View More View Less
  • 1 Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, , Debrecen, Egyetem tér 1., 4032
  • | 2 Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Statisztika és Módszertani Intézet, , Debrecen
  • | 3 Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Fizioterápiás Tanszék, , Debrecen
  • | 4 Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Intézet, , Debrecen
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A munkavégzés fontos egészségprotektív tényező, de munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal jár, amelyeknek az egészségi állapottal való összefüggéseire az elmúlt évtizedekben derült fény. Célkitűzés: A vizsgálat célja a munkahelyi beosztás és az egészségi állapot közti összefüggés vizsgálata volt olyan, viszonylag homogén mintában, amelynek tagjait közintézmények dolgozói adták. Módszer: Kérdőíves egészségfelmérés történt online adatgyűjtéssel, keresztmetszeti elrendezésben, egy megyeszékhely két közintézményében alkalmazottak körében. A kérdőív demográfiai, az egészségi állapotra, az egészségmagatartásra és a munkavégzésre, köztük a munkahelyi beosztásra vonatkozó, validált kérdéseket tartalmazott. Az adatelemzés beosztási kategóriák szerint két (vezető vs. beosztott), illetve három (vezető, diplomás beosztott, nem diplomás beosztott) rétegben történt. Eredmények: A vizsgált mutatók közül a szubjektív egészség, az élettel való elégedettség, a koherenciaérzés, a túlzott mértékű pszichés stressz, a munkahelyi hiányzás, a munkahelyi és magánéleti társas támogatottság a vezető beosztásban dolgozók körében volt a legkedvezőbb. A vizsgált indikátorok közül csak a munkaképesség nem különbözött beosztás szerint, és csak az alvásidő volt szignifikánsan kedvezőtlenebb (rövidebb) a vezetők körében a beosztottakhoz képest. A háromrétegű elemzés szerint a legkedvezőtlenebb mutatók a nem diplomás beosztottakra voltak jellemzőek. Eredményeink szerint a vezető beosztásban dolgozók egészségi állapota és mentális egészsége kedvezőbb, mint a beosztottaké. Következtetés: A munkahelyi beosztás az egyéni társadalmi-gazdasági helyzet mellett a munkahelyi pszichoszociális stressz mértékével is összefüggésben van, ezért a munkahelyi stressz vizsgálata során érdemes beosztás szerinti elemzést is végezni. A munkahelyi pszichoszociális stressz nyomon követése minden munkahelyen ajánlott, amelynek egyszerű módja az alkalmazási idő és a hiányzott napok számának létszámarányos és beosztásra stratifikált, idősoros nyomon követése. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

Summary. Introduction: Employment is an important health protective factor but also entails workplace psychosocial risks with multiple impacts on health. Objective: The present study aimed at examining the association between employment position and subjective health in a relatively homogenous sample of public servants with mostly tertiary degrees. Method: Online health survey was conducted among employees of two large public institutes in a large city in Hungary. The questionnaire contained items on demographic data, health status, mental health, health behaviour, and work-related questions including employment position (leadership). Data analysis was carried out by employment position in two (manager, subordinate) and three (manager, subordinate with college degree, subordinate with no college degree) strata. Results: Subjective health, satisfaction with life, sense of coherence, pathological stress, sickness absence, social support in the workplace and private life were most favourable among those in leadership position. Work ability did not differ by employment position, but sleep time was significantly less favourable (shorter) among leaders compared to subordinates. Subordinates with no college degree had the worst measures of health. Conclusion: Employment position is related to individual socioeconomic status and workplace psychosocial stress, therefore research on workplace stress should include employment level as a potential confounder. Psychosocial stress at workplaces should be monitored for which various recommendations are available. The simplest method is to monitor mid- and long-term turnover and sickness absence stratified for employment position and proportionate to the workforce. Orv Hetil. 2021; 162(29): 1172–1179.

  • 1

    World Health Organization. Closing the gap in a generation. Health equity through action on the social determinants of health. WHO, Geneva, 2008. Available from: http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/43943/1/9789241563703 [accessed: September 29, 2020].

  • 2

    Fryers T, Melzer D, Jenkins R. Social inequalities and the common mental disorders – a systematic review of the evidence. Soc Psychiatry Psychiatr Epidemiol. 2003; 38: 229–237.

  • 3

    Yildiz B, Schuring M, Knoef MG, et al. The concurrence of chronic diseases among unemployed and employed persons: a register-based study. Eur J Public Health 2019; 29(Suppl 4): ckz185.031. https://doi.org/10.1093/eurpub/ckz185.031

  • 4

    Unhealthy Work. The Center for Social Epidemiology. The Whitehall study. 2011. Available from: https://unhealthywork.org/classic-studies/the-whitehall-study/ [accessed: September 30, 2020].

