Összefoglaló. Bevezetés: A 21. századra a multikulturális társadalmi közegben az interkulturális tudás, mint készség, fokozott mértékben válik kulcskompetenciává. E társadalmi kompetencia elsajátításának egyik lehetséges területe a nemzetközi hallgatói mobilitás, mely világszerte, így hazánkban is, egyre nagyobb jelentőségű. Célkitűzés: Magyar és külföldi hallgatók körében folytatott vizsgálatunk fókuszában a beilleszkedési folyamatoknak, valamint az interkulturális kompetencia és érzékenység kialakulásának és fejlődésének vizsgálata állt, a Pécsre érkező mintegy 60 különböző kultúra, valamint a magyar befogadó közeg vonatkozásában egyaránt. Kutatásunk során többek között arra kerestünk választ, hogy az eredeti és a befogadó kultúra közötti különbségek mely területeken nyilvánulnak meg a leginkább, illetve egy másik kultúrához történő alkalmazkodás során milyen beilleszkedést lassító vagy támogató tényezők tárhatók fel. Módszer: Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztunk, önkitöltéses kérdőíves felmérés, valamint fókuszcsoportos interjúk formájában. A PTE ÁOK német, angol és magyar nyelvű általánosorvos-képzésében részt vevő hallgatókat a 2010 és 2018 közötti időszak tavaszi szemesztereiben saját fejlesztésű, anonim, önkéntesen kitölthető kérdőívvel kerestük meg (a kitöltött kérdőívek száma: n = 13 084 kérdőív). A kérdőíveket három tanévben hét, félig strukturált fókuszcsoportos interjúval egészítettük ki (n = 92 fő). Eredmények: A hazánkba érkező külföldi orvostanhallgatók számára a befogadó közeghez való alkalmazkodást tekintve a kapcsolódás elsősorban a szocializációs, nyelvi, kommunikációs különbségek miatt bizonyult kihívásnak. Megállapítható azonban, hogy a képzési idő előrehaladtával a különbözőségekből fakadó nehézségek csökkentek, így a hallgatók egyre inkább képessé váltak az etnorelatív irányba történő elmozdulásra, valamint a multikulturális közeg pozitív aspektusainak értékelésére. Következtetések: A multikulturális környezetben folytatott tanulmányok alatt a kultúraközi kapcsolódási pontok és együttműködések kialakulása és fejlődése lehetővé teszi és támogatja az interkulturális kompetencia elsajátítását, annak minden résztvevője számára, akár az egyetemi képzésen túlmutatóan, a későbbi orvosi pályát tekintve is. Orv Hetil. 2021; 162(25): 978–987.
Summary. Introduction: In the increasingly multicultural social environment of the 21st century, intercultural knowledge as a social skill is gradually becoming a key competence. One of the possible areas of acquiring this competence is international student mobility, which is of increasing importance worldwide, including Hungary. Objective: The focus of our study was to examine integration processes and the development and improvement of intercultural competence and sensitivity among Hungarian and international students, both in relation to the approximately 60 different cultures arriving in Pécs and in relation to the Hungarian host environment. In the course of our research, we sought – among other factors – areas, in which the differences between the original and the host culture are the most prominent, and we aimed at identifying those factors that are slowing down or supporting the integration during the adaptation period to another culture. Method: In our research, we used both quantitative and qualitative methods, in the form of a self-administered questionnaire and focus group interviews. General medical students of the University of Pécs studying in the German-, English- and Hungarian-language programmes participated in the survey during the spring semesters of the academic years between 2010 and 2018. We used our self-developed questionnaires (number of completed questionnaires: n = 13 084), which were filled in on a voluntary basis and anonymity was ensured. The questionnaires were supplemented with seven semi-structured focus group interviews over three academic years (n = 92 students). Results: Regarding the adaptation to the host environment of foreign medical students studying in Hungary, relationship building arising from socialization, language and communication differences, proved to be a challenge. However, it can be stated that as the training time progressed, the difficulties arising from the differences decreased, so that the students gradually became more able to move towards an ethno-relative direction and evaluated the positive aspects of the multicultural environment. Conclusion: During studies in a multicultural university environment, the emergence and development of intercultural connections and collaborations enable and support the acquisition of intercultural competence for all of the students, which will be of great benefit for them, even beyond the university, in their future medical career. Orv Hetil. 2021; 162(25): 978–987.
ProCite
RefWorks
Reference Manager
BibTeX
Zotero
EndNote
-
1
Tervalon M, Murray-García J. Cultural humility versus cultural competence: a critical distinction in defining physician training outcomes in multicultural education. J Health Care Poor Underserved 1998; 9: 117–125.
