View More View Less
  • 1 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely
  • | 2 Norton Thoracic Institute, St. Joseph’s Hospital and Medical Center, Phoenix, Arizona, USA
  • | 3 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház–Rendelőintézet, Szolnok, Tószegi út 21., 5000
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A hiatus hernia egy anatómiai betegség; gyakoribb előfordulása idősebbeknél jelezheti, hogy a betegség idővel előrehalad, súlyosbodik. Elhanyagolt esetben szövődmények alakulhatnak ki, melyek növelhetik a perioperatív mortalitást. Célkitűzés: A laparoszkópos hiatusrekonstrukciók sebészetében szerzett műtéti tapasztalataink ismertetése mellett igyekeztünk statisztikailag alátámasztható korrelációt találni a rekeszizom-defektus anatómiai paraméterei, valamint a betegek életkora között. Módszer: Retrospektív tanulmányunk keretében elemeztük azon betegeinket, akik laparoszkópos hiatus hernia műtéten estek át egy 58 hónapos (2016. január–2020. október) vizsgálati periódus során. A rekeszi defektus méreteit endoszkópos vonalzóval a műtét közben megmértük, a hiatus oesophagei felszínét standard matematikai formula segítségével számoltuk ki. A sürgősséggel műtétre kerülő betegeink adatait külön elemeztük. Statisztikai analízis: A defektus mérete és a betegek életkora és magassága közötti korrelációt a Spearman-féle ró (ρ)-korreláció segítségével állapítottuk meg. A szignifikanciaszint p≤0,05 volt. Eredmények: Az elektív csoportban 142 operált páciensből 47 beteg mérési adatai feleltek meg a kritériumoknak. Az átlagéletkor 64,7 ± 12,7 év volt, 33 páciens volt nő (70,2%), az átlagos testtömegindex 28,8 ± 5,5 kg/m2 volt. A defektus haránt átmérője és felszíne szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a betegek életkorával (p≤0,05). Akut indikációval 5 beteg került műtétre; a defektus méretét illetően hasonló eredményeket tapasztaltunk, mint az elektív csoportnál, 2 esetben azonban súlyos szövődmények alakultak ki. Következtetés: A betegség mögött húzódó anatómiai okok jobb megértése és a megfigyeléseink alapján módosított sebésztechnika reményeink szerint csökkentheti a hosszú távú kiújulások számát a jövőben. Az időben elvégzett elektív beavatkozás alacsonyabb mortalitással, kevesebb szövődménnyel és rövidebb hospitalizációval jár együtt. Orv Hetil. 2021; 162(19): 754–759.

Summary. Introduction: Hiatal hernia is an anatomical disease, and the higher incidence for elderly patients suggests that it is progressing over time. Neglected cases can cause serious complications, raising perioperative mortality. Objective: We are presenting our experience in laparoscopic hiatal reconstructions. Our main goal is to find a statistical correlation between the anatomical parameters of the hiatal defect and the patients age. Method: Surgical data were reviewed retrospectively for patients who underwent laparoscopic hiatal hernia repair between January 2016 and October 2020. Dimensions of the hiatal defect were measured intraoperatively with an endoscopic ruler. The defect size was calculated using a standard formula. The acute surgeries were analyzed as a separate arm of the study. Statistical analysis: The correlation between the patients age and the size of the defect were calculated using Spearman’s rho (ρ) correlation. The level of significance was p≤0.05. Result: In the elective group, out of 142 patients 47 met the inclusion criteria. The mean age was 64.7 ± 12.7 years, 33 patients were women, and the mean BMI was 28.8 ± 5.5 kg/m2. Patient age showed significant positive correlation with the transverse dimension and the size of the hiatal defect. 5 patients underwent surgery due to acute indications. We found similarities in the size of the defects; at 2 patients we documented severe complications. Conclusions: A better understanding of the underlying anatomical disorders and the consecutively modified surgical technique will hopefully reduce the long-term recurrencies in the future. The elective surgery performed in the right time results in lower mortality, less complications and shorter hospitalization time. Orv Hetil. 2021; 162(19): 754–759.

