Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 22
Betegségismeret 2-es típusú diabetesszel élők körében: a Diabetes Knowledge Test magyar nyelvű validálása
Authors:
Orsolya Papp-Zipernovszky Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szeged, Egyetem u. 2., 6722

Search for other papers by Orsolya Papp-Zipernovszky in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Andrea Klinovszky Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Egészség-gazdaságtani Intézet, Szeged

Search for other papers by Andrea Klinovszky in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Norbert Buzás Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Egészség-gazdaságtani Intézet, Szeged

Search for other papers by Norbert Buzás in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
870–877
Online Publication Date:
30 May 2021
Publication Date:
30 May 2021
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32077
Keywords:
health literacy; illness knowledge; validity; Diabetes Knowledge Test;
Keywords (Hungarian):
egészségértés; betegségismeret; validálás; Diabetes Betegségismeret Teszt;
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a KSH szerint több mint 1 millió ismert cukorbeteg él. A diabetes karbantartásához elengedhetetlen a betegek tudásának, készségeinek és önhatékonyságának növelése és fenntartása. A legelterjedtebb diabetes-betegségismeretteszt a 23 kérdéses Michigan Diabetes Knowledge Test. Első 14 tétele általános tudást mér, például az ételek tápanyagtartalmával és a vércukorszint-változás okaival kapcsolatban. További 9 kérdése az inzulinhasználatról szól. Célkitűzés: Célunk ennek a tesztnek a magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban a tesztcsomagot 129, inzulint használó, 2-es típusú diabeteses beteg töltötte ki (84 nő, átlagéletkor: 59,67; szórás: 12,6) elsősorban online, betegszervezeteken keresztül. Eredmények: A betegségismeret-teszt belső konzisztenciája 0,603, ami elfogadható érték. A 23 kérdés helyes kitöltési arányának átlaga 81,66%, ami az amerikai arányokhoz hasonló, más kutatások speciális csoportjaihoz képest azonban kifejezetten magas érték. A válaszadók a ketoacidosis fogalmát, az egyes ételek tápanyag-összetevőit és az elfogyasztott ételek vércukorszintre gyakorolt hatását illető kérdésekre tudták a választ a legkevésbé. A magyar teszt a szakirodalomnak megfelelő gyenge, negatív irányú összefüggésben áll az életkorral, és pozitív a kapcsolata az inzulinhasználat hosszával, valamint a napi vércukorszintmérés és inzulinbeadás számával. A betegségismeretet függetlenül egyedül a napi vércukorszintmérés mennyisége jósolta meg. A teszt konvergens validitását mutatja gyenge, de szignifikáns összefüggése az egészségértést mérő Brief Health Literacy Screening kérdésekkel. Következtetés: A magyar nyelvű Diabetes Betegségismeret Teszt alkalmas a diabetesszel élők tudásszintjének felmérésére. Mintánkban a betegségismeret magas szintje az inzulint használók megfelelő edukációjával függhet össze. Ugyanakkor eredményeink felhívják a figyelmet a betegek diétával kapcsolatos magasabb szintű tudásának szükségességére. Orv Hetil. 2021; 162(22): 870–877.

Summary. Introduction: According to the Hungarian Central Statistical Office, more than 1 million diabetic patients live in Hungary. It is essential to enhance and sustain the knowledge, skills and self-efficacy of patients. The most widely used measurement of illness knowledge is the 23-item Michigan Diabetes Knowledge Test (DKT). Its first 14 items measure general knowledge: the nutritional value of food, and causes of change in blood glucose level. Its further 9 items are about insulin usage. Objective: To examine the reliability and the validity of the Hungarian version of DKT2 as well as its association with sociodemographic and illness-related variables. Methods: In our cross-sectional quantitative study, 129 patients (84 women, mean age: 59.67; SD = 12.6) diagnosed with type 2 diabetes mellitus using insulin therapy filled in a questionnaire online. Results: The α coefficient for the test is 0.603, which is acceptable. The mean of the correct answer rate is 81.66%, which resembles the American results, but it is higher than that of other specific groups. Problem areas for our patients included interpreting ketoacidosis, the nutritional value of foods and the effect of foods on blood glucose level. The score of the Hungarian test – in accordance with the literature – correlates negatively with age, positively with the year of insulin-usage and with the number of daily insulin intake and of blood glucose measurement. Illness knowledge was independently predicted only by the number of daily blood glucose measurement. The convergent validity of the Hungarian test is supported by its weak but significant association with Brief Health Literacy Screen questions. Conclusion: The Hungarian DKT2 properly measures the illness knowledge of diabetic patients. Their high level of knowledge can be traced back to the speciality of the subjects as well as to the overall education of insulin users. Nevertheless, our results draw attention to the necessity of enhancing the level of dietetic knowledge of patients. Orv Hetil. 2020; 162(22): 870–877.

  • 1

    International Diabetes Federation. IDF Diabetes Atlas, 9th edition 2019. Available from: www.idf.org/diabetesatlas; [accessed: April 18, 2020].

  • 2

    Turk E, Palfy M, Prevolnik Rupel V, et al. General knowledge about diabetes in the elderly diabetic population in Slovenia. Zdrav Vestn. 2012; 81: 517–525.

  • 3

    Al-Qazaz HK, Hassali MA, Shafie AA, et al. The 14-item Michigan Diabetes Knowledge Test: translation and validation study of the Malaysian version. Pract Diabetes 2010; 27: 238–242.

  • 4

    Ratzan SC, Parker RM. Introduction. In: Selden CR, Zorn M, Ratzan S. (eds.) National Library of Medicine. Current bibliographies in medicine: health literacy. National Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services, Bethesda, MD, 2000; pp. v–vi.

