View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Rácz Károly Doktori Iskola, Budapest, Vas u. 17., 1088
  • | 2 DRSZF Egészségműhely Kft., Heves
  • | 3 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A metabolikus szindróma előfordulása és jelentősége az elhízás prevalenciájával arányosan megnövekedett. Diagnosztizálása különböző kritériumrendszerek segítségével történhet. Célkitűzés: A kutatás célkitűzése volt egy hátrányos helyzetű település lakosságánál a metabolikus szindróma prevalenciájának megállapítása a diabetes mellitus szempontjából fokozott, illetve magas kockázatú egyéneknél, emellett a glikált hemoglobin alkalmazhatóságának vizsgálata a metabolikus szindróma szűrésében. Módszer: A metabolikus szindróma megállapítása az International Diabetes Federation kritériumrendszere alapján történt a vérnyomás- és haskörfogatértékek, illetve vénás vérminta alapján. Az utóbbi folyamán szérumból a lipidparaméterek és a glikált hemoglobin vizsgálata, plazmából pedig éhomi és terheléses vércukorvizsgálat történt. A labordiagnosztikai módszerek alkalmazhatóságát „receiver-operating characteristic (ROC) curve” (vevőegység-működési karakterisztikus görbe) segítségével elemeztük. Eredmények: A 74 vizsgált egyén 71,62%-ánál igazolódott metabolikus szindróma (n = 53). A legideálisabb „cut-off point” az 5,65%-os (38,3 mmol/mol) glikálthemoglobin-érték volt, amelynél a szenzitivitás 69,8%-nak, míg a specificitás 77,3%-nak (p<0,001) adódott. A módszer pozitív prediktív értéke 69,8%, míg negatív prediktív értéke 81,8% (p<0,001) volt. Az éhomi vércukorszint esetében a legideálisabb vágópontnak szintén az 5,65 mmol/l-es vércukorérték bizonyult. Következtetés: A metabolikus szindróma előfordulása a fokozott, illetve magas diabetesrizikóval rendelkezők körében jelentősen magasabb volt, mint hasonló kutatások esetében az összpopulációra vonatkoztatva. Elemzéseink alapján a glikált hemoglobin a metabolikus szindróma megállapítása során alkalmazható az éhomi vércukorszint kiegészítéseként. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1244–1251.

Summary. Introduction: The incidence and thus the relevance of metabolic syndrome have been increasing in parallel with the prevalence of obesity. Metabolic syndrome can be diagnosed using various criteria systems. Objective: This research was designed to establish the prevalence of metabolic syndrome among patients at moderate or high risk for diabetes mellitus in the population of a disadvantaged Hungarian municipality. The secondary objective of the study was the examination of the suitability of glycated hemoglobin as a screening tool for metabolic syndrome. Method: Diagnosis of metabolic syndrome was established using the International Diabetes Federation criteria system based on the measurement of blood pressure and abdominal circumference as well as values using venous blood samples. Lipid parameters and glycated hemoglobin levels were measured from serum as well. The fasting and two-hours post-load blood glucose were measured from plasma. The validity of the laboratory diagnostic methods were determined with receiver-operating characteristic (ROC) curve analysis. Results: 71.62% of the 74 tested patients were confirmed to have metabolic syndrome (n = 53). The optimal cut-off point was 5.65% (38.3 mmol/mol) glycated hemoglobin value with 69.8% sensitivity and 77.3% specificity (p<0.001). The positive predictive value of the method was 69.8%, while the negative predictive value was 81.8% (p<0.001). For fasting glucose levels, the optimal cut-off point was the 5.65 mmol/L blood glucose level. Conclusion: The prevalence of metabolic syndrome among individuals at elevated or high risk for diabetes was significantly higher compared to the total population, based on published data from similar earlier studies. Based on our analyses, glycated hemoglobin – used as a complementary parameter to fasting glucose level – is suitable for the diagnosis of metabolic syndrome. Orv Hetil. 2021; 162(31): 1244–1251.

  • 1

    Isomaa B, Almgren P, Tuomi T, et al. Cardiovascular morbidity and mortality associated with the metabolic syndrome. Diabetes Care 2001; 24: 683–689.

  • 2

    Ministry of Human Resources. Clinical practice guideline – diagnosis, antihyperglycaemic treatment and care of patients with diabetes in adulthood. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban.] Eü Közl. 2020; LXX(12): 1759–1856. [Hungarian]

  • 3

    Barkai L, Halmos T, Hidvégi T, et al. The metabolic syndrome – its clinical significance in 2011. Position of the Hungarian Diabetes Society, Metabolic Working Group. [A metabolikus szindróma klinikai jelentősége 2011-ben. A Magyar Diabetes Társaság Metabolikus Munkacsoportjának állásfoglalása.] Orv Hetil. 2011; 152: 1450–1458. [Hungarian]

  • 4

    Moy FM, Bulgiba A. The modified NCEP ATP III criteria maybe better than the IDF criteria in diagnosing metabolic syndrome among Malays in Kuala Lumpur. BMC Public Health 2010; 10: 678.

  • 5

    Park SH, Yoon JS, Won KC, et al. Usefulness of glycated haemoglobin as diagnostic criteria for metabolic syndrome. J Korean Med Sci. 2012; 27: 1057–1061.

  • 6

    Siu M, Yuen QS. Supplementary use of HbA1c as hyperglycemic criterion to detect metabolic syndrome. Diabetol Metab Syndr. 2014; 6: 119.

