View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet, Pécs, Vörösmarty u. 3., 7621
  • 2 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Real World & Big Data Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, Pécs
  • 3 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Neurológiai Klinika, Pécs

Összefoglaló. Bevezetés: A cerebrovascularis betegségek népegészségügyi szempontból jelentősek, világszerte a vezető halálokok között szerepelnek, és a rokkantság egyik fő okát képezik. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás hazai és nemzetközi adatainak elemzése régiónkénti bontásban a 45–59 éves korcsoportban. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív elemzés keretében vizsgáltuk a cerebrovascularis betegségekből eredő, korspecifikus, 1990 és 2014 közötti halálozást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióján belül kiválasztott nyugat-európai (n = 17), kelet-európai országokban (n = 10) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (n = 15), 100 000 főre vetítve, a WHO Európai Halálozási Adatbázisának adatai alapján. Leíró statisztikai módszereket, idősoros kimutatást, Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A cerebrovascularis betegségekből eredő, 100 000 főre vetített korspecifikus halálozás a nyugat-európai országokban volt a legalacsonyabb (férfiak: 1990: 35,14, 2014: 14,31; nők: 1990: 21,11, 2014: 8,76) és a Szovjetunió utódállamaiban a legmagasabb (férfiak: 1990: 134,19; 2014: 91,13; nők: 1990: 83,62, 2014: 41,83) (p<0,05). A kelet-európai és a nyugat-európai országok, valamint a nyugat-európai országok és a Szovjetunió utódállamainak korspecifikus, cerebrovascularis halálozása között szignifikáns különbséget találtunk mindkét nemben (1990, 2004, 2014: p<0,05). A cerebrovascularis betegségek korspecifikus standardizált halálozása 1990 és 2014 között a nyugat-európai országokban (férfiak: –59,28%, nők: –58,29%) csökkent a legnagyobb mértékben, melyet a vizsgált kelet-európai országok (férfiak: –54,14%, nők: –57,53%), majd a Szovjetunió utódállamai (férfiak: –32,09%, nők: –49,97%) követtek. Következtetések: A korspecifikus, cerebrovascularis halálozás a férfiak és a nők körében egyaránt csökkent az egyes régiókban. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál jobban, 62,2%-kal csökkent a férfiak és 59,1%-kal a nők korai cerebrovascularis halálozása 1990 és 2014 között. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.

Summary. Introduction: Cerebrovascular diseases are a significant public health concern, they are among the leading causes of death worldwide and one of the major causes of disability. Objective: Our aim was to analyse national and international data regarding premature, cerebrovascular disease mortality per region in the 45–59 age group. Methods: We performed a retrospective, quantitative analysis on age-specific, premature cerebrovascular disease mortality between 1990 and 2014 per 100 000 population on data derived from the World Health Organisation, European Mortality Database on Western European (n = 17), Eastern European (n = 10) countries, and countries of the former Soviet Union (n = 15). Descriptive statistics, time series analysis and Kruskal–Wallis test were performed. Results: Age-related, cerebrovascular disease mortality per 100 000 population was the lowest in Western European countries (males: 1990: 35.14, 2014: 14.31; females: 1990: 21.11, 2014: 8.76), and the highest in former Soviet Union countries (males: 1990: 134.19; 2014: 91.13; females: 1990: 83.62, 2014: 41.83) (p<0,05). Significant differences were found in age-specific, cerebrovascular disease mortality in both sexes between Eastern and Western European countries and former Soviet Union countries (1990, 2004, 2014: p<0.05). Between 1990 and 2014, age-specific, standardized cerebrovascular disease mortality showed the biggest decrease in Western European countries (males: –59.28%, females: –58.29%) followed by Eastern European (males: –54.14%, females: –57.53%) and former Soviet Union countries (males: –32.09%, females: –49.97%). Conclusions: Age-specific, cerebrovascular disease mortality decreased in both sexes in all regions analysed. Hungary was found to have seen a decrease above the Western European average, premature cerebrovascular mortality decreased by 62.2% in males and 59.1% in females between 1990 and 2014. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.

If the inline PDF is not rendering correctly, you can download the PDF file here.

