Összefoglaló. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Látásról szóló világjelentése (World report on vision 2019) szerint a népesség növekedése és elöregedése világszerte növekvő számban vezet mérsékelt vagy súlyosabb fokú látáskárosodáshoz. A WHO adatai szerint napjainkban 1,1 milliárd személy él a látáskárosodás valamely formájával, melyek mintegy 80%-a megelőzhető lenne. A látáskárosodott vagy látáskárosodással veszélyeztetett személyek 90%-a ugyan alacsony vagy közepes humán fejlettségű országban él, de a rövidlátás és a cukorbetegség miatti retinopathia okozta látáskárosodások száma a magas és a nagyon magas humán fejlettségű országok csoportjában is emelkedik. A WHO előrejelzései szerint ezzel a tendenciával 2050-re 61 millióan élnek majd vaksággal, és 1,7 milliárd személy lehet csökkentlátó világszerte. Riasztó adat, hogy az emberiség 23%-a rövidlátó, de a jelenlegi növekedési tendenciák alapján 2050-re az előfordulás már 50%-os lehet. A vakság, illetve a látáskárosodás megelőzése és a látásrehabilitáció fejlődése érdekében a WHO globális akcióprogramjainak (VISION 2020, World report on vision) ismertetésén túl tanulmányunk bemutatja a hazai intézkedéseket és a populációalapú felmérések nemzetközi és hazai eredményeit, köztük a látásromlás legfőbb kórokait és a látáskárosodáshoz leggyakrabban vezető szembetegségeket. Tanulmányunkban bemutatjuk a látáskárosodással élő gyermekek hazai, egészségügyi és pedagógiai szempontból releváns populációjellemzőit is. Összefoglalónk célja felhívni a figyelmet arra, hogy a látáskárosodás megelőzése és a kialakult látáskárosodással élő emberek komplex rehabilitációja nemcsak a szemészeti szakma feladata, hanem be kell, hogy épüljön az egészségügyi alapellátáson túl az oktatási és szociális rendszerekbe is. Orv Hetil. 2021; 162(30): 1187–1197.
Summary. World Health Organization’s (WHO) World report on vision (2019) underlines that the increasing size and age of the population leads to a general growth in cases of vision impairment of varying severity (moderate and severe vision impairment). According to WHO data, globally 1.1 billion individuals live with vision impairment, and approximately 80% of all cases is preventable. While around 90% of people with vision impairment or at risk of vision impairment live in low- or middle-income countries, the prevalence of near vision impairment and diabetic retinopathy is increasing in high-income countries, too. WHO assumes that if this tendency is not interrupted, by 2050 61 million individuals will be blind and 1.7 billion individuals will have vision impairment. It is rather frightening that currently 23% of the world’s population is diagnosed with near vision impairment, and with this tendency by 2050 this number may reach 50%. Our study takes a closer look at global actions for preventing vision loss and vision impairment together with the joint efforts to improve vision rehabilitation services, and briefly introduces Hungarian measures, results of international and national population-centred research results, and the major causes of vision impairment. Then, the Hungarian population of children with vision impairment is characterised from both healthcare and pedagogical perspectives. The objective of this review is to point out that the prevention of vision impairment and comprehensive rehabilitation of persons with vision impairment requires joint efforts from ophthalmology, pedagogy and social services. Orv Hetil. 2021; 162(30): 1187–1197.
World Health Organization. World report on vision. WHO, Geneva, 2019. Available from: https://www.who.int/publications-detail-redirect/world-report-on-vision [accessed: December 29, 2020].
Németh J. VISION 2020 in Hungary. [VISION 2020 hazánkban.] Szemészet 2019; 156: 109–118. [Hungarian]
World Health Organization. Blindness and vision impairment. WHO, Geneva, 2020. Available from: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/blindness-and-visual-impairment [accessed: January 10, 2021].
Barcsay Gy, Barcsay VA. Vision rehabilitation services for adults in Hungary. [Látásrehabilitációs lehetőségek felnőtteknek Magyarországon.] Szemészet 2019; 156: 145–147. [Hungarian]
Zeffer T, Szalay L, Deák K, et al. Ophthalmological status and its related life-quality indices in different age groups. [A szemészeti állapot és az életminőség kapcsolódó mérőszámai különböző korcsoportokban.] Orv Hetil. 2020; 161: 1824–1830. [Hungarian]
Thylefors B, Négrel AD, Pararajasegaram R, et al. Global data on blindness. Bull World Health Organ. 1995; 73: 115–121.
World Health Organization. International Classification of Diseases, 11th Revision (ICD-11). WHO, Geneva, 2018. Available from: https://www.who.int/classifications/icd/en/ [accessed: January 10, 2021].
Steinmetz JD, Bourne RR, Briant PS, et al. Causes of blindness and vision impairment in 2020 and trends over 30 years, and prevalence of avoidable blindness in relation to VISION 2020: the Right to Sight: an analysis for the Global Burden of Disease Study. Lancet Glob Health 2021; 9: e144–e160. [Erratum: Lancet Glob Health 2021; 9: e408.] Available from: https://www.thelancet.com/pdfs/journals/langlo/PIIS2214-109X(20)30489-7.pdf [accessed: January 14, 2021].