  • 1

    Weber C, Davis CS, Shankaran V, et al. Hiatal hernias: a review of the pathophysiologic theories and implication for research. Surg Endosc. 2011; 25: 3149–3153.

  • 2

    Kahrilas PJ, Kim HC, Pandolfino JE. Approaches to the diagnosis and grading of hiatal hernia. Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2008; 22: 601–616.

  • 3

    Gray DM, Kushnir V, Kalra G, et al. Cameron lesions in patients with hiatal hernias: prevalence, presentation, and treatment outcome. Dis Esophagus 2015; 28: 448–452.

  • 4

    Kohn GP, Price RR, DeMeester SR, et al. Guidelines for the management of hiatal hernia. Surg Endosc. 2013; 27: 4409–4428.

  • 5

    Suppiah AP, Sirimanna S, Vivian J, et al. Temporal patterns of hiatus hernia recurrence and hiatal failure: quality of life and recurrence after revision surgery. Dis Esophagus 2017; 30: 1–8.

  • 6

    Koetje JH, Oor JE, Roks DJ, et al. Equal patient satisfaction, quality of life and objective recurrence rate after laparoscopic hiatal hernia repair with and without mesh. Surg Endosc. 2017; 31: 3673–3680.

  • 7

    Oelschlager BK, Pellegrini CA, Hunter JG, et al. Biologic prosthesis to prevent recurrence after laparoscopic paraesophageal hernia repair: long term follow-up from a multicenter, prospective, randomized trial. J Am Coll Surg. 2011; 213: 461–468.

  • 8

    Blake AM, Mittal SK. Long-term clinical outcomes after intrathoracic stomach surgery: a decade of longitudinal follow-up. Surg Endosc. 2018; 32: 1954–1962.

  • 9

    Granderath FA, Schweiger UM, Pointner R. Laparoscopic antireflux surgery: tailoring the hiatal closure to the size of hiatal surface area. Surg Endosc. 2007; 21: 542–548.

  • 10

    Kovács B, Orosz M, Csucska M, et al. A novel approach to reinforcement in giant hiatal hernias. Case Rep Surg. 2018; 2018: 9069430.

  • 11

    Listerud MB. Details of interest and controversy in the anatomy of the esophageal hiatus and hiatal hernia. Surg Clin North Am. 1964; 44: 1211–1216.

  • 12

    Bowden RE, El-Ramli HA. The anatomy of the oesophageal hiatus. Br J Surg. 1967; 54: 983–989.

  • 13

    Zifan A, Kumar D, Cheng LK, et al. Three-dimensional myoarchitecture of the lower esophageal sphincter and esophageal hiatus using optical sectioning microscopy. Sci Rep. 2017; 7: 13188.

  • 14

    Ouyang W, Dass C, Zhao H, et al. Multiplanar MDCT measurement of esophageal hiatus surface area: association with hiatal hernia and GERD. Surg Endosc. 2016; 30: 2465–2472.

  • 15

    Tam V, Winger DG, Nason KS. A systematic review and meta-analysis of mesh vs suture cruroplasty in laparoscopic large hiatal hernia repair. Am J Surg. 2016; 211: 226–238.

  • 16

    Saad AR, Velanovich V. Anatomic observation of recurrent hiatal hernia: recurrence or disease progression? J Am Coll Surg. 2020; 230: 999–1007.

  • 17

    Stylopoulos N, Gazelle GS, Rattner DW. Paraesophageal hernias: operation or observation? Ann Surg. 2002; 236: 492–500.

  • 18

    Polomsky M, Hu R, Sepesi B, et al. A population-based analysis of emergent vs. elective hospital admissions for an intrathoracic stomach. Surg Endosc. 2010; 24: 1250–1255.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 0 0 0
Apr 2021 0 0 0
May 2021 0 44 51
Jun 2021 0 3 3