  • 1

    Tong X, Yang Q, Ritchey MD, et al. The burden of cerebrovascular disease in the United States. Prev Chronic Dis. 2019; 16: 180411.

  • 2

    Gulácsi L, Májer I, Kárpáti K, et al. Mortality of hospitalized stroke patients in Hungary, 2003–2005. [A hospitalizált stroke betegek halálozása Magyarországon, 2003–2005.] Ideggyógy Szle. 2007; 60: 321–328. [Hungarian]

  • 3

    Oberfrank F, Donka-Verebes É, Boncz I. Health insurance cost of stroke in Hungary: a cost of illness study. Value Health 2016; 19: A649.

  • 4

    Kárpáti K, Májer I, Boncz I, et al. Social insurance costs of hospital treatment of stroke in Hungary, 2003–2005. [A stroke kórházi ellátásának egészségbiztosítási költségei Magyarországon, 2003–2005.] Ideggyógy Szle. 2007; 60: 311–320. [Hungarian]

  • 5

    Fehér G. The positive additive effect of rosuvastatin on platelet aggregation parameters in patients with cerebrovascular disease. [A rosuvastatin kedvező additív hatása a thrombocyta-aggregációs paraméterekre cerebrovascularis betegek esetében.] Lege Artis Med. 2015; 25: 517–521. [Hungarian]

  • 6

    GBD 2016 Stroke Collaborators. Global, regional, and national burden of stroke, 1990–2016: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2016. Lancet Neurol. 2019; 18: 439–458.

  • 7

    European Heart Network. European Cardiovascular Disease Statistics 2017. Available from: http://www.ehnheart.org/cvd-statistics/cvd-statistics-2017.html [accessed: June 10, 2020].

  • 8

    Gózon Á. 2015 the year of stroke prevention. One in six people worldwide will have a stroke in their lifetime. [2015 a stroke megelőzésének éve. Minden hatodik ember szenved el gutaütést.] Élet Tud. 2015; 70: 915. [Hungarian]

  • 9

    Zhang C, Lan T, Zhe Y, et al. Epidemiology investigation of stroke among Mongolian and Han population aged over 45 in Inner Mongolia. Sci Rep. 2017; 7: 45710.

  • 10

    Lovadi E, Csécsei P, Lovig Cs, et al. Lipids and cerebrovascular disease – New therapeutic options in lowering LDL-cholesterol. [Lipidek és az agyérbetegség – Új lehetőségek az LDL-koleszterin-szint csökkentésére.] Orv Hetil. 2016; 157: 2059–2065. [Hungarian]

  • 11

    Asplund K, Bonita R, Kuulasmaa K. WHO MONICA Project. A worldwide monitoring system for cardiovascular diseases: cardiovascular mortality and risk factors in selected communities. World Health Statistics Annual 1989; 27–149.

  • 12

    Márk L. Stroke prevention in the elderly: Effectiveness and safety of edoxaban in elderly patients according to the results of the ENGAGE AF study. [Stroke-prevenció időskorban: az edoxabán hatékonysága és biztonságossága idős betegekben az ENGAGE AF vizsgálat eredményei alapján.] Orv Hetil. 2018; 159: 798–802. [Hungarian]

  • 13

    Masszi G. The role of new oral anticoagulants in stroke prevention in patients suffering from atrial fibrillation. [Az új típusú orális antikoagulánsok szerepe a pitvarfibrillációban szenvedő betegek stroke-prevenciójában.] Háziorv Továbbk Szle. 2017; 22: 371–375. [Hungarian]

  • 14

    Csécsei P, Várnai R, Nagy L, et al. L-arginine pathway metabolites can discriminate paroxysmal from permanent atrial fibrillation in acute ischemic stroke. [Az L-arginin-útvonal metabolitjai differenciálhatják a paroxysmalis pitvarfibrillációt a permanenstől akut ischaemiás stroke-ban.] Ideggyógy Szle. 2019; 72: 79–88. [Hungarian]

  • 15

    Szapáry L. New treatment option for oral anticoagulation in the prevention of cardiogenic stroke. Focus on the RE-LY trial. [Az orális antikoagulálás új lehetősége a kardiogén eredetű stroke prevenciójában. Fókuszban a RE-LY vizsgálat.] Lege Artis Med. 2011; 21: 177–184. [Hungarian]

  • 16

    Pandian JD, Gall SL, Kate MP, et al. Prevention of stroke: a global perspective. Lancet 2018; 392: 1269–1278.