-
2
Betancourt JR. Cultural competence and medical education: many names, many perspectives, one goal. Acad Med. 2006; 81: 499–501.
-
3
Goode TD, Haywood SH, Wells N, et al. Family-centered, culturally, and linguistically competent care: essential components of the medical home. Pediatr Ann. 2009; 38: 505–512.
-
4
Huhn D, Junne F, Zipfel S, et al. International medical students – a survey of perceived challenges and established support services at medical faculties. [Internationale Medizinstudierende – eine Bestandsaufnahme zu Herausforderungen und Unterstützungsangeboten an den Medizinischen Fakultäten.] GMS Z Med Ausbild. 2015; 32: Doc9. [German]
-
5
Marek E, Németh T. Intercultural competence in healthcare. [Interkulturális kompetenciák az egészségügyi ellátásban.] Orv Hetil. 2020; 161: 1322–1330. [Hungarian]
-
6
Voigt JJ. Cultural competency – the caregiver connection. Bioethics Forum 2003; 19: 17–23.
-
7
Cook CT, Kosoko-Lasaki O, O’Brien R. Satisfaction with and perceived cultural competency of healthcare providers: the minority experience. J Natl Med Assoc. 2005; 97: 1078–1087.
-
8
Grützmann T, Rose Ch, Peters T. Intercultural competence in medical practice. [Interkulturelle Kompetenz in der medizinischen Praxis.] Ethik Med. 2012; 24: 323–334. Available from: https://link.springer.com/content/pdf/10.1007%2Fs00481-012-0223-7.pdf [accessed: November 5, 2020]. [German]
-
9
Brach C, Fraser I. Can cultural competency reduce racial and ethnic health disparities? A review and conceptual model. Med Care Res Rev. 2000; 57(Suppl 1): 181–217.
-
10
van Ryn M, Fu SS. Paved with good intentions: do public health and human service providers contribute to racial/ethnic disparities in health? Am J Public Health 2003; 93: 248–255.
-
11
Marek E, Kalmár R, Faubl N, et al. Prejudices and their healthcare implications. Lessons learnt from a national survey. [Előítéletek és hatásaik az egészségügyi ellátásban. Egy felmérés tanulságai.] Orv Hetil. 2020; 161: 789–796. [Hungarian]
-
12
Dreißig V. Intercultural communication in the hospital. A study of the interaction between hospital staff and migrant patients. [Interkulturelle Kommunikation im Krankenhaus. Eine Studie zur Interaktion zwischen Klinikpersonal und Patienten mit Migrationshintergrund.] Transcript Verlag, Bielefeld, 2005. [German]
-
13
Lenz H, Paik WG, Jacobs F. An equal opportunity for everyone?! Supporting international students of medicine at the Ludwig-Maximilians-University in Munich. GMS J Med Educ. 2018; 35: Doc55.
-
14
Karay Y, Restel K, Marek R, et al. Studienstart International of the University of Cologne: the closely supervised semester of study entry for students from third countries using the example of the model degree program for human medicine. GMS J Med Educ. 2018; 35: Doc60.
-
15
Marmon W, Arnold U, Maaz A, et al. Welcome, orientation, language training: a project at the Charité for new international medical students. GMS J Med Educ. 2018; 35: Doc59.
-
16
Horányi Ö. Communication as a state. Brief overview. (Manuscript.) [A kommunikáció mint állapot. Rövid áttekintés. (Kézirat.)] 2015. Available from: http://www.ozseb.horanyi.hu/kozelet/tanulmanyok/a_kommunikacio_mint_allapot_150607.htm [accessed: January 10, 2017]. [Hungarian]
-
17
Horányi Ö. The state of affairs. Synopsis. [A dolgok állása. Szinopszis.] Jel-kép. 2017: 1(1KLSZ): 1–25. Available from: http://communicatio.hu/jelkep/2017/1klsz/JelKep_2017_1_kulonszam_Horanyi_Ozseb.pdf [accessed: February 18, 2018]. [Hungarian]
-
18
Paasche-Orlow M. The ethics of cultural competence. Acad Med. 2004; 79: 347–350.
-
19
Hyun I. Clinical cultural competence and the threat of ethical relativism. Camb Q Health Ethics 2008; 17: 154–163.