  • 5

    Marmot MG, Rose G, Shipley M, et al. Employment grade and coronary heart disease in British civil servants. J Epidemiol Community Health 1978; 32: 244–249.

  • 6

    Marmot MG, Shipley MJ, Rose G. Inequalities in death – specific explanations of a general pattern? Lancet 1984; 323: 1003–1006.

  • 7

    van Rossum CT, Shipley MJ, van de Mheen H, et al. Employment grade differences in cause specific mortality. A 25 year follow up of civil servants from the first Whitehall study. J Epidemiol Community Health 2000; 54: 178–184.

  • 8

    Smith GD, Shipley MJ, Rose G. Magnitude and causes of socioeconomic differentials in mortality – further evidence from the Whitehall Study. J Epidemiol Community Health 1990; 44: 265–270.

  • 9

    Marmot MG, Smith GD, Stansfeld S, et al. Health inequalities among British civil servants – the Whitehall-II study. Lancet 1991; 337: 1387–1393.

  • 10

    Kivimäki M, Lawlor DA, Davey Smith G, et al. Socioeconomic position, co-occurrence of behavior-related risk factors, and coronary heart disease: the Finnish Public Sector study. Am J Public Health 2007; 97: 874–879.

  • 11

    Juhász Á. Individual and organizational focus on occupational health promotion. PhD dissertation. [Az egyéni és a szervezeti fókuszú munkahelyi egészségfejlesztés. Doktori disszertáció.] ELTE PPK Pszichológia Doktori Iskola, Budapest, 2007. [Hungarian]

  • 12

    Salavecz Gy. Relationships between workplace stress and health in the domestic and international context. PhD dissertation. [A munkahelyi stressz és az egészség összefüggései hazai és nemzetközi viszonylatban. Doktori disszertáció.] Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2011. [Hungarian]

  • 13

    Susánszky É, Susánszky A, Szántó Z, et al. Quality of life and life style of people in leading positions. [Vezetők életminősége és életstílusa.] Mentálhig Pszichoszomat. 2010; 11: 371–389. [Hungarian]

  • 14

    Hungarian Central Statistical Office. European population health survey questionnaire 2014. [Európai lakossági egészségfelmérés kérdőív 2014.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2014. [Hungarian]

  • 15

    Örkényi Á. Mental health. National population health survey 2003. OTKA – Hungarian Scientific Research Fund. Research report. [Lelki egészség. Országos lakossági egészségfelmérés 2003. OTKA – Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok. Kutatási jelentés.] Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005. [Hungarian]

  • 16

    Balajti I, Vokó Z, Ádány R, et al. Validation of the Hungarian versions of the abbreviated Sense of Coherence (SOC) scale and the General Health Questionnaire (GHQ-12). [A koherencia-érzés mérésére szolgáló rövidített kérdőív és a lelki egészség (GHQ-12) kérdőív magyar nyelvű változatainak validálása.] Mentálhig Pszichoszomat. 2007; 8: 147–161. [Hungarian]

  • 17

    Antonovsky A. Unraveling the mystery of health: how people manage stress and stay well. Jossey-Bass Publishers, San Francisco, 1987.

  • 18

    Bíró E, Ádány R, Kósa K. A simple method for assessing the mental health status of students in higher education. Int J Environ Res Public Health 2019; 16: 4733.

  • 19

    Albert F, Dávid B, Németh R. Social support, social cohesion. National population health survey 2003. Research report. [Társas támogatás, társadalmi kohézió. Országos lakossági egészségfelmérés 2003. Kutatási jelentés.] Országos Epidemiológiai Központ, Budapest, 2005. [Hungarian]

  • 20

    Hungarian Central Statistical Office. Self-filled questionnaire. European Public Health Survey (ELEF) 2009 and 2014. [Központi Statisztikai Hivatal. Önkitöltős kérdőív. Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2009 és 2014.] Available from: http://www.ksh.hu/elef [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 21

    National Labour Office. Work ability index questionnaire. [Munkaképességi index kérdőív.] Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Budapest, 2012. Available from: http://munkavedelem.unideb.hu/intenziv%20szakapolo/20120808_Munkakepessegi_index_kerdoiv.pdf [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 22

    Nardo M, Saisana M, Saltelli A, et al. Tools for composite indicators building. Joint Research Centre, European Commission, Brussels, 2005.

