Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 29
A vezetői beosztás mint egészségprotektív tényező szellemi munkát végzők körében
Authors:
Karolina Kósa Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032

Search for other papers by Karolina Kósa in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Szilvia Vincze Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Statisztika és Módszertani Intézet, Debrecen

Search for other papers by Szilvia Vincze in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ilona Veres-Balajti Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Fizioterápiás Tanszék, Debrecen

Search for other papers by Ilona Veres-Balajti in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Éva Bácsné Bába Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Intézet, Debrecen

Search for other papers by Éva Bácsné Bába in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1172–1179
Online Publication Date:
18 Jul 2021
Publication Date:
18 Jul 2021
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32111
Keywords:
occupational stress; psychosocial stress; employment position; mental health;
Keywords (Hungarian):
munkahelyi stressz; pszichoszociális stressz; munkahelyi beosztás; mentális egészség;
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A munkavégzés fontos egészségprotektív tényező, de munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal jár, amelyeknek az egészségi állapottal való összefüggéseire az elmúlt évtizedekben derült fény. Célkitűzés: A vizsgálat célja a munkahelyi beosztás és az egészségi állapot közti összefüggés vizsgálata volt olyan, viszonylag homogén mintában, amelynek tagjait közintézmények dolgozói adták. Módszer: Kérdőíves egészségfelmérés történt online adatgyűjtéssel, keresztmetszeti elrendezésben, egy megyeszékhely két közintézményében alkalmazottak körében. A kérdőív demográfiai, az egészségi állapotra, az egészségmagatartásra és a munkavégzésre, köztük a munkahelyi beosztásra vonatkozó, validált kérdéseket tartalmazott. Az adatelemzés beosztási kategóriák szerint két (vezető vs. beosztott), illetve három (vezető, diplomás beosztott, nem diplomás beosztott) rétegben történt. Eredmények: A vizsgált mutatók közül a szubjektív egészség, az élettel való elégedettség, a koherenciaérzés, a túlzott mértékű pszichés stressz, a munkahelyi hiányzás, a munkahelyi és magánéleti társas támogatottság a vezető beosztásban dolgozók körében volt a legkedvezőbb. A vizsgált indikátorok közül csak a munkaképesség nem különbözött beosztás szerint, és csak az alvásidő volt szignifikánsan kedvezőtlenebb (rövidebb) a vezetők körében a beosztottakhoz képest. A háromrétegű elemzés szerint a legkedvezőtlenebb mutatók a nem diplomás beosztottakra voltak jellemzőek. Eredményeink szerint a vezető beosztásban dolgozók egészségi állapota és mentális egészsége kedvezőbb, mint a beosztottaké. Következtetés: A munkahelyi beosztás az egyéni társadalmi-gazdasági helyzet mellett a munkahelyi pszichoszociális stressz mértékével is összefüggésben van, ezért a munkahelyi stressz vizsgálata során érdemes beosztás szerinti elemzést is végezni. A munkahelyi pszichoszociális stressz nyomon követése minden munkahelyen ajánlott, amelynek egyszerű módja az alkalmazási idő és a hiányzott napok számának létszámarányos és beosztásra stratifikált, idősoros nyomon követése. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

Summary. Introduction: Employment is an important health protective factor but also entails workplace psychosocial risks with multiple impacts on health. Objective: The present study aimed at examining the association between employment position and subjective health in a relatively homogenous sample of public servants with mostly tertiary degrees. Method: Online health survey was conducted among employees of two large public institutes in a large city in Hungary. The questionnaire contained items on demographic data, health status, mental health, health behaviour, and work-related questions including employment position (leadership). Data analysis was carried out by employment position in two (manager, subordinate) and three (manager, subordinate with college degree, subordinate with no college degree) strata. Results: Subjective health, satisfaction with life, sense of coherence, pathological stress, sickness absence, social support in the workplace and private life were most favourable among those in leadership position. Work ability did not differ by employment position, but sleep time was significantly less favourable (shorter) among leaders compared to subordinates. Subordinates with no college degree had the worst measures of health. Conclusion: Employment position is related to individual socioeconomic status and workplace psychosocial stress, therefore research on workplace stress should include employment level as a potential confounder. Psychosocial stress at workplaces should be monitored for which various recommendations are available. The simplest method is to monitor mid- and long-term turnover and sickness absence stratified for employment position and proportionate to the workforce. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

  • 1

    World Health Organization. Closing the gap in a generation. Health equity through action on the social determinants of health. WHO, Geneva, 2008. Available from: http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/43943/1/9789241563703 [accessed: September 29, 2020].

