View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest
  • | 2 Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, Buday L. u. 1–3., 1024
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: Jóllehet Magyarországon a várandósok a társadalombiztosítási rendszer által támogatott komplex várandósgondozási ellátásra jogosultak, mégis sokan vesznek közülük igénybe privát szolgáltatásokat. Ezt a döntést többek között a biztonságérzet fokozása és a várandósgondozást végző szakember szülésig tartó folytonosságának biztosítása motiválja. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján mindemellett feltételezhető, hogy hazánkban is befolyásolja a választást a társadalmi-gazdasági helyzet. Célkitűzés: A jelen elemzés célja annak vizsgálata magyarországi várandósok reprezentatív mintáján, hogy az állami/magán/vegyes finanszírozású várandósellátás igénybevétele mennyiben kapcsolódik bizonyos demográfiai, szocioökonómiai, egészségi és pszichológiai változókhoz. Módszer: Az elemzés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat első, várandós anyák körében zajló szakaszának súlyozott adatain történt (n = 8287). Az adatok forrását a védőnők által szóbeli interjúk során felvett, valamint önkitöltős formában begyűjtött kérdőíves adatok szolgáltatták. Eredmények: Az egyes várandósgondozási formák igénybevétele erősen összefüggött a várandós korával, iskolai végzettségével, anyagi helyzetével és foglalkozási presztízsével. Közepes erősségű kapcsolatban állt a várandós partnerkapcsolati helyzetével és meglévő gyermekeinek számával, míg gyenge összefüggésben az egészségi állapotával és pszichés tüneteivel. A finanszírozási formához mindemellett erősen kapcsolódott az, hogy a várandós választott orvossal, szülésznővel tervezte-e szülését. Megbeszélés: A kapott eredmények rámutatnak, hogy a várandósellátás különböző finanszírozású formáinak igénybevétele jelentős mértékben együtt jár a várandós szocioökonómiai és demográfiai sajátosságaival, míg egészségi és pszichés állapotával csupán gyenge összefüggésben áll. Következtetés: A hazai várandósgondozást jellemző kettős finanszírozás háttér-egyenlőtlenségek egész sorát hordozza magában. Jövőbeli elemzésekben vizsgálat tárgyává szükséges tenni, hogy ez mennyiben mutat összefüggést ellátásminőségi és -hozzáférési különbségekkel, valamint ezeken keresztül a várandós és gyermeke egészségével. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402–1412.

Summary. Introduction: While pregnant women in Hungary are entitled to complex pregnancy care financed by the social security system, many of them do use private services. This decision is motivated, among other things, by increasing the sense of security and ensuring the presence of the doctor providing pregnancy care at the birth. However, based on the international literature, it can be assumed that this decision is influenced by the socio-economic background as well. Objective: The aim of the present analysis is to examine the extent to which the use of public/private/mixed funded pregnancy care is related to certain demographic, socioeconomic, health related and psychological variables on a representative sample of pregnant women in Hungary. Method: The analysis was performed on the weighted data of the first, pregnant wave of the Cohort ’18 Growing Up in Hungary (n = 8287). The analysis is based on data from personal interviews and self-administered questionnaires conducted by the health visitors among pregnant women in 2018. Results: The use of different forms of pregnancy care was strongly related to the age of the pregnant women, their education, financial situation and occupational prestige. It was moderately correlated with the pregnant woman’s partnership status and their parity, while it was weakly correlated with her health status and psychological symptoms. The form of financing of the pregnancy care was, however, strongly related to whether the pregnant woman planned to give birth with a chosen doctor or midwife. Discussion: The results show that the use of different forms of pregnancy care is greatly associated with the socioeconomic and demographic characteristics of the pregnant women, while it is only weakly related to the health status and mental wellbeing. Conclusion: Double funding in the Hungarian pregnancy care system carries a whole range of background inequalities. Future analyses should examine whether this has an impact on the quality and availability of care and, indirectly, on the health of pregnant women and their children. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1402–1412.

