Authors:
Orsolya Papp-Zipernovszky Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szeged, Egyetem u. 2., 6722

Search for other papers by Orsolya Papp-Zipernovszky in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Andrea Klinovszky Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Egészség-gazdaságtani Intézet, Szeged

Search for other papers by Andrea Klinovszky in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Norbert Buzás Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Egészség-gazdaságtani Intézet, Szeged

Search for other papers by Norbert Buzás in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Magyarországon a KSH szerint több mint 1 millió ismert cukorbeteg él. A diabetes karbantartásához elengedhetetlen a betegek tudásának, készségeinek és önhatékonyságának növelése és fenntartása. A legelterjedtebb diabetes-betegségismeretteszt a 23 kérdéses Michigan Diabetes Knowledge Test. Első 14 tétele általános tudást mér, például az ételek tápanyagtartalmával és a vércukorszint-változás okaival kapcsolatban. További 9 kérdése az inzulinhasználatról szól. Célkitűzés: Célunk ennek a tesztnek a magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban a tesztcsomagot 129, inzulint használó, 2-es típusú diabeteses beteg töltötte ki (84 nő, átlagéletkor: 59,67; szórás: 12,6) elsősorban online, betegszervezeteken keresztül. Eredmények: A betegségismeret-teszt belső konzisztenciája 0,603, ami elfogadható érték. A 23 kérdés helyes kitöltési arányának átlaga 81,66%, ami az amerikai arányokhoz hasonló, más kutatások speciális csoportjaihoz képest azonban kifejezetten magas érték. A válaszadók a ketoacidosis fogalmát, az egyes ételek tápanyag-összetevőit és az elfogyasztott ételek vércukorszintre gyakorolt hatását illető kérdésekre tudták a választ a legkevésbé. A magyar teszt a szakirodalomnak megfelelő gyenge, negatív irányú összefüggésben áll az életkorral, és pozitív a kapcsolata az inzulinhasználat hosszával, valamint a napi vércukorszintmérés és inzulinbeadás számával. A betegségismeretet függetlenül egyedül a napi vércukorszintmérés mennyisége jósolta meg. A teszt konvergens validitását mutatja gyenge, de szignifikáns összefüggése az egészségértést mérő Brief Health Literacy Screening kérdésekkel. Következtetés: A magyar nyelvű Diabetes Betegségismeret Teszt alkalmas a diabetesszel élők tudásszintjének felmérésére. Mintánkban a betegségismeret magas szintje az inzulint használók megfelelő edukációjával függhet össze. Ugyanakkor eredményeink felhívják a figyelmet a betegek diétával kapcsolatos magasabb szintű tudásának szükségességére. Orv Hetil. 2021; 162(22): 870–877.

Summary. Introduction: According to the Hungarian Central Statistical Office, more than 1 million diabetic patients live in Hungary. It is essential to enhance and sustain the knowledge, skills and self-efficacy of patients. The most widely used measurement of illness knowledge is the 23-item Michigan Diabetes Knowledge Test (DKT). Its first 14 items measure general knowledge: the nutritional value of food, and causes of change in blood glucose level. Its further 9 items are about insulin usage. Objective: To examine the reliability and the validity of the Hungarian version of DKT2 as well as its association with sociodemographic and illness-related variables. Methods: In our cross-sectional quantitative study, 129 patients (84 women, mean age: 59.67; SD = 12.6) diagnosed with type 2 diabetes mellitus using insulin therapy filled in a questionnaire online. Results: The α coefficient for the test is 0.603, which is acceptable. The mean of the correct answer rate is 81.66%, which resembles the American results, but it is higher than that of other specific groups. Problem areas for our patients included interpreting ketoacidosis, the nutritional value of foods and the effect of foods on blood glucose level. The score of the Hungarian test – in accordance with the literature – correlates negatively with age, positively with the year of insulin-usage and with the number of daily insulin intake and of blood glucose measurement. Illness knowledge was independently predicted only by the number of daily blood glucose measurement. The convergent validity of the Hungarian test is supported by its weak but significant association with Brief Health Literacy Screen questions. Conclusion: The Hungarian DKT2 properly measures the illness knowledge of diabetic patients. Their high level of knowledge can be traced back to the speciality of the subjects as well as to the overall education of insulin users. Nevertheless, our results draw attention to the necessity of enhancing the level of dietetic knowledge of patients. Orv Hetil. 2020; 162(22): 870–877.

  • 1

    International Diabetes Federation. IDF Diabetes Atlas, 9th edition 2019. Available from: www.idf.org/diabetesatlas; [accessed: April 18, 2020].

  • 2

    Turk E, Palfy M, Prevolnik Rupel V, et al. General knowledge about diabetes in the elderly diabetic population in Slovenia. Zdrav Vestn. 2012; 81: 517–525.

  • 3

    Al-Qazaz HK, Hassali MA, Shafie AA, et al. The 14-item Michigan Diabetes Knowledge Test: translation and validation study of the Malaysian version. Pract Diabetes 2010; 27: 238–242.

  • 4

    Ratzan SC, Parker RM. Introduction. In: Selden CR, Zorn M, Ratzan S. (eds.) National Library of Medicine. Current bibliographies in medicine: health literacy. National Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services, Bethesda, MD, 2000; pp. v–vi.

