Authors:
András Végh Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest, Tűzoltó u. 58., 1094
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika, Budapest

Search for other papers by András Végh in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Dániel Péter Magda Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest, Tűzoltó u. 58., 1094

Search for other papers by Dániel Péter Magda in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Ferenc Kilin Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest, Tűzoltó u. 58., 1094

Search for other papers by Ferenc Kilin in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Anita Csorba Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika, Budapest

Search for other papers by Anita Csorba in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Mikós Resch Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika, Budapest

Search for other papers by Mikós Resch in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zoltán Zsolt Nagy Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Klinika, Budapest

Search for other papers by Zoltán Zsolt Nagy in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Arnold Szabó Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, Budapest, Tűzoltó u. 58., 1094

Search for other papers by Arnold Szabó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. A látószerv különböző betegségei, valamint egyes szisztémás megbetegedések részben vagy kifejezetten az ideghártya károsodásával járnak. A patológia segítségével ma már tudjuk, hogy ezek a betegségek a retina mely rétegének vagy rétegeinek elváltozásait okozzák: míg az időskori maculadegeneratio a külső retinában található fotoreceptorokat érinti kifejezetten a fovea centralis területén, addig a glaucoma a belső retina ganglionsejtjeinek pusztulásával, valamint e sejtek opticusrostjainak károsodásával jár a stratum ganglionaréban és a stratum neurofibrarumban. Az emberi retina sejtjei azonban egyelőre nem maradéktalanul karakterizáltak, az egyes sejttípusok számát csak becsülni tudjuk, így nem írhatók le az egyes sejtszintű elváltozások sem kellő pontossággal. A szövettani feldolgozás és vizsgálat megfelelő részletességgel tájékoztat a diagnózisról és az elváltozás súlyosságáról, értelemszerűen azonban ez a módszer in vivo nem használható a mindennapi klinikai gyakorlatban. A sejtszintű elváltozások ismerete az egyes kórképekben felvetette és szükségessé tette olyan in vivo, a klinikumban is alkalmazható vizsgálómódszerek kifejlesztését, amelyek lehetőséget nyújtanak a retina neurális és egyéb sejtjeinek celluláris és szubcelluláris szintű vizsgálatára, ideértve a vér alakos elemeit is, amelyek egészséges vagy neovascularis eredetű erekben áramlanak. A jelenleg is használt klinikai vizsgálatok mellett ezek a képalkotó módszerek segítségül szolgálhatnak a diagnózis megerősítésében vagy elvetésében, emellett az elváltozás súlyosságának megítélésében, valamint a progresszió vagy remisszió monitorozásában. Orv Hetil. 2021; 162(22): 851–860.

Summary. Diseases of the visual system as well as many systemic illnesses are usually associated with retinal damage. With the help of pathology, we can clearly identify the affected layer(s): while age-related macular degeneration mostly damages the photoreceptors in the outer retina at the central fovea, glaucoma promotes ganglion cell death in the ganglion cell layer and damages respective neural fibers. However, the diverse cell types of the human retina have not been fully characterized yet, thus in most cases our knowledge on cellular pathologies is not precise enough. While histopathological preparation and examination of the retinal tissue provide more detailed information about the diagnosis and the severity of the condition, unfortunately, it cannot be used in vivo in everyday clinical practice. Our understanding of the cellular changes in different diseases has revealed a need for new everyday clinical examination methods that can be used in vivo to asses cellular and subcellular changes in neural and other cells of the retina, such as blood cells flowing in healthy vessels or in vessels of neovascular origin. In addition to the currently used clinical examination methods, these imaging methods could help confirm or dismiss diagnoses, assess the severity of a condition, and monitor disease progression or remission. Orv Hetil. 2021; 162(22): 851–860.

  • 1

    Szabó A. The anatomy of the healthy retina. In: Récsán Zs, Nagy ZZs. (eds.) Optical coherence tomography in ophthalmology. [Az ép ideghártya anatómiája. In: Récsán Zs, Nagy ZZs. (szerk.) Optikai koherencia tomográfia a szemészetben.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2018; pp. 49–52. [Hungarian]

  • 2

    Szél Á. Retina. In: Röhlich P. (ed.) Histology. [Belső burok vagy ideghártya (retina). In: Röhlich P. (szerk.) Szövettan.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2014; pp. 493–502. [Hungarian]

  • 3

    Hoon M, Okawa H, Della Santina L, et al. Functional architecture of the retina: development and disease. Prog Retin Eye Res. 2014; 42: 44–84.