  • 23

    Balajti I, Daragó L, Ádány R, et al. College students’ response rate to an incentivized combination of postal and web-based health survey. Eval Health Prof. 2010; 33: 164–176.

  • 24

    Daikeler J, Bošnjak M, Losar Manfreda K. Web versus other survey modes: an updated and extended meta-analysis comparing response rates. J Survey Statistics Methodol. 2020; 8: 513–539.

  • 25

    Shih TH, Fan XT. Comparing response rates in e-mail and paper surveys: a meta-analysis. Educ Res Rev. 2009; 4: 26–40.

  • 26

    Győrffy Zs, Girasek E. Burnout among Hungarian physicians. Who are the most jeopardized? [Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek?] Orv Hetil. 2015; 156: 564–570. [Hungarian]

  • 27

    Győrffy Zs. Burnout and resilience among Hungarian physicians. [Kiégés és reziliencia (rugalmas ellenállás) a magyarországi orvosok körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 112–119. [Hungarian]

  • 28

    Baruch Y, Holtom B. Survey response rate levels and trends in organizational research. Human Relations 2008; 61: 1139–1160.

  • 29

    Stansfeld SA, Marmot MG. Social class and minor psychiatric disorder in British civil servants – a validated screening survey using the General Health Questionnaire. Psychol Med. 1992; 22: 739–749.

  • 30

    North F, Syme SL, Feeney A, et al. Explaining socioeconomic differences in sickness absence: the Whitehall II Study. BMJ 1993; 306: 361–366.

  • 31

    Ferrie J, Kivimäki M, Head J, et al. A comparison of self-reported sickness absence with absences recorded in employers’ registers: evidence from the Whitehall II study. Occup Environ Med. 2005; 62: 74–79.

  • 32

    Marmot MG, Bosma H, Hemingway H, et al. Contribution of job control and other risk factors to social variations in coronary heart disease incidence. Lancet 1997; 350: 235–239.

  • 33

    Kuper H, Marmot M. Job strain, job demands, decision latitude, and risk of coronary heart disease within the Whitehall II study. J Epidemiol Community Health 2003; 57: 147–153.

  • 34

    Dragano N, Siegrist J, Nyberg ST, et al. Effort–reward imbalance at work and incident coronary heart disease: a multicohort study of 90,164 individuals. Epidemiology 2017; 28: 619–626.

  • 35

    Salavecz Gy, Neculai K, Jakab E. Work stress and self-efficacy as determinants of teacher’s mental health. [A munkahelyi stressz és az énhatékonyság szerepe pedagógusok mentális egészségének alakulásában.] Mentálhig Pszichoszomat. 2006; 7: 95–109. [Hungarian]

  • 36

    Neculai K, Salavecz Gy, Stauder A, et al. Workplace factors and psychological well-being among women employed in the field of education and culture. [Munkahelyi tényezők és pszichés jól-lét az oktatás és kultúra területén dolgozó nők körében.] Mentálhig Pszichoszomat. 2006; 7: 111–123. [Hungarian]

  • 37

    Nistor K. Legal regulation of psychosocial risk. [A pszichoszociális kockázat jogi szabályozása.] Available from: http://www.munkahelyistresszinfo.hu/a-munkahelyi-stressz-merese/a-pszichoszocialis-kockazat-jogi-szabalyozasa/ [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 38

    Act XCIII/1993 on occupational safety and health. Chapter VIII. Explanatory notes 1/H. [1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. VIII. fejezet. Értelmező rendelkezések 1/H.] Magy Közl. 1993; 160: 9942–9953. [Hungarian]

  • 39

    European Agency for Safety and Health at Work. Psychosocial risks and stress at work. Available from: https://osha.europa.eu/en/themes/psychosocial-risks-and-stress [accessed: September 30, 2020].

  • 40

    Hungarian Central Statistical Office. Vacancies, Q1 2020. [Központi Statisztikai Hivatal. Üres álláshelyek, 2020. I. negyedév.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ures-allashelyek/index.html [accessed: September 30, 2020]. [Hungarian]

  • 41

    Eurofound and EU-OSHA Psychosocial risks in Europe: prevalence and strategies for prevention. Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2014.

  • 42

    Cox T, Griffiths A, Rial-Gonzalez E. Research on work-related stress. European Agency for Safety and Health at Work. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2000. Available from: http://osha.europa.eu/en/publications/reports/203 [accessed: September 30, 2020].

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2021 0 83 25
Sep 2021 0 62 33
Oct 2021 0 57 22
Nov 2021 0 21 34
Dec 2021 0 23 33
Jan 2022 0 30 21
Feb 2022 0 0 0