Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 23
Az élettartammal és az időskori betegségteherrel kapcsolatos szubjektív várakozások
Authors:
Zsombor Zrubka Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutatási és Innovációs Központ, Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont, Budapest, Bécsi út 96/b, 1034
Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Institute for Advanced Studies, Budapest

Search for other papers by Zsombor Zrubka in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Áron Kincses Központi Statisztikai Hivatal, Budapest
Miskolci Egyetem, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Miskolc

Search for other papers by Áron Kincses in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
László Gulácsi Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutatási és Innovációs Központ, Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont, Budapest, Bécsi út 96/b, 1034
Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Institute for Advanced Studies, Budapest

Search for other papers by László Gulácsi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Levente Kovács Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutatási és Innovációs Központ, Élettani Szabályozások Kutatóközpont, Budapest

Search for other papers by Levente Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Márta Péntek Óbudai Egyetem, Egyetemi Kutatási és Innovációs Központ, Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont, Budapest, Bécsi út 96/b, 1034

Search for other papers by Márta Péntek in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
911–923
Online Publication Date:
06 Jun 2021
Publication Date:
06 Jun 2021
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32124
Keywords:
subjective expectations; subjective healthy life expectancy; GALI; Minimum European Health Module; informal care; ageing;
Keywords (Hungarian):
szubjektív várakozások; szubjektíve várható egészséges élettartam; GALI; Európai Minimum Egészségmodul; informális gondozás; idősödés;
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A lakosság idősödésével növekvő betegségteher egyéni és társadalmi szinten is fokozódó nyomást jelent. Célkitűzés: Felmérni a hazai általános felnőtt lakosságnak a korlátozottsággal, a gondozási igényekkel és a munkavégzéssel kapcsolatos időskori szubjektív várakozásait. Módszer: Online keresztmetszeti felmérést végeztünk. A korlátozottsággal kapcsolatos várakozásokat a hivatalos szakstatisztikákban alkalmazott globális tevékenységkorlátozottsági mutató (Global Activity Limitation Indicator, GALI) segítségével elsőként vizsgáltuk. A jelen és szubjektíve várt munkavégzést, gondozási igényt, gondozói tevékenységet, valamint a jelen egészségi állapotot és szociodemográfiai helyzetet vizsgáló kérdéseket is feltettünk. Statisztikai analízis: A mintában mért adatokat lokális polinom segítségével simítottuk, és a 60/70/80/90 éves korra adott szubjektív várakozásokkal hasonlítottuk össze. A szubjektív várakozásokat meghatározó tényezőket intervallumregresszióval becsültük. Eredmények: 1000 kitöltőtől 914 érvényes választ kaptunk. Az átlagéletkor (± szórás) 51,2 (± 15,2) év, a minta 55,8%-a nő volt. A férfiak között a fizetett munkát végzők (p<0,001), a nők között az informális gondozók aránya volt magasabb (p = 0,010). Az átlagos (± szórás) szubjektíve várható élettartam (81,0 ± 11,1 év) a minta statisztikailag várható élettartamánál (79,6 ± 3,7 év) 1,3 évvel volt hosszabb (p<0,001), azonban az átlagos, szubjektíve várható egészséges élettartam (64,6 ± 15,2 év) 5,3 évvel volt rövidebb a statisztikailag várható értéknél (70,0 ± 4,2 év; p<0,001). A szubjektíve várható egészséges élettartamot és gondozási igényt elsősorban a válaszadók jelenlegi egészségi állapota befolyásolta. Az életmód és a szubjektíve várható egészséges élettartam között nőknél nem találtunk összefüggés, míg a túlzott gyakorisággal alkoholt fogyasztó vagy elhízott férfiak hosszabb egészséges élettartamra számítottak. A szubjektív várakozások meghatározó tényezői jelentős nemi különbségeket mutattak. Következtetés: Az egészséggel, munkával és gondozással kapcsolatos szubjektív várakozások eltérőek a populációban mért valós adatoktól, és különböznek a nemek között. Orv Hetil. 2021; 162(23): 911–923.