Bourne RR, Adelson J, Flaxman S, et al. Trends in prevalence of blindness and distance and near vision impairment over 30 years: an analysis for the Global Burden of Disease Study. Lancet Glob Health 2021; 9: e130–e143.
International Agency for the Prevention of Blindness. IAPB Vision Atlas 2020. Country Map & Estimates of Vision Loss – Hungary. Available from: https://www.iapb.org/learn/vision-atlas/magnitude-and-projections/country-estimates-of-vision-loss/hungary/ [accessed: April 13, 2020].
Bourne RR, Flaxman SR, Braithwaite T, et al. Magnitude, temporal trends, and projections of the global prevalence of blindness and distance and near vision impairment: a systematic review and meta-analysis. Lancet Glob Health 2017; 5: e888–e897.
Fricke TR, Tahhan N, Resnikoff S, et al. Global prevalence of presbyopia and vision impairment from uncorrected presbyopia: systematic review, meta-analysis, and modelling. Ophthalmology 2018; 125: 1492–1499.
Holden BA, Fricke TR, Wilson DA, et al. Global prevalence of myopia and high myopia and temporal trends from 2000 through 2050. Ophthalmology 2016; 123: 1036–1042.
Wong WL, Su X, Li X, et al. Global prevalence of age-related macular degeneration and disease burden projection for 2020 and 2040: a systematic review and meta-analysis. Lancet Glob Health 2014; 2: e106–e116.
Ogurtsova K, da Rocha Fernandes JD, Huang Y, et al. IDF Diabetes Atlas: global estimates for the prevalence of diabetes for 2015 and 2040. Diabetes Res Clin Pract. 2017; 128: 40–50.
Tham YC, Li X, Wong TY, et al. Global prevalence of glaucoma and projections of glaucoma burden through 2040: a systematic review and meta-analysis. Ophthalmology 2014; 121: 2081–2090.
Flaxman SR, Bourne RR, Resnikoff S, et al. Global causes of blindness and distance vision impairment 1990–2020: a systematic review and meta-analysis. Lancet Glob Health 2017; 5: e1221–e1234.
Holland P, Resnikoff S. Beyond VISION 2020: universal eye health coverage and the elimination of trachoma. Commonity Eye Health 2019; 32: 60.
Shah SP, Gilbert CE, Razavi HE, et al. Preoperative visual acuity among cataract surgery patients and countries’ state of development: a global study. Bull World Health Organ. 2011; 89: 749–756.
Németh J, Frigyik A, Vastag O, et al. Causes of blindness in Hungary between 1996 and 2000. [Vaksági okok Magyarországon 1996 és 2000 között.] Szemészet 2005; 142: 127–133. [Hungarian]
Kiss H, Németh J. Causes of blindness in Hungary. [A vakság okai Magyarországon.] Szemészet 2013; 150: 103–111. [Hungarian]
Szabó D, Tóth G, Sándor GL, et al. Causes of blindness in Hungary – conducting the first RAAB study in Hungary. [A vakság okai Magyarországon. A RAAB-metodika első hazai megvalósítása.] Szemészet 2017; 154: 119–125. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Disabled population in Hungary. Methodological notes. In: Janák K, Tokaji K. (eds.) Microcensus 2016, VIII. Characteristics of the population with disabilities and limited health reasons. [Központi Statisztikai Hivatal. Fogyatékos népesség Magyarországon. Módszertani megjegyzések. In: Janák K, Tokaji K. (szerk.) Mikrocenzus 2016. VIII. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői.] KSH, Budapest, 2018; pp. 7–10, 29–31. Available from: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_8.pdf; [accessed: April 13, 2020]. [Hungarian]
Németh J, Maka E, Szabó D, et al. Working telemedicine ophthalmic screening programs and opportunities in Hungary. [Működő telemedicinális szemészeti szűrőprogramok és lehetőségek hazánkban.] Interdiszciplináris Magyar Egészségügy 2019; 18(8): 46–51.
