View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest, Városmajor u. 68., 1122
  • 2 St. George’s University Hospital, London
  • 3 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest
  • 4 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
  • 5 Klinikum Passau, Passau
  • 6 Helsinki University Central Hospital, Department of Emergency Medicine, Helsinki

Összefoglaló. Bevezetés: A cardiovascularis halálokok közül világszerte nagy jelentőségű a hirtelen szívhalál. Annak ellenére, hogy a cardiopulmonalis resuscitatio és a postresuscitatiós intenzív osztályos kezelés is komoly metodikai és technikai fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, kevés az olyan validált pontrendszer, amely jól becsülné a beteg intenzív osztályra kerülésekor a mortalitási rizikót. Célkitűzés: A sikeres újraélesztést követő intenzív osztályos kezelés kezdetekor felmért, a cardiogen shock rizikóstratifikációjára alkalmazott CardShock Risk Score (CSRS) és az általunk hozzáadott, specifikus súlyozófaktorokkal (iniciális ritmus, inotropigény) módosított CardShock Risk Score (mCSRS) összevetése a mortalitás előrejelzésében post-cardiac arrest szindrómás betegeknél. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunk során 172, kórházon kívül sikeresen újraélesztett és klinikánkon ellátott consecutiv betegből a CSRS- és mCSRS-pontrendszerek segítségével végül 123 beteg adatait elemeztük. A CSRS- és mCSRS-változók és a korai/késői mortalitás közötti összefüggést Cox-regressziós analízissel vizsgáltuk. A pontszámok alapján 3 csoportba (1–3, 4–6, 7+) soroltuk a betegeket. Az összevont csoportok túlélését log-rank teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: A betegpopuláció átlagéletkora 63,6 év volt (69% férfi), és a hirtelen szívhalál hátterében 80%-ban akut coronaria szindróma állt. A korai/késői mortalitást leginkább a felvétel utáni neurológiai állapot, a szérumlaktátszint, a vesefunkció, az iniciális ritmus és a beteg katecholaminigénye határozta meg. A mCSRS alkalmazását követően mind az „1–3” és a „4–6” (p≤0,001), mind a „4–6” és a „7+” (p = 0,006) csoportok között szignifikáns különbséget találtunk a túlélésben. Következtetés: A felvételkori pontok alapján a mCSRS pontosabban definiálja és differenciálja egymástól az általunk beválasztott két extra súlyozófaktorral az enyhe, a közepes és a magas mortalitási rizikóval bíró betegpopulációkat, mint a CSRS. Orv Hetil. 2021; 162(2): 52–60.

Summary. Introduction: Sudden cardiac death is one of the most significant cardiovascular causes of death worldwide. Although there have been immense methodological and technical advances in the field of cardiopulmonary resuscitation and following intensive care in the last decade, currently there are only a few validated risk-stratification scoring systems for the quick and reliable estimation of the mortality risk of these patients at the time of admission to the intensive care unit. Objective: Our aim was to correlate the mortality prediction risk points calculated by CardShock Risk Score (CSRS) and modified (m) CSRS based on the admission data of the post-cardiac arrest syndrome (PCAS) patients. Methods: The medical records of 172 out-of-hospital resuscitated cardiac arrest patients, who were admitted at the Heart and Vascular Centre of Semmelweis University, were screened retrospectively. Out of the 172 selected patients, 123 were eligible for inclusion to calculate CSRS and mCSRS. Based on CSRS score, we generated three different groups of patients, with scores 1 to 3, 4 to 6, and 7+, respectively. Mortality data of the groups were compared by log-rank test. Results: Mean age of the patients was 63.6 years (69% male), the cause of sudden cardiac death was acut coronary syndrome in 80% of the cases. The early and late mortality was predicted by neurological status, serum lactate level, renal function, initial rhythm, and the need of catecholamines. Using mCSRS, a significant survival difference was proven in between the groups “1–3” vs “4–6” (p≤0.001), “4–6” vs “7+” (p = 0.006). Conclusion: Compared to the CSRS, the mCSRS expanded with the 2 additional weighting points differentiates more specifically the low-moderate and high survival groups in the PCAS patient population treated in our institute. Orv Hetil. 2021; 162(2): 52–60.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Kasper DL, Fauci AS, Hauser SL, et al. Harrison’s Principles of Internal Medicine. 19th edn. McGraw-Hill Medical Publ. Division, New York, NY, 2015; pp. 1764–1771.