  • 1

    Decree No. 26/2014. (IV. 8.) of the Ministry of Human Capacities about Pregnancy Care in Hungary. (26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet a várandósgondozásról.) Available from: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400026.emm [accessed: March 7, 2021]. [Hungarian]

  • 2

    Fawsitt CG, Bourke J, Lutomski JE, et al. What women want: Exploring pregnant women’s preferences for alternative models of maternity care. Health Policy 2017; 121: 66–74.

  • 3

    Hollowell J, Li Y, Malouf R, et al. Women’s birth place preferences in the United Kingdom: a systematic review and narrative synthesis of the quantitative literature. BMC Pregnancy Childbirth 2016; 16: 213.

  • 4

    Larkin P, Begley CM, Devane D. Women’s preferences for childbirth experiences in the Republic of Ireland; a mixed methods study. BMC Pregnancy Childbirth 2017; 17: 19.

  • 5

    Sági C, Baji P. Gratitude money in obstetrics – results of a qualitative study. [Hálapénz a szülészetben – egy kvalitatív vizsgálat eredményei.] Biztosítás és Kockázat 2017; 4: 82–97. [Hungarian]

  • 6

    Roberts CL, Tracy S, Peat B. Rates for obstetric intervention among private and public patients in Australia: population based descriptive study. BMJ 2000; 321: 137–141.

  • 7

    World Health Organization Commission on Social Determinants of Health. Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health. World Health Organisation, Geneva, 2008.

  • 8

    WHO recommendations on antenatal care for a positive pregnancy experience. World Health Organisation, Geneva, 2016.

  • 9

    McRae DN, Muhajarine N, Stoll K, et al. Is model of care associated with infant birth outcomes among vulnerable women? A scoping review of midwifery-led versus physician-led care. SSM-Popul Health 2016; 2: 182–193. [Erratum: SSM Popul Health 2017; 3: 817.]

  • 10

    Braveman P, Marchi K, Egerter S, et al. Poverty, near-poverty and hardship around the time of pregnancy. Matern Child Health J. 2010; 14: 20–35.

  • 11

    Sutherland G, Yelland J, Brown S. Social Inequalities in the Organization of Pregnancy Care in a Universally Funded Public Health Care System. Matern Child Health J. 2012; 16: 288–296.

  • 12

    Kramer MS, Séguin L, Lydon J, et al. Socio-economic disparities in pregnancy outcome: why do the poor fare so poorly? Paediatr Perinat Epidemiol. 2000; 14: 194–210.

  • 13

    Joseph KS, Liston RM, Dodds L, et al. Socioeconomic status and perinatal outcomes in a setting with universal access to essential health care services. CMAJ 2007; 177: 583–590.

  • 14

    Chiavarini M, Lanari D, Minelli L, et al. Socio-demographic determinants and access to prenatal care in Italy. BMC Health Serv Res. 2014; 14: 174.

  • 15

    Rowe RE, Magee H, Quigley MA, et al. Social and ethnic differences in attendance for antenatal care in England. Public Health 2008; 122: 1363–1372.

  • 16

    Borrell C, Fernandez E, Schiaffino A, et al. Social class inequalities in the use of and access to health services in Catalonia, Spain: what is the influence of supplemental private health insurance? Int J Qual Health Care 2001; 13: 117–125.

  • 17

    Moran PS, Daly D, Wuytack F, et al. Predictors of choice of public and private maternity care among nulliparous women in Ireland, and implications for maternity care and birth experience. Health Policy 2020; 124: 556–562.

  • 18

    Baji P, Rubashkin N, Szebik I, et al. Informal cash payments for birth in Hungary: are women paying to secure a known provider, respect, or quality of care? Soc Sci Med. 2017; 189: 86–95.

  • 19

    Lancaster CA, Gold KJ, Flynn HA, et al. Risk factors for depressive symptoms during pregnancy: a systematic review. Am J Obstet Gynecol. 2010; 202: 5–14.