Summary. Introduction: The growing disease burden due to ageing populations poses a challenge on both individuals and societies. Objective: To explore the general population’s subjective expectations concerning disability, care needs and employment at older ages. Method: We conducted an online cross-sectional survey. We were the first to measure subjective health expectations using the Global Activity Limitation Indicator (GALI) of official health statistics. Respondents’ actual status and subjective expectations concerning employment, care needs and informal caregiver status, self-perceived health and sociodemographic factors were queried. Statistical analysis: We estimated sample characteristics by local polynomial smoothing and compared with subjective expectations at ages of 60/70/80/90 years. Determinants of subjective expectations were analyzed via interval regression. Results: From 1000 subjects, 914 provided valid responses. Mean (± SD) age was 51.2 (± 15.2) years, and 55.8% of respondents were women. Paid employment was more frequent among men (p<0.001), while informal caregiver status among women (p = 0.010). Mean (± SD) subjective life expectancy (81.0 ± 11.1 years) was 1.3 years longer (p<0.001) than actuarial life-expectancy (79.6 ± 3.7 years), while mean subjective healthy life expectancy (sHLE) (64.6 ± 15.2 years) was 5.3 years shorter than actuarial healthy life expectancy (70.0 ± 4.2 years; p<0.001). sHLE and care needs were mainly determined by respondents’ self-perceived health. Lifestyle risks were not associated with sHLE in women, while pervasive drinker or obese men expected longer healthy life span. Determinants of sHLE showed considerable gender differences. Conclusion: Subjective expectations concerning health, employment and care needs differ from actual values of the general population, with considerable gender differences. Orv Hetil. 2021; 162(23): 911–923.

  • 1

    Eurostat. Population structure and ageing. 2020 August. Available from: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Population_structure_and_ageing [accessed: November 16. 2020].

  • 2

    Eurostat. Healthy life years by sex (from 2004 onwards). 2020. Available from: https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/hlth_hlye/default/table?lang=en [accessed: November 16. 2020].

  • 3

    Ministry of Human Resources, Central Customer Service Office. Information about the pension system. [Tájékoztató a nyugdíjrendszerről.] Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2019. Available from: https://www.kormanyhivatal.hu/download/5/94/25000/nyugdijfüzet_2019.pdf [accessed: November 16. 2020]. [Hungarian]

  • 4

    Eurostat. Total fertility rate, 2020. Available from: http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do [accessed: 16. 11. 2020].

  • 5

    Hungarian Central Statistical Office. Population, demography (1900–). [Népesség, népmozgalom (1900–).] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2020. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001a.html [accessed: November 16. 2020]. [Hungarian]

  • 6

    Hungarian Central Statistical Office. Population of Hungary by gender and age, January 1st, 2020. [Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, 2020. január 1.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2020. Available from: https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html [accessed: November 16. 2020]. [Hungarian]

  • 7

    World Bank. Age dependency ratio (% of working-age population) – Hungary, 2019. Available from: https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.DPND?locations=HU [accessed: November 16. 2020].

  • 8

    Gyarmati A. Ageing and care for the elderly in Hungary. General survey and problems. Friedrich Ebert Stiftung, Budapest, 2019. Available from: http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15482.pdf [accessed: November 16. 2020].

  • 9

    Baji P, Golicki D, Prevolnik-Rupel V, et al. The burden of informal caregiving in Hungary, Poland and Slovenia: results from national representative surveys. Eur J Health Econ. 2019; 20(Suppl 1): 5–16.