  • 2

    Priori SG, Blomström-Lundqvist C, Mazzanti A, et al. 2015 ESC guidelines for the management of patients with ventricular arrhythmias and the prevention of sudden cardiac death: the Task Force for the Management of Patients with Ventricular Arrhythmias and the Prevention of Sudden Cardiac Death of the European Society of Cardiology (ESC). Endorsed by: Association for European Paediatric and Congenital Cardiology (AEPC). Eur Heart J. 2015; 36: 2793–2867.

  • 3

    Thomas H, Diamond J, Vieco A, et al. Global atlas of cardiovascular disease 2000–2016: the path to prevention and control. Glob Heart 2018; 13: 143–163.

  • 4

    Siscovick DS, Podrid PJ. Overview of sudden cardiac arrest and sudden cardiac death. UpToDate. Topic 963 Version 10.0.

  • 5

    Zheng ZJ, Croft JB, Giles WH, et al. Sudden cardiac death in the United States, 1989 to 1998. Circulation 2001; 104: 2158–2163.

  • 6

    Daya MR, Schmicker RH, Zive DM, et al. Out-of-hospital cardiac arrest survival improving over time: results from the Resuscitation Outcomes Consortium (ROC). Resuscitation 2015; 91: 108–115.

  • 7

    Atwood C, Eisenberg MS, Herlitz J, et al. Incidence of EMS-treated out-of-hospital cardiac arrest in Europe. Resuscitation 2005; 67: 75–80.

  • 8

    Gräsner JT, Lefering R, Koster RW, et al. EuReCa ONE–27 Nations, ONE Europe, ONE Registry: a prospective one month analysis of out-of-hospital cardiac arrest outcomes in 27 countries in Europe. Resuscitation 2016; 105: 188–195. [Erratum: Resuscitation 2016; 109: 145–146.]

  • 9

    Chugh SS, Jui J, Gunson K, et al. Current burden of sudden cardiac death: multiple source surveillance versus retrospective death certificate-based review in a large U.S. community. J Am Coll Cardiol. 2004; 44: 1268–1275.

  • 10

    Gőbl G, Gáspár T, Nagy J, et al. National resuscitation database: out of hospital resuscitations between 2003 and 2005. [Nemzeti reszuszcitációs adatbázis: kórházon kívüli esetek 2003–2005.] Újraélesztés 2006; 4: 20–28. [Hungarian]

  • 11

    Gőbl G, Gáspár T. Out-of-hospital cardiac arrest in Hungary: the Utstein database [Conference abstract]. Resuscitation 2006; 70: 308.

  • 12

    Lloyd-Jones DM, Wilson PW, Larson MG, et al. Framingham risk score and prediction of lifetime risk for coronary heart disease. Am J Cardiol. 2004; 94: 20–24.

  • 13

    Myerburg RJ, Kessler KM, Castellanos A. Sudden cardiac death. Structure, function, and time-dependence of risk. Circulation 1992; 85(1 Suppl): I2–10.

  • 14

    Monsieurs KG, Nolan JP, Bossaert LL, et al. European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2015: Section 1. Executive summary. Resuscitation 2015; 95: 1–80.

  • 15

    Nolan JP, Neumar RW, Adrie C, et al. Post-cardiac arrest syndrome: epidemiology, pathophysiology, treatment, and prognostication. Resuscitation 2008; 79: 350–379.