  • 4

    Cowan CS, Renner M, De Gennaro M, et al. Cell types of the human retina and its organoids at single-cell resolution. Cell 2020; 182: 1623–1640.e34.

  • 5

    Peng YR, Shekhar K, Yan W, et al. Molecular classification and comparative taxonomics of foveal and peripheral cells in primate retina. Cell 2019; 176: 1222–1237.e22.

  • 6

    Baden T, Berens P, Franke K, et al. The functional diversity of retinal ganglion cells in the mouse. Nature 2016; 529: 345–350.

  • 7

    Fischer J, Otto T, Delori F, et al. Scanning laser ophthalmoscopy (SLO). In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 2. Springer, Cham, 2019; pp. 35–57.

  • 8

    Williams DR. Imaging single cells in the living retina. Vision Res. 2011; 51: 1379–1396.

  • 9

    Webb RH, Hughes GW, Pomerantzeff O. Flying spot TV ophthalmoscope. Appl Opt. 1980; 19: 2991–2997.

  • 10

    Chauhan BC, Blanchard JW, Hamilton DC, et al. Technique for detecting serial topographic changes in the optic disc and peripapillary retina using scanning laser tomography. Invest Ophthalmol Vis Sci. 2000; 41: 775–782.

  • 11

    Aumann S, Donner S, Fischer J, et al. Optical coherence tomography (OCT): principle and technical realization. In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 3. Springer, Cham, 2019; pp. 59–85.

  • 12

    Schneider M. The theoretical basis of the optical coherence tomography. In: Récsán Zs, Nagy ZZs. (eds.) Optical coherence tomography in ophthalmology. [Az optikai koherencia tomográfia elvi alapjai. In: Récsán Zs, Nagy ZZs. (szerk.) Optikai koherencia tomográfia a szemészetben.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2018; pp. 7–16. [Hungarian]

  • 13

    Récsán Zs. The interpretation of the structural and angigraphy OCT of the healthy retina and choroidea. In: Récsán Z, Nagy ZZs. (ed.) Optical coherence tomography in ophthalmology. [Az ép ideg- és érhártya szerkezeti és angiográfiás OCT leképezésének értelmezése. In: Récsán Zs, Nagy ZZs. (szerk.) Optikai koherencia tomográfia a szemészetben.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2018; pp. 53–59. [Hungarian]

  • 14

    Cuenca N, Ortuño-Lizarán I, Pinalla I. Cellular characterization of OCT and outer retinal bands using specific immunohistochemistry markers and clinical implications. Ophthalmology 2018; 125: 407–422.

  • 15

    Aboualizadeh E, Hirschmugl CJ. Highlighting IR spectrochemical imaging of the retina. Trends Biochem Sci. 2018; 43: 650–653.

  • 16

    Barth A. Infrared spectroscopy of proteins. Biochim Biophys Acta 2007; 1767: 1073–1101.

  • 17

    Rocholz R, Corvi F, Weichsel J, et al. OCT angiography (OCTA) in retinal diagnostics. In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 6. Springer, Cham, 2019; pp. 135–160.

  • 18

    Hirano T, Chanwimol K, Weichsel J, et al. Distinct retinal capillary plexuses in normal eyes as observed in optical coherence tomography angiography axial profile analysis. Sci Rep. 2018; 8: 9380.

  • 19

    Spaide RF, Fujimoto JG, Waheed NK, et al. Optical coherence tomography angiography. Prog Retin Eye Res. 2018; 64: 1–55.

  • 20

    Braaf B, Gräfe MGO, Uribe-Patarroyo N, et al. OCT-based velocimetry for blood flow quantification. In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 7. Springer, Cham, 2019; pp. 161–179.

  • 21

    Chu Z, Lin J, Gao C, et al. Quantitative assessment of the retinal microvasculature using optical coherence tomography angiography. J Biomed Opt. 2016; 21: 66008.

  • 22

    Jia Y, Bailey ST, Hwang TS, et al. Quantitative optical coherence tomography angiography of vascular abnormalities in the living human eye. Proc Natl Acad Sci USA 2015; 112: E2395–E2402.

  • 23

    Bernstein P, Dysli C, Fischer J, et al. Fluorescence lifetime imaging ophthalmoscopy (FLIO). In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 10. Springer, Cham, 2019; pp. 213–235.

  • 24

    Li DQ, Choudhry N. The future of retinal imaging. Curr Opin Ophthalmol. 2020; 31: 199–206.