  • 5

    Baker DW, Wolf MS, Feinglass J, et al. Health literacy and mortality among elderly persons. Arch Intern Med. 2007; 167: 1503–1509.

  • 6

    Wolf MS, Davis TC, Osborn CY, et al. Literacy, self-efficacy, and HIV medication adherence. Patient Educ Couns. 2007; 65: 253–260.

  • 7

    Schillinger D, Piette J, Grumbach K, et al. Closing the loop: physician communication with diabetic patients who have low health literacy. Arch Intern Med. 2003; 163: 83–90.

  • 8

    Fransen MP, von Wagner C, Essink-Bot ML. Diabetes self-management in patients with low health literacy: ordering findings from literature in a health literacy framework. Patient Educ Couns. 2012; 88: 44–53.

  • 9

    Al Sayah F, Williams B, Johnson JA. Measuring health literacy in individuals with diabetes: a systematic review and evaluation of available measures. Health Educ Behav. 2013; 40: 42–55.

  • 10

    Dunn SM, Bryson JM, Hoskins PL, et al. Development of the Diabetes Knowledge (DKN) scales: forms DKNA, DKNB, and DKNC. Diabetes Care 1984; 7: 36–41.

  • 11

    Osborn CY, Cavanaugh K, Wallston KA, et al. Self-efficacy links health literacy and numeracy to glycemic control. J Health Commun. 2010; 15(Suppl 2): 146–158.

  • 12

    Gherman A, Schnur J, Montgomery G, et al. How are adherent people more likely to think? A meta-analysis of health beliefs and diabetes self-care. Diabetes Educ. 2011; 37: 392–408.

  • 13

    Hess GE, Davis WK. The validation of a Diabetes Patient Knowledge Test. Diabetes Care 1983; 6: 591–596.

  • 14

    Munkácsi B, Nagy BE, Kovács KE. Investigation of the adherence of children with diabetes through the validation of the child version of the Diabetes Adherence Questionnaire. [Cukorbeteg gyermekek együttműködésének vizsgálata a Diabetes Adherencia Kérdőív gyermekváltozatának validálása során.] Orv Hetil. 2019; 160: 1136–1142. [Hungarian]

  • 15

    Fitzgerald JT, Funnell MM, Hess GE, et al. The reliability and validity of a brief diabetes knowledge test. Diabetes Care 1998; 21: 706–710.

  • 16

    Fitzgerald JT, Funnell MM, Anderson RM, et al. Validation of the revised brief Diabetes Knowledge Test (DKT2). Diabetes Educ. 2016; 42: 178–187.

  • 17

    Al-Adsani AM, Moussa MA, Al-Jasem LI, et al. The level and determinants of diabetes knowledge in Kuwaiti adults with type 2 diabetes. Diabetes Metab. 2009; 35: 121–128.

  • 18

    Zowgar AM, Siddiqui MI, Alattas KM. Level of diabetes knowledge among adult patients with diabetes using diabetes knowledge test. Saudi Med J. 2018; 39: 161–168.

  • 19

    Chew LD, Griffin JM, Partin MR, et al. Validation of screening questions for limited health literacy in a large VA outpatient population. J Gen Intern Med. 2008; 23: 561–566.

  • 20

    Papp-Zipernovszky O, Náfrádi L, Schulz PJ, et al. “So each patient comprehends”: measuring health literacy in Hungary. [„Hogy minden beteg megértse!” – Az egészségműveltség (health literacy) mérése Magyarországon.] Orv Hetil. 2016; 157: 905–915. [Hungarian]

  • 21

    Gudmunsson E. Guidelines for translating and adapting psychological instruments. Nord Psychol. 2009; 61: 29–45.

  • 22

    Murata GH, Shah JH, Adam KD, et al. Factors affecting diabetes knowledge in type 2 diabetic veterans. Diabetologia 2003; 46: 1170–1178.

  • 23

    Saleh F, Mumu SJ, Ara F, et al. Knowledge and self-care practices regarding diabetes among newly diagnosed type 2 diabetics in Bangladesh: a cross-sectional study. BMC Public Health 2012; 12: 1112.

  • 24

    Szálka B, Kósa I, Vassányi I, et al. Support of diabetes dietary management and self-management using mobile applications. [Diabetesesek dietoterápiájának és önmenedzselésének támogatása mobilapplikációk használatával.] Orv Hetil. 2016; 157: 1147–1153. [Hungarian]

  • 25

    Hu J, Gruber KJ, Liu H, et al. Diabetes knowledge among older adults with diabetes in Beijing, China. J Clin Nurs. 2013; 22: 51–60.

  • 26

    Anbarasan S, Anil G, Srinivaasan M, et al. Level of health literacy among type 2 diabetic persons and its relation to glycemic control. J Assoc Physicians India 2019; 67: 59–62.

  • 27

    Ivanisic M. Testing health literacy in Osijek hospital patients using the validated Croatian version of Newest Vital Sign (NVS) health literacy instrument. PLoS ONE 2018; 13: 1–14.

  • 28

    Ubavić S, Krajnović D, Marinković V. Analysis of health literacy instruments which could be used on a primary healthcare level. Arch Pharm Res. 2015; 65: 72–87.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • István BERKES (professor emeritus, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Zsófia EGYED (osztályvezető főorvos, Uzsoki utcai Kórház, Radiológiai Osztály, Budapest)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Sándor FEKETE (ny. osztályvezető főorvos, Dél-pesti Centrum Kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • László SÁGODI (egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Preventív Egészségtudományi Tanszék, Miskolc)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • János URBANCSEK (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 46 10
Jan 2025 0 41 8
Feb 2025 0 51 8
Mar 2025 0 63 15
Apr 2025 0 28 18
May 2025 0 27 21
Jun 2025 0 20 0