  • 2

    Fryers T, Melzer D, Jenkins R. Social inequalities and the common mental disorders – a systematic review of the evidence. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 2003; 38: 229–237.

  • 3

    Yildiz B, Schuring M, Knoef MG, et al. The concurrence of chronic diseases among unemployed and employed persons: a register-based study. Eur J Public Health 2019; 29(Suppl 4): ckz185.031. https://doi.org/10.1093/eurpub/ckz185.031

  • 4

    Unhealthy Work. The Center for Social Epidemiology. The Whitehall study. 2011. Available from: https://unhealthywork.org/classic-studies/the-whitehall-study/ [accessed: September 30, 2020].

  • 5

    Marmot MG, Rose G, Shipley M, et al. Employment grade and coronary heart disease in British civil servants. J Epidemiol Community Health 1978; 32: 244–249.

  • 6

    Marmot MG, Shipley MJ, Rose G. Inequalities in death – specific explanations of a general pattern? Lancet 1984; 323: 1003–1006.

  • 7

    van Rossum CT, Shipley MJ, van de Mheen H, et al. Employment grade differences in cause specific mortality. A 25 year follow up of civil servants from the first Whitehall study. J Epidemiol Community Health 2000; 54: 178–184.

  • 8

    Smith GD, Shipley MJ, Rose G. Magnitude and causes of socioeconomic differentials in mortality – further evidence from the Whitehall Study. J Epidemiol Community Health 1990; 44: 265–270.

  • 9

    Marmot MG, Smith GD, Stansfeld S, et al. Health inequalities among British civil servants – the Whitehall-II study. Lancet 1991; 337: 1387–1393.

  • 10

    Kivimäki M, Lawlor DA, Davey Smith G, et al. Socioeconomic position, co-occurrence of behavior-related risk factors, and coronary heart disease: the Finnish Public Sector study. Am J Public Health 2007; 97: 874–879.

  • 11

    Juhász Á. Individual and organizational focus on occupational health promotion. PhD dissertation. [Az egyéni és a szervezeti fókuszú munkahelyi egészségfejlesztés. Doktori disszertáció.] ELTE PPK Pszichológia Doktori Iskola, Budapest, 2007. [Hungarian]

  • 12

    Salavecz Gy. Relationships between workplace stress and health in the domestic and international context. PhD dissertation. [A munkahelyi stressz és az egészség összefüggései hazai és nemzetközi viszonylatban. Doktori disszertáció.] Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2011. [Hungarian]

  • 13

    Susánszky É, Susánszky A, Szántó Z, et al. Quality of life and life style of people in leading positions. [Vezetők életminősége és életstílusa.] Mentálhig Pszichoszomat. 2010; 11: 371–389. [Hungarian]

  • 14

    Hungarian Central Statistical Office. European population health survey questionnaire 2014. [Európai lakossági egészségfelmérés kérdőív 2014.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2014. [Hungarian]

  • 15

    Örkényi Á. Mental health. National population health survey 2003. OTKA – Hungarian Scientific Research Fund. Research report. [Lelki egészség. Országos lakossági egészségfelmérés 2003. OTKA – Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok. Kutatási jelentés.] Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005. [Hungarian]

  • 16

    Balajti I, Vokó Z, Ádány R, et al. Validation of the Hungarian versions of the abbreviated Sense of Coherence (SOC) scale and the General Health Questionnaire (GHQ-12). [A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása.] Mentálhig Pszichoszomat. 2007; 8: 147–161. [Hungarian]

  • 17

    Antonovsky A. Unraveling the mystery of health: how people manage stress and stay well. Jossey-Bass Publishers, San Francisco, 1987.

  • 18

    Bíró E, Ádány R, Kósa K. A simple method for assessing the mental health status of students in higher education. Int J Environ Res Public Health 2019; 16: 4733.

  • 19

    Albert F, Dávid B, Németh R. Social support, social cohesion. National population health survey 2003. Research report. [Társas támogatás, társadalmi kohézió. Országos lakossági egészségfelmérés 2003. Kutatási jelentés.] Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005. [Hungarian]

  • 20

    Hungarian Central Statistical Office. Self-filled questionnaire. European Public Health Survey (ELEF) 2009 and 2014. [Központi Statisztikai Hivatal. Önkitöltős kérdőív. Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2009 és 2014.] Available from: http://www.ksh.hu/elef [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 21

    National Labour Office. Work ability index questionnaire. [Munkaképességi index kérdőív.] Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest, 2012. Available from: http://munkavedelem.unideb.hu/intenziv%20szakapolo/20120808_Munkakepessegi_index_kerdoiv.pdf [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 22

    Nardo M, Saisana M, Saltelli A, et al. Tools for composite indicators building. Joint Research Centre, European Commission, Brussels, 2005.