-
20
Boecker MC, Jäger M. Intercultural competence – key competence of the 21st century? Theses paper of the Bertelsmann Foundation based on the intercultural competence models by Dr. Darla K. Deardorff. [Interkulturelle Kompetenz – Schlüsselkompetenz des 21. Jahrhunderts? Thesenpapier der Bertelsmann Stiftung auf Basis der Interkulturellen-Kompetenz-Modelle von Dr. Darla K. Deardorff.] 2006. Available from: http://www.bertelsmann-stiftung.de/bst/de/media/xcms_bst_dms_17145_17146_2.pdf [accessed: February 25, 2018]. [German]
-
21
Peintinger M. Interculturally competent. A handbook for doctors. [Interkulturell kompetent. Ein Handbuch für Ärztinnen und Ärzte.] Facultas, Wien, 2011. [German]
-
22
van Keuk E, Ghaderi C, Joksimovic L, et al. Diversity. Transkulturelle Kompetenz in klinischen und sozialen Arbeitsfeldern. Kohlhammer Verlag, Stuttgart, 2011.
-
23
Bhawuk DB. The measurement of intercultural sensitivity using the concepts of individualism and collectivism. Int J Intercult Relat. 1992; 16: 413–436.
-
24
Bennett MJ. Towards ethnorelativism: a developmental model of intercultural sensitivity. In: Paige M. (ed.) Education for the intercultural experience. Intercultural Press, Yarmouth, ME, 1993; pp. 21–71.
-
25
Paige RM, Jacobs-Cassuto M, Yershova YA, et al. Assessing intercultural sensitivity: an empirical analysis of the Intercultural Development Inventory. Int J Intercult Relat. 2003; 27: 467–486.
-
26
Engle L, Engle J. Assessing language acquisition and intercultural sensitivity development in relation to study abroad program design. Frontiers: The Interdisciplinary Journal of Study Abroad 2004; 10(1): 219–236.
-
27
Greenholz JF. Does intercultural sensitivity cross cultures? Validity issues in porting instruments across languages and cultures. Int J Intercult Relat. 2005; 29: 73–89.
-
28
Bennett MJ. Paradigmatic assumptions and a developmental approach to intercultural learning. In: Berg MV, Paige RM, Hemming Lou K. (eds.) Student learning abroad: what our students are learning, what they’re not, and what we can do about it. Stylus Publishing, Sterling, VA, 2012; pp. 90–114.
-
29
Deardorff DK, Arasaratnam-Smith LA. (eds.) Intercultural competence in higher education. International approaches, assessment and application. (No. 378 I-61in). Routledge, London, 2017.
-
30
Bennett MJ, Castiglioni I. Embodied ethnocentrism and the feeling of culture: a key to training for intercultural competence. In: Landis D, Bennett J, Bennett M. (eds.) Handbook of intercultural training. Chapter 10. 3rd edn. SAGE Publications, Inc., Thousand Oaks, CA, 2004; pp. 249–265.
-
31
Pop M, Hollós S, Mészáros J. Assessment of multiculturalism in nursing based on a survey’s experience. [Az interkulturalitás megítélése az ápolásban egy felmérés tapasztalatai alapján.] Orv Hetil. 2012; 153: 1711–1718. [Hungarian]
-
32
Flaskerud J. Cultural competence: what is it? Issues Ment Health Nurs. 2007; 28: 121–123.
-
33
Holmes P, Bavieri L, Ganassin S. Developing intercultural understanding for study abroad: students’ and teachers’ perspectives on pre-departure intercultural learning. Intercult Educ. 2015; 26: 16–30.
-
34
Németh T. The intercultural impact of the Erasmus programme on Hungarian students, with special regard to students of medicine and health care. Doctoral dissertation. [Az ERASMUS program interkulturális hatása magyar hallgatókra, különös tekintettel az orvos- és egészségtudományi hallgatókra. Doktori értekezés.] Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2015. [Hungarian]
-
35
Harris VW, Kumaran M, Jones Harris H, et al. Assessing multicultural competence (knowledge and awareness) in study abroad experiences. Compare: J Comp Intern Educ. 2019; 49: 430–452.
-
36
Németh T, Kajos A. How to develop the intercultural competence of Hungarian students. Porta Lingua 2014; 155–164.
-
37
Németh T, Rébék-Nagy G. The importance of intercultural competence within health care. Porta Lingua 2015; 323–333.
-
38
Tadaki M. How are we doing higher education internationalisation? University World News, 01 June 2013, issue 274.
-
39
Astfalk T, Zhang D, Pérez Anderson RP, et al. On center field or at the sidelines? – A plea for a multimodal approach between medical schools and medical student communities while integrating international medical students. GMS J Med Educ. 2018; 35: Doc61.