  • 10

    Sándor Z, Látos M, Csabai M. Using PRISM-D drawing test for the examination of associations of perceived social support among inpatients with chronic medical conditions. [Az észlelt társas támogatás összefüggéseinek vizsgálati lehetőségei a PRISM-D rajzteszt segítségével kórházi kezelés alatt álló súlyos betegek körében.] Orv Hetil. 2020; 161: 1688–1696. [Hungarian]

  • 11

    Kővári E, Kaposi A, Kiss Z, et al. The effect of multimorbidity on functional and quality of life outcomes in women with generalized osteoarthritis. [A multimorbiditás hatása a funkcionális és életminőség-eredményekre generalizált osteoarthrosisban.] Orv Hetil. 2020; 161: 1373–1381. [Hungarian]

  • 12

    Zrubka Zs. Measurement and health economic evaluation of informal care. [Az informális ellátás mérése és egészség-gazdaságtani értékelése.] Orv Hetil. 2017; 158: 1363–1372. [Hungarian]

  • 13

    Kovács G. Changes in disability, reduced working ability and rehabilitation benefits in Hungary between 1990 and 2015. [A rokkantság, megváltozott munkaképesség, rehabilitációs ellátások változása Magyarországon 1990 és 2015 között.] Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 29–36. [Hungarian]

  • 14

    Boncz I, Endrei D, Csákvári T, et al. Health policy indicators of neuromusculosceletal rehabilitation in Hungary. [A neuromusculoskeletalis rehabilitáció szakmapolitikai indikátorai Magyarországon.] Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21. [Hungarian]

  • 15

    van Solinge H, Henkens K. Living longer, working longer? The impact of subjective life expectancy on retirement intentions and behavior. [Langer leven, langer werken? De rol van gepercipieerde levensverwachting in het uittredeproces.] Tijdschr Gerontol Geriatr. 2010; 41: 204–213. [Dutch]

  • 16

    Vanajan A, Bültmann U, Henkens K. Why do older workers with chronic health conditions prefer to retire early? Age Ageing 2020; 49: 403–410.

  • 17

    Salm M. Subjective mortality expectations and consumption and saving behaviours among the elderly. Canadian J Econ. 2010; 43: 1040–1057.

  • 18

    Ziegelmann JP, Lippke S, Schwarzer R. Subjective residual life expectancy in health self-regulation. J Gerontol B Psychol Sci Soc Sci. 2006; 61: P195–P201.

  • 19

    Balia S. Survival expectations, subjective health and smoking: evidence from SHARE. Empir Econ. 2014; 47: 753–780.

  • 20

    Péntek M, Brodszky V, Gulácsi ÁL, et al. Subjective expectations regarding length and health-related quality of life in Hungary: results from an empirical investigation. Health Expect. 2014; 17: 696–709.

  • 21

    Péntek M, Gulácsi L, Rojkovich B, et al. Subjective health expectations at biological therapy initiation: a survey of rheumatoid arthritis patients and rheumatologists. Eur J Health Econ. 2014; 15(Suppl 1): S83–S92.

  • 22

    Rappange DR, Brouwer WB, van Exel J. A long life in good health: subjective expectations regarding length and future health-related quality of life. Eur J Health Econ. 2016; 17: 577–589.

  • 23

    Péntek M, Brodszky V, Bíró Z, et al. Subjective health expectations of patients with age-related macular degeneration treated with antiVEGF drugs. BMC Geriatr. 2017; 17: 233.

  • 24

    Péntek M, Hajdu O, Rencz F, et al. Subjective expectations regarding ageing: a cross-sectional online population survey in Hungary. Eur J Health Econ. 2019; 20(Suppl 1): 17–30.

  • 25

    EuroQol Research Foundation. EQ-5D-3L User Guide. EuroQol Research Foundation, Rotterdam, 2018. Available from: https://euroqol.org/publications/user-guides [accessed: February 24, 2019].

  • 26

    Boros J, Györke J, Pásztorné Stokker E, et al. Results of the 2014 European health information survey. [A 2014-ben végrehajtott Európai lakossági egészségfelmérés eredményei.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2018. Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef2014_osszefoglalo.pdf [accessed: February 24, 2019]. [Hungarian]

  • 27

    Arora VS, Karanikolos M, Clair A, et al. Data Resource Profile: The European Union Statistics on Income and Living Conditions (EU-SILC). Int J Epidemiol. 2015; 44: 451–461.

  • 28

    Eurostat. Glossary: Healthy life years (HLY), 2015. Available from: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Glossary:Healthy_life_years_(HLY) [accessed: February 24, 2019 ].