  • 20

    Kapitány B. The target population and the sampling. In: Veroszta Zs. (ed.) Technical report. Growing Up in Hungary – Cohort ’18 Hungarian birth cohort study. Prenatal research, preparational phase. Working Papers on Population, Family and Welfare, No. 30. Hungarian Demographic Research Institute, Budapest, 2018; pp. 7–12.

  • 21

    Szabó L, Boros J, Fábián I, et al. Prenatal study wave. Technical report. Growing Up in Hungary – Cohort ’18 Hungarian birth cohort study. Research Reports 102. [Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat. Várandós kutatási szakasz. Technikai riport. Kutatási Jelentések 102.] Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet, 2020. [Hungarian]

  • 22

    Veroszta Zs. (ed.) Technical report. Growing Up in Hungary – Cohort ’18 Hungarian birth cohort study. Prenatal research, preparational phase. Working Papers on Population, Family and Welfare, No. 30. Hungarian Demographic Research Institute, Budapest, 2018.

  • 23

    Duncan OD. A Socioeconomic index for all occupations. In: Reiss AJ Jr. (ed.) Occupations and social status. Free Press of Glencoe, New York, NY, 1961; pp. 109–138.

  • 24

    Central Statistical Office. Standard Classification of Occupations. [Központi Statisztikai Hivatal. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08)]. Available from: https://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html [accessed: March 7, 2021]. [Hungarian]

  • 25

    International Labour Organization. International Standard Classification of Occupations. ISCO-08 Structure, index correspondence with ISCO-88. Available from: https://www.ilo.org/public/english/bureau/stat/isco/isco08/ [accessed: March 7, 2021].

  • 26

    Central Statistical Office. Correlation between four digit systematic registry of FEOR-93 and FEOR-08. [Központi Statisztikai Hivatal. Megfeleltetés a FEOR-93 és a FEOR-08 négyszámjegyes rendszeres jegyzéke között.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/feor/fordkulcs_feor93_feor08_hu.pdf [accessed: March 7, 2021]. [Hungarian]

  • 27

    Treiman, DJ. Occupational prestige in comparative perspective. Academic Press, New York, NY, 1977.

  • 28

    Ganzeboom HB, Treiman DJ, Ultee WC. Comparative intergenerational stratification research: three generations and beyond. Annu Rev Sociol. 1991; 17: 277–302.

  • 29

    Ganzeboom HB, Treiman DJ. Internationally comparable measures of occupational status for the 1988 International Standard Classification of Occupations. Social Sci Res. 1996; 25: 201–239.

  • 30

    Radloff LS. The CES-D Scale: a self-report depression scale for research in the general population. Appl Psychol Measure. 1977; 1: 385–401.

  • 31

    Bracke P, Levecque K, Van de Velde S. The psychometric properties of the CES-D 8 depression inventory and the estimation of cross-national differences in the true prevalence of depression. Ghent University, Ghent, 2008.

  • 32

    Szeifert L. Depression and quality of life in patients with chronic kidney disease. Doctoral dissertation. [Depresszió és életminőség krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében. Doktori értekezés.] Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. [Hungarian]

  • 33

    Kroenke K, Spitzer RL, Williams JBW, et al. Anxiety disorders in primary care: prevalence, impairment, comorbidity, and detection. Ann Intern Med. 2007; 146: 317–325.

  • 34

    Rini CK, Dunkel-Schetter C, Wadhwa PD, et al. Psychological adaptation and birth outcomes: the role of personal resources, stress, and sociocultural context in pregnancy. Health Psychol. 1999; 18: 333–345.

  • 35

    Kopcsó K, Bornemisza Á, Sz Makó H. The Hungarian adaptation of the Pregnancy Related Thoughts scale measuring pregnancy related anxiety. [A várandóssággal kapcsolatos szorongást mérő Pregnancy Related Thoughts kérdőív hazai adaptálása.] Orv Hetil. 2018; 159: 1754–1760. [Hungarian]

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
sumbission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2021 0 0 0
May 2021 0 0 0
Jun 2021 0 0 0
Jul 2021 0 0 0
Aug 2021 0 55 56
Sep 2021 0 139 68
Oct 2021 0 0 0