View More View Less
  • 1 St. Giles Laboratory of Human Genetics of Infectious Diseases, The Rockefeller University, 1230 York Avenue, Box 163, New York, NY 10065, USA
  • 2 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék, Debrecen
  • 3 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, Primer Immundeficientia Klinikai Részleg és Laboratórium, Budapest

Összefoglaló. A Niemann–Pick-betegség autoszomális recesszíven öröklődő lizoszomális tárolási betegség, amelynek hátterében a savi szfingomielináz enzim hiánya vagy csökkent aktivitása (A-, A/B- és B-típus), illetve a Niemann–Pick C intracelluláris koleszterintranszporter fehérje deficientiája (C- és D-típus) állhat. A defektus következtében szfingomielin és koleszterin halmozódik fel a sejtek lizoszómáiban. A betegség leggyakoribb prezentációs tünete a hepatosplenomegalia miatt elődomborodó nagy has. A legsúlyosabb tünetek a progresszív neurodegeneráció következményei. A diagnózis megerősítésében elengedhetetlen a genetikai vizsgálat, amely az érintett családokban lehetőséget teremt praenatalis genetikai vizsgálatok végzésére is. A betegség idejekorán történő felismerése rendkívül fontos, hiszen napjainkban a terápiás lehetőségek egyre bővülnek. A szubsztrátredukciós, illetve enzimpótló kezeléseknek köszönhetően a hepatosplenomegalia mérsékelhető, és lassítható vagy visszafordítható a neurológiai tünetek progressziója. A szerző két esetismertetésen keresztül mutatja be a Niemann–Pick-betegség főbb típusait, klinikumát, molekuláris genetikai hátterét, és elemzi a diagnosztikus, illetve terápiás lehetőségeket. Orv Hetil. 2021; 162(2): 74–80.

Summary. The Niemann–Pick disease is an autosomal recessive lysosomal storage disorder caused by the lack or decreased activity of the acid sphingomyelinase enzyme or a deficiency of the Niemann–Pick C intracellular cholesterol transporter protein. As a result of the defect, sphingomyelin and cholesterol accumulate in the lysosomes of the cells. The most common presentation symptom of the disease is abdominal protrusion due to hepatosplenomegaly. The most severe symptoms are the consequences of progressive neurodegeneration. Genetic testing is essential to confirm the diagnosis, which also allows for prenatal genetic testing in the affected families. Early detection of the disease is extremely important as therapeutic options are expanding. Thanks to substrate reduction and enzyme replacement therapies, hepatosplenomegaly can be reduced, and progression of neurological symptoms can be reversed. Through two case reports, the author presents the main types, clinical manifestations, and molecular genetic background of this rare metabolic disorder. The author describes the diagnostic and therapeutic approaches to Niemann–Pick disease. Orv Hetil. 2021; 162(2): 74–80.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Wasserstein M, Dionisi-Vici C, Giugliani R, et al. Recommendations for clinical monitoring of patients with acid sphingomyelinase deficiency (ASMD). Mol Genet Metab. 2019; 126: 98−105.

  • 2

    U. S. National Library of Medicine. Niemann–Pick disease. From Genetics Home Reference. Available from: https://ghr.nlm.nih.gov/condition/niemann-pick-disease.

  • 3

    von Ranke FM, Pereira Freitas HM, Mançano AD, et al. Pulmonary involvement in Niemann–Pick disease: a state-of-the-art review. Lung 2016; 194: 511−518.

  • 4

    Cassiman D, Packman S, Bembi B, et al. Cause of death in patients with chronic visceral and chronic neurovisceral acid sphingomyelinase deficiency (Niemann–Pick disease type B and B variant): literature review and report of new cases. Mol Genet Metab. 2016; 118: 206−213. [Corrigendum: Mol Genet Metab. 2018; 125: 360.]

  • 5

    Vanier MT. Niemann–Pick disease type C. Orphanet J Rare Dis. 2010; 5: 16.

  • 6

    Tóth B, Erdős M, Székely A, et al. Molecular genetic characterization of novel sphingomyelin phosphodiesterase 1 mutations causing Niemann–Pick disease. JIMD Rep. 2012; 3: 125−129.

  • 7

    McGovern MM, Dionisi-Vici C, Giugliani R, et al. Consensus recommendation for a diagnostic guideline for acid sphingomyelinase deficiency. Genet Med. 2017; 19: 967−974.

  • 8

    Vanier MT, Gissen P, Bauer P, et al. Diagnostic tests for Niemann–Pick disease type C (NP-C): a critical review. Mol Genet Metab. 2016; 118: 244−254.

  • 9

    Geberhiwot T, Moro A, Dardis A, et al. Consensus clinical management guidelines for Niemann–Pick disease type C. Orphanet J Rare Dis. 2018; 13: 50.

  • 10

    Papandreou A, Gissen P. Diagnostic workup and management of patients with suspected Niemann–Pick type C disease. Ther Adv Neurol Disord. 2016; 9: 216−229.

  • 11

    McGovern MM, Avetisyan R, Sanson BJ, et al. Disease manifestations and burden of illness in patients with acid sphingomyelinase deficiency (ASMD). Orphanet J Rare Dis. 2017; 12: 41.

  • 12

    Wasserstein MP, Jones SA, Soran H, et al. Successful within-patient dose escalation of olipudase alfa in acid sphingomyelinase deficiency. Mol Genet Metab. 2015; 116: 88−97.

  • 13

    Pineda M, Walterfang M, Patterson MC. Miglustat in Niemann–Pick disease type C patients: a review. Orphanet J Rare Dis. 2018; 13: 140.

  • 14

    Patterson MC, Mengel E, Vanier MT, et al. Treatment outcomes following continuous miglustat therapy in patients with Niemann–Pick disease type C: a final report of the NPC registry. Orphanet J Rare Dis. 2020; 15: 104.

  • 15

    Patterson MC, Garver WS, Giugliani R, et al. Long-term survival outcomes of patients with Niemann–Pick disease type C receiving miglustat treatment: a large retrospective observational study. J Inherit Metab Dis. 2020; 43: 1060−1069.

  • 16

    Chandler RJ, Williams IM, Gibson AL, et al. Systemic AAV9 gene therapy improves the lifespan of mice with Niemann–Pick disease, type C1. Hum Mol Genet. 2017; 26: 52−64.

  • 17

    Samaranch L, Pérez-Cañamás A, Soto-Huelin B, et al. Adeno-associated viral vector serotype 9-based gene therapy for Niemann–Pick disease type A. Sci Transl Med. 2019; 11(506): eaat3738.

  • 18

    Garzuly F. From the Hallervorden–Spatz eponym to the molecular terminology. [A Hallervorden−Spatz-eponímától a molekuláris nevezéktanig.] Orv Hetil. 2017; 158: 1723−1727. [Hungarian]

  • 19

    Balázs N, Milanovich D, Hornyák C, et al. Late-onset Niemann–Pick disease type C overlapping with frontotemporal dementia syndromes: a case report. J Neural Transm (Vienna). 2019; 126: 1501−1504.

  • 20

    Réthy LA, Kálmánchey R, Klujber V, et al. Acid sphingomyelinase deficiency in Beckwith–Wiedemann syndrome. Pathol Oncol Res. 2000; 6: 295−297.

  • 21

    Szakszon K, Szegedi I, Magyar Á, et al. Complete recovery from psychosis upon miglustat treatment in a juvenile Niemann–Pick C patient. Eur J Pediatr Neurol. 2014; 18: 75−78.