  • 29

    Cox B, van Oyen H, Cambois E, et al. The reliability of the Minimum European Health Module. Int J Public Health 2009; 54: 55–60.

  • 30

    Eurostat. Glossary: Minimum European Health Module (MEHM), 2019. Available from: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Glossary:Minimum_European_Health_Module_(MEHM) [accessed: February 24, 2019].

  • 31

    Veenhoven R. Happiness in nations: overview of happiness surveys using measure type: 112G / 11-step numeral happiness. In: World Database of Happiness. Erasmus University Rotterdam, Happiness Economics Research Organisation, Rotterdam, 1993. Available from: http://worlddatabaseofhappiness.eur.nl [accessed: February 24, 2019].

  • 32

    Faragó M. Healthy life expectancy in Hungary, 2011. [Egészségesen várható élettartamok Magyarországon, 2011.] Stat Szle. 2015; 93: 633–661. [Hungarian]

  • 33

    World Health Organization. WHO methods for life expectancy and healthy life expectancy. In: Global Health Estimates Technical Paper WHO/HIS/HSI/GHE/2014.5. Department of Health Statistics and Information Systems, WHO, Geneva, 2014. Available from: https://www.who.int/healthinfo/statistics/LT_method_1990_2012.pdf [accessed: February 24, 2019].

  • 34

    Hungarian Central Statistical Office. Demographic yearbook – 2019. [Demográfiai évkönyv – 2019.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2019; pp. 227. [Hungarian]

  • 35

    Stata Corp. Stata Statistical Software: Release 16. StataCorp LLC, College Station, TX, 2019.

  • 36

    Eysenbach G, Wyatt J. Using the Internet for surveys and health research. J Med Internet Res. 2002; 4: E13.

  • 37

    Hamermesh DS. Expectations, life expectancy, and economic behavior. Quarterly J Econ. 1985; 100: 389–408.

  • 38

    Griffin B, Loh V, Hesketh B. A mental model of factors associated with subjective life expectancy. Soc Sci Med. 2013; 82: 79–86.

  • 39

    van Solinge H, Henkens K. Subjective life expectancy and actual mortality: results of a 10-year panel study among older workers. Eur J Ageing 2018; 15: 155–164.

  • 40

    Mirowsky J. Subjective life expectancy in the US: correspondence to actuarial estimates by age, sex and race. Soc Sci Med. 1999; 49: 967–979.

  • 41

    Dieteren CM, Brouwer WB, van Exel J. How do combinations of unhealthy behaviors relate to attitudinal factors and subjective health among the adult population in the Netherlands? BMC Public Health 2020; 20: 441.

  • 42

    Popham F, Mitchell R. Self-rated life expectancy and lifetime socio-economic position: cross-sectional analysis of the British household panel survey. Int J Epidemiol. 2007; 36: 58–65.

  • 43

    Brouwer WB, van Exel NJ. Expectations regarding length and health related quality of life: some empirical findings. Soc Sci Med. 2005; 61: 1083–1094.

  • 44

    Hart JT. Clinical and economic consequences of patients as producers. J Public Health Med. 1995; 17: 383–386.

  • 45

    Batalden M, Batalden P, Margolis P, et al. Coproduction of healthcare service. BMJ Qual Saf. 2016; 25: 509–517.

  • 46

    Weszl M, Rencz F, Brodszky V. Is the trend of increasing use of patient-reported outcome measures in medical device studies the sign of shift towards value-based purchasing in Europe? Eur J Health Econ. 2019; 20(Suppl 1): 133–140.

  • 47

    Øvretveit J, Zubkoff L, Nelson EC, et al. Using patient-reported outcome measurement to improve patient care. Int J Qual Health Care 2017; 29: 874–879.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 11 9
Jul 2024 0 62 19
Aug 2024 0 20 14
Sep 2024 0 55 17
Oct 2024 0 139 8
Nov 2024 0 58 16
Dec 2024 0 13 6