  • 5

    Baker DW, Wolf MS, Feinglass J, et al. Health literacy and mortality among elderly persons. Arch Intern Med. 2007; 167: 1503–1509.

  • 6

    Wolf MS, Davis TC, Osborn CY, et al. Literacy, self-efficacy, and HIV medication adherence. Patient Educ Couns. 2007; 65: 253–260.

  • 7

    Schillinger D, Piette J, Grumbach K, et al. Closing the loop: physician communication with diabetic patients who have low health literacy. Arch Intern Med. 2003; 163: 83–90.

  • 8

    Fransen MP, von Wagner C, Essink-Bot ML. Diabetes self-management in patients with low health literacy: ordering findings from literature in a health literacy framework. Patient Educ Couns. 2012; 88: 44–53.

  • 9

    Al Sayah F, Williams B, Johnson JA. Measuring health literacy in individuals with diabetes: a systematic review and evaluation of available measures. Health Educ Behav. 2013; 40: 42–55.

  • 10

    Dunn SM, Bryson JM, Hoskins PL, et al. Development of the Diabetes Knowledge (DKN) scales: forms DKNA, DKNB, and DKNC. Diabetes Care 1984; 7: 36–41.

  • 11

    Osborn CY, Cavanaugh K, Wallston KA, et al. Self-efficacy links health literacy and numeracy to glycemic control. J Health Commun. 2010; 15(Suppl 2): 146–158.

  • 12

    Gherman A, Schnur J, Montgomery G, et al. How are adherent people more likely to think? A meta-analysis of health beliefs and diabetes self-care. Diabetes Educ. 2011; 37: 392–408.

  • 13

    Hess GE, Davis WK. The validation of a Diabetes Patient Knowledge Test. Diabetes Care 1983; 6: 591–596.

  • 14

    Munkácsi B, Nagy BE, Kovács KE. Investigation of the adherence of children with diabetes through the validation of the child version of the Diabetes Adherence Questionnaire. [Cukorbeteg gyermekek együttműködésének vizsgálata a Diabetes Adherencia Kérdőív gyermekváltozatának validálása során.] Orv Hetil. 2019; 160: 1136–1142. [Hungarian]

  • 15

    Fitzgerald JT, Funnell MM, Hess GE, et al. The reliability and validity of a brief diabetes knowledge test. Diabetes Care 1998; 21: 706–710.

  • 16

    Fitzgerald JT, Funnell MM, Anderson RM, et al. Validation of the revised brief Diabetes Knowledge Test (DKT2). Diabetes Educ. 2016; 42: 178–187.

  • 17

    Al-Adsani AM, Moussa MA, Al-Jasem LI, et al. The level and determinants of diabetes knowledge in Kuwaiti adults with type 2 diabetes. Diabetes Metab. 2009; 35: 121–128.

  • 18

    Zowgar AM, Siddiqui MI, Alattas KM. Level of diabetes knowledge among adult patients with diabetes using diabetes knowledge test. Saudi Med J. 2018; 39: 161–168.

  • 19

    Chew LD, Griffin JM, Partin MR, et al. Validation of screening questions for limited health literacy in a large VA outpatient population. J Gen Intern Med. 2008; 23: 561–566.

  • 20

    Papp-Zipernovszky O, Náfrádi L, Schulz PJ, et al. “So each patient comprehends”: measuring health literacy in Hungary. [„Hogy minden beteg megértse!” – Az egészségműveltség (health literacy) mérése Magyarországon.] Orv Hetil. 2016; 157: 905–915. [Hungarian]

  • 21

    Gudmunsson E. Guidelines for translating and adapting psychological instruments. Nord Psychol. 2009; 61: 29–45.

  • 22

    Murata GH, Shah JH, Adam KD, et al. Factors affecting diabetes knowledge in type 2 diabetic veterans. Diabetologia 2003; 46: 1170–1178.

  • 23

    Saleh F, Mumu SJ, Ara F, et al. Knowledge and self-care practices regarding diabetes among newly diagnosed type 2 diabetics in Bangladesh: a cross-sectional study. BMC Public Health 2012; 12: 1112.

  • 24

    Szálka B, Kósa I, Vassányi I, et al. Support of diabetes dietary management and self-management using mobile applications. [Diabetesesek dietoterápiájának és önmenedzselésének támogatása mobilapplikációk használatával.] Orv Hetil. 2016; 157: 1147–1153. [Hungarian]

  • 25

    Hu J, Gruber KJ, Liu H, et al. Diabetes knowledge among older adults with diabetes in Beijing, China. J Clin Nurs. 2013; 22: 51–60.

  • 26

    Anbarasan S, Anil G, Srinivaasan M, et al. Level of health literacy among type 2 diabetic persons and its relation to glycemic control. J Assoc Physicians India 2019; 67: 59–62.

  • 27

    Ivanisic M. Testing health literacy in Osijek hospital patients using the validated Croatian version of Newest Vital Sign (NVS) health literacy instrument. PLoS ONE 2018; 13: 1–14.

  • 28

    Ubavić S, Krajnović D, Marinković V. Analysis of health literacy instruments which could be used on a primary healthcare level. Arch Pharm Res. 2015; 65: 72–87.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2022 0 15 18
Jul 2022 0 26 23
Aug 2022 0 18 17
Sep 2022 0 21 34
Oct 2022 0 33 40
Nov 2022 0 4 18
Dec 2022 0 0 0