  • 25

    Sauer L, Andersen KM, Dysli C, et al. Review of clinical approaches in fluorescence lifetime imaging ophthalmoscopy. J Biomed Opt. 2018; 23: 1–20. [Erratum: J Biomed Opt. 2018; 23: 1.]

  • 26

    Dysli C, Wolf S, Berezin MY, et al. Fluorescence lifetime imaging ophthalmoscopy. Prog Retin Eye Res. 2017; 60: 120–143.

  • 27

    Burns SA, Elsner AE, Sapoznik KA, et al. Adaptive optics imaging of the human retina. Prog Retin Eye Res. 2019; 68: 1–30.

  • 28

    Harmening WM, Sincich LC. Adaptive optics for photoreceptor-targeted psychophysics. In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 17. Springer, Cham, 2019; pp. 359–375.

  • 29

    Jayabalan GS, Kessler R, Fischer J, et al. Compact adaptive optics scanning laser ophthalmoscope with phase plates. In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 18. Springer, Cham, 2019; pp. 376–394.

  • 30

    Liu Z, Kurokawa K, Zhang F, et al. Imaging and quantifying ganglion cells and other transparent neurons in the living human retina. Proc Natl Acad Sci USA 2017; 114: 12803–12808.

  • 31

    Rossi EA, Granger CE, Sharma R, et al. Imaging individual neurons in the retinal ganglion cell layer of the living eye. Proc Natl Acad Sci USA 2017; 114: 586–591.

  • 32

    Kamali T, Farrell SRM, Baldridge WH, et al. Two-photon scanning laser ophthalmoscope. In: Bille JF. (ed.) High resolution imaging in microscopy and ophthalmology: new frontiers in biomedical optics. Chapter 9. Springer, Cham, 2019; pp. 195–211.

  • 33

    Sharma R, Yin L, Geng Y, et al. In vivo two-photon imaging of the mouse retina. Biomed Opt Express 2013; 4: 1285–1293.

  • 34

    Sharma R, Williams DR, Palczewska G, et al. Two-photon autofluorescence imaging reveals cellular structures throughout the retina of the living primate eye. Invest Ophthalmol Vis Sci. 2016; 57: 632–646.

  • 35

    Kusnyerik A, Rózsa B, Veress M, et al. Modeling of in vivo acousto-optic two-photon imaging of the retina in the human eye. Opt Express 2015; 23: 23436–23449.

  • 36

    Carroll J, Kay DB, Scoles D, et al. Adaptive optics retinal imaging – clinical opportunities and challenges. Curr Eye Res. 2013; 38: 709–721.

  • 37

    Morgan JI. The fundus photo has met its match: optical coherence tomography and adaptive optics ophthalmoscopy are here to stay. Ophthalmic Physiol Opt. 2016; 36: 218–239.

  • 38

    Berta AI, Kiss AL, Kemény-Beke A, et al. Different caveolin isoforms in the retina of melanoma malignum affected human eye. Mol Vis. 2007; 13: 881–886.

  • 39

    Kántor O, Mezey S, Adeghate J, et al. Calcium buffer proteins are specific markers of human retinal neurons. Cell Tissue Res. 2016; 365: 29–50.

  • 40

    Kántor O, Benkő Z, Énzsöly A, et al. Characterization of connexin36 gap junctions in the human outer retina. Brain Struct Funct. 2016; 221: 2963–2984.

  • 41

    Szabo A, Kusnyerik Á, Kilin F, et al. Long-term organotypic co-culture model of the adult human retina, RPE and choroid. Invest Ophthalmol Vis Sci. 2018; 59: 4021.

  • 42

    Jüttner J, Szabó A, Gross-Scherf B, et al. Targeting neuronal and glial cell types with synthetic promoter AAVs in mice, non-human primates and humans. Nat Neurosci. 2019; 22: 1345–1356.

  • 43

    Nelidova D, Morikawa RK, Cowan CS, et al. Restoring light sensitivity using tunable near-infrared sensors. Science 2020; 368: 1108–1113.

  • 44

    Eiraku M, Takata N, Ishibashi H, et al. Self-organizing optic-cup morphogenesis in three-dimensional culture. Nature 2011; 472: 51–56.

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 20 8
Jul 2024 0 20 12
Aug 2024 0 22 20
Sep 2024 0 31 4
Oct 2024 0 178 18
Nov 2024 0 41 29
Dec 2024 0 10 2