  • 16

    Nolan JP, Soar J, Cariou A, et al. European Resuscitation Council and European Society of Intensive Care Medicine Guidelines for Post-resuscitation Care 2015: Section 5 of the European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2015. Resuscitation 2015; 95: 202–222.

  • 17

    Spaite DW, Bobrow BJ, Stolz U, et al. Statewide regionalization of postarrest care for out-of-hospital cardiac arrest: association with survival and neurologic outcome. Ann Emerg Med. 2014; 64: 496–506.e1.

  • 18

    Søholm H, Wachtell K, Nielsen SL, et al. Tertiary centres have improved survival compared to other hospitals in the Copenhagen area after out-of-hospital cardiac arrest. Resuscitation 2013; 84: 162–167.

  • 19

    Zima E. Target temperature in post-cardiac-arrest complex intensive care. Arguments for mild therapeutic hypothermic treatment. [Célhőmérséklet a tartós újraélesztés utáni komplex intenzív kezelés során. Állásfoglalás az enyhe terápiás hypothermia mellett.] Orv Hetil. 2019; 160: 1840–1844. [Hungarian]

  • 20

    Maupain C, Bougouin W, Lamhaut L, et al. The CAHP (Cardiac Arrest Hospital Prognosis) score: a tool for risk stratification after out-of-hospital cardiac arrest. Eur Heart J. 2015; 37: 3222–3228.

  • 21

    Le Gall JR, Lemeshow S, Saulnier F. A new simplified acute physiology score (SAPS II) based on a European/North American multicenter study. JAMA 1993; 270: 2957–2963.

  • 22

    Knaus WA, Draper EA, Wagner DP, et al. APACHE II: a severity of disease classification system. Crit Care Med. 1985; 13: 818–829.

  • 23

    Harjola VP, Lassus J, Sionis A, et al. Clinical picture and risk prediction of short-term mortality in cardiogenic shock. Eur J Heart Fail. 2015; 17: 501–509.

  • 24

    Samuels LE, Kaufman MS, Thomas MP, et al. Pharmacological criteria for ventricular assist device insertion following postcardiotomy shock: experience with the Abiomed BVS system. J Card Surg. 1999; 14: 288–293.

  • 25

    Pap Zs, Fekete-Győr A. Multiorgan dysfunction in PCAS patients depending on catecholamine drug requirements. [PCAS betegek többszervi diszfunkciója a katekolamin gyógyszerigény függvényében.] Orvosképzés 2017; 92: 171. [Hungarian]

  • 26

    Hagihara A, Hasegawa M, Abe T, et al. Prehospital epinephrine use and survival among patients with out-of-hospital cardiac arrest. JAMA 2012; 307: 1161–1168.

  • 27

    Olasveengen TM, Wik L, Sunde K, et al. Outcome when adrenaline (epinephrine) was actually given vs. not given – post hoc analysis of a randomized clinical trial. Resuscitation 2012; 83: 327–332.

  • 28

    Andrew E, Nehme Z, Lijovic M, et al. Outcomes following out-of-hospital cardiac arrest with an initial cardiac rhythm of asystole or pulseless electrical activity in Victoria, Australia. Resuscitation 2014; 85: 1633–1639.

  • 29

    Vancini-Campanharo CR, Vancini RL, de Lira CA, et al. Cohort study on the factors associated with survival post-cardiac arrest. Sao Paulo Med J. 2015; 133: 495–501.

  • 30

    Bougouin W, Mustafic H, Marijon E, et al. Gender and survival after sudden cardiac arrest: a systematic review and meta-analysis. Resuscitation 2015; 94: 55–60.

  • 31

    Szigethi T, Pileczky D, Pap Zs, et al. Relationship between survival and initial rhythm after cardiac arrest. [Hosszú távú túlélés és iniciális ritmus közötti összefüggés hirtelen szívhalál esetén.] Cardiol Hung. 2017; 47: 30–33. [Hungarian]

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 0 89 98
Feb 2021 0 16 15
Mar 2021 0 4 0