  • 23

    Balajti I, Daragó L, Ádány R, et al. College students’ response rate to an incentivized combination of postal and web-based health survey. Eval Health Prof. 2010; 33: 164–176.

  • 24

    Daikeler J, Bošnjak M, Losar Manfreda K. Web versus other survey modes: an updated and extended meta-analysis comparing response rates. J Survey Statistics Methodol. 2020; 8: 513–539.

  • 25

    Shih TH, Fan XT. Comparing response rates in e-mail and paper surveys: a meta-analysis. Educ Res Rev. 2009; 4: 26–40.

  • 26

    Győrffy Zs, Girasek E. Burnout among Hungarian physicians. Who are the most jeopardized? [Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek?] Orv Hetil. 2015; 156: 564–570. [Hungarian]

  • 27

    Győrffy Zs. Burnout and resilience among Hungarian physicians. [Kiégés és reziliencia (rugalmas ellenállás) a magyarországi orvosok körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 112–119. [Hungarian]

  • 28

    Baruch Y, Holtom B. Survey response rate levels and trends in organizational research. Human Relations 2008; 61: 1139–1160.

  • 29

    Stansfeld SA, Marmot MG. Social class and minor psychiatric disorder in British civil servants – a validated screening survey using the General Health Questionnaire. Psychol Med. 1992; 22: 739–749.

  • 30

    North F, Syme SL, Feeney A, et al. Explaining socioeconomic differences in sickness absence: the Whitehall II Study. BMJ 1993; 306: 361–366.

  • 31

    Ferrie J, Kivimäki M, Head J, et al. A comparison of self-reported sickness absence with absences recorded in employers’ registers: evidence from the Whitehall II study. Occup Environ Med. 2005; 62: 74–79.

  • 32

    Marmot MG, Bosma H, Hemingway H, et al. Contribution of job control and other risk factors to social variations in coronary heart disease incidence. Lancet 1997; 350: 235–239.

  • 33

    Kuper H, Marmot M. Job strain, job demands, decision latitude, and risk of coronary heart disease within the Whitehall II study. J Epidemiol Community Health 2003; 57: 147–153.

  • 34

    Dragano N, Siegrist J, Nyberg ST, et al. Effort–reward imbalance at work and incident coronary heart disease: a multicohort study of 90,164 individuals. Epidemiology 2017; 28: 619–626.

  • 35

    Salavecz Gy, Neculai K, Jakab E. Work stress and self-efficacy as determinants of teacher’s mental health. [A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe pedagógusok mentális egészségének alakulásában.] Mentálhig Pszichoszomat. 2006; 7: 95–109. [Hungarian]

  • 36

    Neculai K, Salavecz Gy, Stauder A, et al. Workplace factors and psychological well-being among women employed in the field of education and culture. [Munkahelyi tényezők és pszichés jól-lét az oktatás és kultúra területén dolgozó nők körében.] Mentálhig Pszichoszomat. 2006; 7: 111–123. [Hungarian]

  • 37

    Nistor K. Legal regulation of psychosocial risk. [A pszichoszociális kockázat jogi szabályozása.] Available from: http://www.munkahelyistresszinfo.hu/a-munkahelyi-stressz-merese/a-pszichoszocialis-kockazat-jogi-szabalyozasa/ [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 38

    Act XCIII/1993 on occupational safety and health. Chapter VIII. Explanatory notes 1/H. [1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. VIII. fejezet. Értelmező rendelkezések 1/H.] Magy Közl. 1993; 160: 9942–9953. [Hungarian]

  • 39

    European Agency for Safety and Health at Work. Psychosocial risks and stress at work. Available from: https://osha.europa.eu/en/themes/psychosocial-risks-and-stress [accessed: September 30, 2020].

  • 40

    Hungarian Central Statistical Office. Vacancies, Q1 2020. [Központi Statisztikai Hivatal. Üres álláshelyek, 2020. I. negyedév.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ures-allashelyek/index.html [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 41

    Eurofound and EU-OSHA Psychosocial risks in Europe: prevalence and strategies for prevention. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2014.

  • 42

    Cox T, Griffiths A, Rial-Gonzalez E. Research on work-related stress. European Agency for Safety and Health at Work. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2000. Available from: http://osha.europa.eu/en/publications/reports/203 [accessed: September 30, 2020].

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Scopus  
CiteScore  
CiteScore rank  
SNIP  
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2024 0 41 15
Jan 2025 0 61 11
Feb 2025 0 82 14
Mar 2025 0 86 23
Apr 2025 0 25 9
May 2025 0 3 2
Jun 2025 0 0 0