National Program Committee for Good Vision. [Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.] Available from: http://www.jolatasert.hu [accessed: January 14, 2021]. [Hungarian]
Public Health Prevention in Hungary. Comprehensive health screening program of Hungary 2010–2020–2030. [Népegészségügyi Prevenció Magyarországon. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010–2020–2030.] Available from: https://egeszsegprogram.eu/program-tajekoztato [accessed: January 14, 2021]. [Hungarian]
Németh J. 2011–2017 seasons results and presentation of the ophthalmic context. IXth Public Health Conference 2018. [2011–2017. évadok eredmények és a szemészeti összefüggésének bemutatása. IX. Népegészségügyi Konferencia, 2018.] Available from: https://egeszsegprogram.eu/content/kozerdeku-adatok/pdf/szakmai_eloadasok/eredmenyek_a_maesz_program_mukodesebol_(2018)_iv._prof._dr.nemeth_janos.pdf [accessed: January 14, 2021]. [Hungarian]
Németh J. Myopia in Hungary 2014 and 2019 – Prevention. XIth Public Health Conference, 2020 September 10, Budapest. [Rövidlátóság hazánkban 2014 és 2019 évek – Prevenció szükséges. XI. Népegészségügyi Konferencia, Budapest, 2020. szeptember 10.] Available from: https://egeszsegprogram.eu/content/kozerdeku-adatok/pdf/szakmai_eloadasok/eredmenyek_a_maesz_program_mukodesebol_(2020)_xi._prof._dr._nemeth_janos.pdf [accessed: January 14, 2021]. [Hungarian]
Professional guidelines of the Ministry of Health: Monitoring the visual development of children aged 0–18 years, on the recognition of squinting and refractive errors. Pediatric ophthalmic screening. [Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve: A 0–18 éves életkorú gyermekek látásfejlődésének követése, a kancsalság és a fénytörési hibák felismeréséről. A gyermekkori szemészeti szűrővizsgálatok.] Eü Közl. 2009; 21: 3070–3082. [Hungarian]
Professional guidelines of the Ministry of Human Resources for the screening, diagnosis, treatment, and ophthalmic care of retinopathy in preterm infants. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a koraszülöttek retinopathiájának szűréséről, diagnosztikájáról, kezeléséről és szemészeti gondozásáról. Eü Közl. 2016; 2: 293–306.] [Hungarian]
Barna I, Kékes E, Halmy E, et al. Summary Data of Hungary’s Comprehensive Health Screening Program (MAESZ) 2010–2019. [Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2019. évi és 2010–2019 közötti összefoglaló adatai.] LAM 2020; 30: 89–102. Available from: https://egeszsegprogram.eu/gyermek-prevencio-magyarorszagon [accessed: January 14, 2021]. [Hungarian]
Education Office 2020. Guidelines and core programs. Guidelines for the education of students with special educational needs. [Oktatási Hivatal 2020. Irányelvek és alapprogramok. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei.] Available from: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_alapprogramok [accessed: 2 Febr, 2021]. [Hungarian]
Pajor E. Visual impairment – Impaired vision? [Látássérülés – Sérült látás?] ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, 2017. [Hungarian]
Kiss E, Pajor E. The medical and pedagogical features of the population of visually impaired children aged between 0 and 14 in Hungary. [A 0–14 év közötti látássérült gyermekek populációjának egészségügyi és pedagógiai jellemzői Magyarországon.] Szemészet 2020; 157: 294–302. [Hungarian]
Tausz K, Lakatos M. The situation of people with disabilities. [A fogyatékos emberek helyzete.] Stat Szle. 2004; 82: 370–391. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office 1990. Demographics. In: Nagy O. (ed.) 1990 Census. 27. Demographics, Volume I. [Központi Statisztikai Hivatal 1990. Demográfiai adatok. In: Nagy O. (szerk.) 1990. évi népszámlálás. 27. Demográfiai adatok, I. kötet.] Köponti Statisztikai Hivatal, Budapest, 1993; pp. 33–39, 48–56, 126–135, 257–262. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office 2011. Retrospective and detailed data on people with disabilities. In: Csordás G. (ed.) 2011 Census, 11. People with disabilities. [Központi Statisztikai Hivatal 2011. A fogyatékossággal élők visszatekintő és részletes adatai. In: Csordás G. (szerk.) 2011 évi népszámlálás, 11. Fogyatékossággal élők.] Köponti Statisztikai Hivatal, Budapest, 2014; pp. 5–78. Available from: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf; [accessed: April 13, 2020]. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office 2016. Lakatos M. History of Hungarian microcensuses and the 2016 microcensus. In: Németh Zs. (ed.) Microcensus 2016. Topics of the 2016 microcensus. Background studies on the microcensus program and topics. [A magyarországi mikrocenzusok története és a 2016. évi mikrocenzus. In: Németh Zs. (szerk.) Mikrocenzus 2016. A 2016. évi mikrocenzus témakörei. Háttértanulmányok a mikrocenzus programjáról és témaköreiről.] Köponti Statisztikai Hivatal, Budapest, 2016; pp. 6–44. Available from: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mikrocenzus2016/mikrocenzus_2016_1.pdf; [accessed April 13, 2020]. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Census, 2011. [Központi Statisztika Hivatal. Népszámlálás 2011.] Available from: http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/kotetek.html (accessed: January 14, 2021]. [Hungarian]
Kiss E. Sociological and mental health aspects of the resources of visually impaired children’s parents. In: Gereben F, Cserti-Szauer Cs, et al. (eds.) Special education in dialog. [Látássérült gyermeket nevelő szülők erőforrásainak szociológiai és mentálhigiénés megközelítése. In: Gereben F, Cserti-Szauer Cs, et al. (szerk.) Gyógypedagógia – dialógusban.] ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest, 2018; pp. 184–192. [Hungarian]
Roman-Lantzy C. Cortical visual impairment. An approach to assessment and intervention. AFB Press, New York, NY, 2007; pp. 59–64.