Összefoglaló. Bevezetés: A krónikus vesebetegség tünetei, a kezelés sajátosságai nagymértékben korlátozzák a páciensek mindennapi életvitelét, hatással vannak testi és lelki egészségükre, és nehezítik társas kapcsolataikat. Célkitűzések: A jelen kutatás célja a magyar dializált betegpopuláció egészségműveltségének, életminőségének és betegségterhének megismerése, továbbá a kezelési típusok hatását kívántuk felmérni a fent említett pszichológiai tényezők mentén. Módszer: A vizsgálatban 42 krónikus dializált személy vett részt: 31 hemodializált és 11 hasi dialízist végző vesebeteg. Átlagéletkoruk 63,33 ± 12,92 év. A minta életkor, nemi eloszlás és családi állapot alapján reprezentatív. Kérdőíves technikával mértük a betegek életminőségét, egészségműveltségét és betegségterhét. Eredmények: Eredményeink szerint a peritonealis dialízist végző betegek szignifikánsan magasabb egészségműveltséggel rendelkeznek, mint hemodializált betegtársaik. Ez a jelentős különbség az életminőségük több területén is kimutatható volt. Következtetés: Eredményeink a betegedukáció és a kezelőszemélyzettől kapott támogatás (bátorítás) jelentőségére hívják fel a figyelmet. A betegoktatás a hemodializált betegcsoport esetében is kiemelten fontos. A klinikai szempontból hasznos intervenciós javaslatokat fogalmaztunk meg, melyek célzottan az egészségműveltség fejlesztésére irányulnak. Orv Hetil. 2021; 162(30): 1208–1215.
Summary. Introduction: The symptoms of chronic kidney disease, the peculiarities of the treatment greatly limit the patients’ daily life, affect their physical and mental health and make their social relationships more difficult. Objective: The purpose of this research is to explore the health literacy, the health-related quality of life and illness intrusiveness of Hungarian dialysis patients. Furthermore, we wanted to assess the effect of treatment types along the psychological factors mentioned above. Method: The sample consisted of 42 patients with chronic kidney disease, 31 of whom have hemodialysis and 11 have peritoneal dialysis treatment. Their mean age was 63.33 ±12.92 years. The sample is representative by age, gender, and marital status. We measured the health-related quality of life, the health literacy and illness intrusiveness of the patients using special questionnaire techniques. Results: The peritoneal dialysis patients have significantly higher health literacy than their hemodialysis counterparts. This significant difference was seen in several areas of their quality of life as well. Conclusion: Our results draw attention to the importance of patient education and the special support by the treatment staff. The patient education for the haemodialysis group is of paramount importance for the hemodialysis group, too. We have formulated clinically useful intervention proposals aimed at improving health literacy. Orv Hetil. 2021; 162(30): 1208–1215.
Mapes DL, Bragg-Gresham JL, Bommer J, et al. Health-related quality of life in the Dialysis Outcomes and Practice Patterns Study (DOPPS). Am J Kidney Dis. 2004; 44(5 Suppl 2): 54–60.
Lopes AA, Bragg-Gresham JL, Goodkin DA, et al. Factors associated with health-related quality of life among hemodialysis patients in the DOPPS. Qual Life Res. 2007; 16: 545–557.
Haris Á, Papp-Zipernovszky O, Ondrik Z, et al. The crucial role of social systems in the practice of kidney disease care and the importance of health literacy in influencing the progression of chronic kidney disease. [A társadalmi rendszerek meghatározó szerepe a vesebetegellátás gyakorlatában és az egészségműveltség (Health Literacy) jelentősége a krónikus vesebetegség progressziójának befolyásolására.] Hyperton Nephrol. 2019; 23: 26. [Hungarian]
Illés A. A study of attitudes toward transplantation in patients with chronic renal failure. [A transzplantációval kapcsolatos attitűd vizsgálata krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében.] Debreceni Egyetem, Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen, 2018. [Hungarian]
Connor M, Mantwill S, Schulz, PJ. Functional health literacy in Switzerland – validation of a German, Italian, and French health literacy test. Patient Educ Couns. 2013; 90: 12–17.
Tuot DS, Zhu Y, Velasquez A, et al. Variation in patients’ awareness of CKD according to how they are asked. Clin J Am Soc Nephrol. 2016; 11: 1566–1573.
Wright-Nunes JA, Luther JM, Ikizler TA, et al. Patient knowledge of blood pressure target is associated with improved blood pressure control in chronic kidney disease. Patient Educ Couns. 2012; 88: 184–188.
Wright Nunes JA, Wallston KA, Eden SK, et al. Associations among perceived and objective disease knowledge and satisfaction with physician communication in patients with chronic kidney disease. Kidney Int. 2011; 80: 1344–1351.
Wright JA, Wallston KA, Elasy TA, et al. Development and results of a kidney disease knowledge survey given to patients with CKD. Am J Kidney Dis. 2011; 57: 387–395.
Hays RD, Kallich JD, Mapes DL, et al. Development of the Kidney Disease Quality of Life (KDQOL) instrument. Qual Life Res. 1994; 3: 329–338.
Barótfi S, Molnár MZ, Almási C, et al. Validation of the Kidney Disease Quality of Life-Short Form questionnaire in kidney transplant patients. J Psychosom Res. 2006; 60: 495–504.
McHorney CA, Kosinski M, Ware JE Jr. Comparisons of the costs and quality of norms for the SF-36 health survey collected by mail versus telephone interview: results from a national survey. Med Care 1994; 32: 551–567.
Devins GM, Dion R, Pelletier LG, et al. Structure of lifestyle disruptions in chronic disease: a confirmatory factor analysis of the Illness Intrusiveness Ratings Scale. Med Care 2001; 39: 1097–1104.
Unruh M, Yan G, Radeva M, et al. Bias in assessment of health-related quality of life in a hemodialysis population: a comparison of self-administered and interviewer-administered surveys in the HEMO study. J Am Soc Nephrol. 2003; 14: 2132–2141.
Polner K, Szeifert L, Vámos EP, et al. Psychosocial characteristics and self-reported functional status in patients on maintenance dialysis in Hungary. Clin Nephrol. 2011; 76: 455–463.
Simmons RG, Abress L. Quality-of-life issues for end-stage renal disease patients. Am J Kidney Dis. 1990; 15: 201–208.
Diaz-Buxo JA, Lowrie EG, Lew NL, et al. Quality-of-life evaluation using Short Form 36: comparison in hemodialysis and peritoneal dialysis patients. Am J Kidney Dis. 2000; 35: 293–300.
Hughes J, Wood E, Smith G. Exploring kidney patients’ experiences of receiving individual peer support. Health Expect. 2009; 12: 396–406.
Brunier G, Graydon J, Rothman B, et al. The psychological well-being of renal peer support volunteers. J Adv Nurs. 2002; 38: 40–49.