  • 7

    Rochlani Y, Pothineni NV, Kovelamudi S, et al. Metabolic syndrome: pathophysiology, management, and modulation by natural compounds. Ther Adv Cardiovasc Dis. 2017; 11: 215–225.

  • 8

    Annani-Akollor M, Laing EF, Addai-Mensah O, et al. Population-derived cut-off for HbA1c could enhance the identification of metabolic syndrome among non-diabetic population. Heliyon 2020; 6: e04583.

  • 9

    Pénzes J, Tátrai P, Pásztor IZ. Changes in the spatial distribution of the roma population in Hungary during the last decades. [A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben.] Területi Statisztika 2018; 58(1): 3–26. Available from: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2018/01/ts580101.pdf [accessed: July 23, 2019]. [Hungarian]

  • 10

    Kósa Zs, Moravcsik-Kornyicki Á, Diószegi J, et al. Prevalence of metabolic syndrome among Roma: a comparative health examination survey in Hungary. Eur J Public Health 2015; 25: 299–304.

  • 11

    Fedacko J, Pella D, Jarcuska P, et al. Prevalence of cardiovascular risk factors in relation to metabolic syndrome in the Roma population compared with the non-Roma population in the eastern part of Slovakia. Cent Eur J Public Health 2014; 22(Suppl): S69–S74.

  • 12

    Osei-Yeboah J; Owiredu KB, Norgbe GK, et al. The prevalence of metabolic syndrome and its components among people with type 2 diabetes in the Ho Municipality, Ghana: a cross-sectional study. Int J Chronic Dis. 2017; 2017: 8765804.

  • 13

    Ansarimoghaddam A, Adineh HA, Zareban I, et al. Prevalence of metabolic syndrome in Middle-East countries: meta-analysis of cross-sectional studies. Diabetes Metab Syndr. 2018; 12: 195–201.

  • 14

    Ahmed A, Akhter J, Iqbal R, et al. Prevalence and associations of metabolic syndrome in an urban high diabetes risk population in a low/middle-income country. Metab Syndr Relat Disord. 2020; 18: 234–242.

  • 15

    Brunner J, Waldeyer C, Ojeda F, et al. Application of non-HDL cholesterol for population-based cardiovascular risk stratification: results from the Multinational Cardiovascular Risk Consortium. Lancet 2019; 394(10215): 2173–2183. [Erratum: Lancet 2020; 395(10217): 2154.]

  • 16

    Mahdy-Ali K, Wonnerth A, Huber K, et al. Cardiovascular disease risk reduction by raising HDL cholesterol – current therapies and future opportunities. Br J Pharmacol. 2012; 167: 1177–1194.

  • 17

    Masseria C, Mladovsky P, Hernández-Quevedo C. The socio-economic determinants of the health status of Roma in comparison with non-Roma in Bulgaria, Hungary and Romania. Eur J Public Health 2010; 20: 549–554.

  • 18

    Simonyi G, Kempler P. Statins and risk of diabetes. [A statinok és a diabeteskockázat.] Diabetol Hung. 2014; 22: 115–121. [Hungarian]

  • 19

    Danaei G, García Rodríguez LA, Fernandez Cantero O, et al. Statins and risk of diabetes: an analysis of electronic medical records to evaluate possible bias due to differential survival. Diabetes Care 2013; 36: 1236–1240.

  • 20

    Várallyay Z. Relationship between statin therapy intensity and mortality in atherosclerotic cardiovascular patients. [A sztatinterápia intenzitása és a mortalitás összefüggése atheroscleroticus cardiovascularis betegekben.] Hyperton Nephrol. 2020; 24: 36–38. [Hungarian]

  • 21

    Montazerifar F, Bolouri A, Mahmoudi M, et al. The prevalence of metabolic syndrome in coronary artery disease patients. Cardiol Res. 2016; 7: 202–208.

  • 22

    Annani-Akollor ME, Laing EF, Osei H, et al. Prevalence of metabolic syndrome and the comparison of fasting plasma glucose and HbA1c as the glycemic criterion for MetS definition in non-diabetic population in Ghana. Diabetol Metab Syndr. 2019; 11: 26.

  • 23

    Laurinavicius A, Conceicao R, Kashiwagi NM, et al. Glycated haemoglobin: a new paradigm for the metabolic syndrome? J Am Coll Cardiol. 2014; 63(12_Suppl): A1342.

  • 24

    Galvács H, Szabó J, Balogh Z. Risk-based prediabetes screening in a rural general practice – oral glucose tolerance test or glycated hemoglobin? [Kockázatalapú praediabetesszűrés egy vidéki családorvosi praxisban – orális glükóztolerancia-teszt vagy glikált hemoglobin?] Orv Hetil. 2019; 160: 1976–1983. [Hungarian]

  • 25

    Vásárhelyi B. Measurement of hemoglobin A1c: analytical principles and their significance in clinical decision making. [Hemoglobin-A-1c-szint-mérés: analitikai vonatkozások és ezek jelentősége a klinikai döntéshozatalban.] Orv Hetil. 2016; 157: 753–757. [Hungarian]

  • 26

    National Institute for Health and Care Excellence. Type 2 diabetes: prevention in people at high risk. 12 July, 2012. Last updated: 15 Sept, 2017. Available from: https://www.nice.org.uk/guidance/ph38/resources/type-2-diabetes-prevention-in-people-at-high-risk-pdf-1996304192197 [accessed: November 15, 2020].

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 0 0 0
May 2021 0 0 0
Jun 2021 0 0 0
Jul 2021 0 0 0
Aug 2021 0 110 101
Sep 2021 0 81 57
Oct 2021 0 0 0