-
40
Pitts MJ. Identity and the role of expectations, stress, and talk in short-term student sojourner adjustment: an application of the integrative theory of communication and cross-cultural adaptation. Int J Intercult Relat. 2009; 33: 450–462.
-
41
Faubl N, Zuhorn F, Füzesi Zs. Possibilities of improving cross-cultural and communicative skills in an international environment at the medical school of the University of Pécs. In: Kuráth G, Héráné Tóth A, Sipos N. (eds.) [Kommunikációs és interkulturális kompetenciák fejlődésének lehetőségei a PTE ÁOK nemzetközi környezetében.] In: Kuráth G, Héráné Tóth A, Sipos N. (szerk.) PTE Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet 2014; Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2014; pp. 117–131. [Hungarian]
-
42
Faubl N, M. Császár Zs, Wusching ÁT, et al. Foreign medical students studying in Pécs and Debrecen: issues of university choice and integration. [Pécsett és Debrecenben tanuló külföldi orvostanhallgatók: egyetemválasztási és beilleszkedési kérdések.] Metszetek – Társadalomtudományi Folyóirat 2017; 6: 22–43. [Hungarian]
-
43
Schulze H, Zhang D, Pérez Anderson RP, et al. Symposium „International medical students – support programs in practical application”: Networking, best-practice examples and local representation. GMS J Med Educ. 2018; 35: Doc53.
-
44
Hajdu O, Pintér J, Rappai G, et al. Statistics I. [Statisztika I.] Carbocomp Kiadó, Pécs, 1994. [Hungarian]
-
45
Fukuyama F. Trust: the social virtues and the creation of prosperity. Free Press, New York, NY, 1995.
-
46
Füzér K. The social theory of trust and the sociological theory of social capital. [A bizalom társadalomelmélete és a társadalmi tőke szociológiaelmélete.] Századvég 2015; 78: 5–16. [Hungarian]
-
47
Halász R, Rébék-Nagy G. On the teaching of the Hungarian language to medical students. [Az orvostanhallgatói magyar szaknyelv oktatásáról.] Porta Lingua 2019; 175–186. [Hungarian]
-
48
Faubl N. Where are future doctors heading? Doctoral (PhD) dissertation. [Merre tartanak a jövő orvosai?] Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola, Viselkedéstudományok Doktori Program, Pécs, 2018. [Hungarian]
-
49
Marek E, Schmél D, Katz Z, et al. Healing and interculturality. [Gyógyítás és interkulturalitás.] Egészségfejlesztés 2019; 60: 6–21. [Hungarian]
Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.
All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.
Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief:
- Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
- Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:
- László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
- Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
- Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:
- Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
- Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
- Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
- Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
- Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
- Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
- Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
- Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
- András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
- Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
- János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
- Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
- Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
- István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
- Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
- Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
- László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
- János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
- Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
- Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
- Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
- András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
- László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
- János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
- Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
- András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
- László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
- Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
- Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
- József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
- Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
- Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
- Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
- Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
- Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
- Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
- György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
- István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
- Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
- László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
- Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
- Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
- Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
- Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
- Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
- Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
- Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
- Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
- György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
- Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
- István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
- László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
- Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
- Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
- Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
- Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
- László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
- Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:
- Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
- Ernest ADEGHATE (Al Ain)
- Ferenc ANTONI (Edinburgh)
- Maciej BANACH (Łódź)
- Klára BERENCSI (Rosemont)
- Angelo BIGNAMINI (Milano)
- Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
- Hubert E. BLUM (Freiburg)
- G. László BOROS (Los Angeles)
- Frank A. CHERVENAK (New York)
- Meinhard CLASSEN (München)
- József DÉZSY (Wien)
- Peter ECKL (Salzburg)
- Péter FERENCI (Wien)
- Madelaine HAHN (Erlangen)
- S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
- Michael KIDD (Toronto)
- Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
- Márta KORBONITS (London)
- Asim KURJAK (Zagreb)
- Manfred MAIER (Wien)
- Neil MCINTYRE (London)
- Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
- Amado Salvador PENA (Amsterdam)
- Guliano RAMADORI (Goettingen)
- Olivér RÁCZ (Košice)
- Roberto ROMERO (Detroit)
- Rainer SCHÖFL (Linz)
- Zvi VERED (Tel Aviv)
- Josef VESELY (Olomouc)
- Ákos ZAHÁR (Hamburg)
Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu
- Web of Science SCIE
- Scopus
- Medline
- CABELLS Journalytics
| 2021 | |
|---|---|
| Web of Science | |
| Total Cites WoS |
1386 |
| Journal Impact Factor | 0,707 |
| Rank by Impact Factor | Medicine, General & Internal 158/172 |
| Impact Factor without Journal Self Cites |
0,407 |
| 5 Year Impact Factor |
0,572 |
| Journal Citation Indicator | 0,15 |
| Rank by Journal Citation Indicator | Medicine, General & Internal 214/329 |
| Scimago | |
| Scimago H-index |
23 |
| Scimago Journal Rank |
0,184 |
| Scimago Quartile Score | Medicine (miscellaneous) (Q4) |
| Scopus | |
| Scopus Cite Score |
0,9 |
| Scopus CIte Score Rank |
General Medicine 528/826 (Q3) |
| Scopus SNIP |
0,242 |
| 2020 | |
| Total Cites | 1277 |
| WoS | |
| Journal Impact Factor |
0,540 |
| Rank by | Medicine, General & Internal 155/169 (Q4) |
| Impact Factor | |
| Impact Factor | 0,310 |
| without | |
| Journal Self Cites | |
| 5 Year | 0,461 |
| Impact Factor | |
| Journal | 0,17 |
| Citation Indicator | |
| Rank by Journal | Medicine, General & Internal 203/313 (Q4) |
| Citation Indicator | |
| Citable | 261 |
| Items | |
| Total | 229 |
| Articles | |
| Total | 32 |
| Reviews | |
| Scimago | 21 |
| H-index | |
| Scimago | 0,176 |
| Journal Rank | |
| Scimago | Medicine (miscellaneous) Q4 |
| Quartile Score | |
| Scopus | 921/1187=0,8 |
| Scite Score | |
| Scopus | General Medicine 494/793 (Q3) |
| Scite Score Rank | |
| Scopus | 0,283 |
| SNIP | |
| Days from | 28 |
| submission | |
| to acceptance | |
| Days from | 114 |
| acceptance | |
| to publication | |
| Acceptance | 72% |
| Rate |
| 2019 | |
|---|---|
| Total Cites WoS |
1 085 |
| Impact Factor | 0,497 |
| Impact Factor without Journal Self Cites |
0,212 |
| 5 Year Impact Factor |
0,396 |
| Immediacy Index |
0,126 |
| Citable Items |
247 |
| Total Articles |
176 |
| Total Reviews |
71 |
| Cited Half-Life |
6,1 |
| Citing Half-Life |
7,3 |
| Eigenfactor Score |
0,00071 |
| Article Influence Score |
0,045 |
| % Articles in Citable Items |
71,26 |
| Normalized Eigenfactor |
0,08759 |
| Average IF Percentile |
10,606 |
| Scimago H-index |
20 |
| Scimago Journal Rank |
0,176 |
| Scopus Scite Score |
864/1178=0,4 |
| Scopus Scite Score Rank |
General Medicine 267/529 (Q3) |
| Scopus SNIP |
0,254 |
| Acceptance Rate |
73% |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Publication Model | Hybrid |
| Submission Fee | none |
| Article Processing Charge | 900 EUR/article |
| Printed Color Illustrations | 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece |
| Regional discounts on country of the funding agency | World Bank Lower-middle-income economies: 50% World Bank Low-income economies: 100% |
| Further Discounts | Editorial Board / Advisory Board members: 50% Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100% |
| Subscription fee 2023 | Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD |
| Subscription Information | Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content. |
| Purchase per Title | Individual articles are sold on the displayed price. |
| Orvosi Hetilap | |
|---|---|
| Language | Hungarian |
| Size | A4 |
| Year of Foundation |
1857 |
| Volumes per Year |
1 |
| Issues per Year |
52 |
| Founder | Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation |
| Founder's Address |
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46. |
| Publisher | Akadémiai Kiadó |
| Publisher's Address |
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245. |
| Responsible Publisher |
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó |
| ISSN | 0030-6002 (Print) |
| ISSN | 1788-6120 (Online) |
Monthly Content Usage
| Abstract Views | Full Text Views | PDF Downloads | |
|---|---|---|---|
| Dec 2022 | 0 | 9 | 13 |
| Jan 2023 | 0 | 14 | 16 |
| Feb 2023 | 0 | 6 | 9 |
| Mar 2023 | 0 | 7 | 14 |
| Apr 2023 | 0 | 13 | 21 |
| May 2023 | 0 | 6 | 11 |
| Jun 2023 | 0 | 0 | 0 |
Copyright Akadémiai Kiadó AKJournals is the trademark of Akadémiai Kiadó's journal publishing business branch.
Powered by PubFactory