  • 17

    Zsuga J, Gesztelyi R, Kemény-Beke A, et al. Different effect of hyperglycemia on stroke outcome in non-diabetic and diabetic patients – a cohort study. Neurol Res. 2012; 34: 72–79.

  • 18

    Powers WJ, Rabinstein AA, Ackerson T, et al. Guidelines for the early management of patients with acute ischemic stroke: 2019 update to the 2018 guidelines for the early management of acute ischemic stroke: a guideline for healthcare professionals from the American Heart Association/American Stroke Association. Stroke 2019; 50: e344–e418.

  • 19

    Mirolovics Á, Bokor M, Dobi B, et al. Notification strategy and predictors of outcome in stroke ineligible for reperfusion therapies. Front Neurol. 2019; 10: 1060.

  • 20

    Nagy Z, Vassányi I, Óváry Cs, et al. Advances in stroke care, has Hungary taken steps forward? An overview of the achievements of the past 25 years. [Léptünk-e előre a hazai stroke-beteg ellátásban? Áttekintés az elmúlt 25 év törekvéseiről.] IME 2019; 18(6): 49–53. [Hungarian]

  • 21

    Asplund K, Bonita R, Kuulasmaa K, et al. Multinational comparisons of stroke epidemiology. Evaluation of case ascertainment in the WHO MONICA stroke study. World Health Organization Monitoring Trends and Determinants in Cardiovascular Disease. Stroke 1995; 26: 355–360.

  • 22

    Szőcs I, Bereczki D, Belicza É. Results of stroke care in Hungary in the frame of international comparison. [A stroke-ellátás hazai eredményei a nemzetközi adatok tükrében.] Orv Hetil. 2016; 157: 1635–1641. [Hungarian]

  • 23

    Levi F, Chatenoud L, Bertuccio P, et al. Mortality from cardiovascular and cerebrovascular diseases in Europe and other areas of the world: an update. Eur J Cardiovasc. Prev. Rehabil. 2009; 16: 333–350.

  • 24

    Németh N, Elmer D, Horváth L, et al. Age-specific examination of early cerebrovascular mortality 1990–2014. Value Health 2020; 23 (Suppl 1): S100.

  • 25

    Szirmai I. (ed.) Neurology. [Neurológia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011. [Hungarian]

  • 26

    Bennett DA, Krishnamurthi RV, Barker-Collo S, et al. The global burden of ischemic stroke: findings of the GBD 2010 study. Glob Heart 2014; 9: 107–112.

  • 27

    Ilic I, Ilic M, Sipetic Grujicic S. Trends in cerebrovascular diseases mortality in Serbia, 1997–2016: a nationwide descriptive study. BMJ Open 2019; 9: e024417.

  • 28

    Boromisza P, Nagy Z, Szikora I. Milestones in the treatment of acute stroke. Interview with Prof. Dr. Zoltán Nagy and Dr. István Szikora. [Mérföldkövek az akut stroke ellátásában. Interjú Prof. Dr. Nagy Zoltánnal és Dr. Szikora Istvánnal.] IME 2017; 16(9): 44–47. [Hungarian]

  • 29

    Megyesiova S, Lieskovska V. Premature mortality for chronic diseases in the EU member states. Int J Environ Res Public Health 2019; 16: 4021.

  • 30

    George MG, Tong X, Bowman BA. Prevalence of cardiovascular risk factors and strokes in younger adults. JAMA Neurol. 2017; 74: 695–703.

  • 31

    Levi F, Lucchini F, Negri E, et al. Trends in mortality from cardiovascular and cerebrovascular diseases in Europe and other areas of the world. Heart 2002; 88: 119–124.

  • 32

    Carlson P. The european health divide: a matter of financial or social capital? Soc Sci Med. 2004; 59: 1985–1992.

  • 33

    Vargáné HP, Ádány R. Trends of premature mortality from cardiovascular diseases in Hungary and the European Union, 1970–1997. [A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás trendjei Magyarországon és az Európai Unióban, 1970–1997.] Orv Hetil. 2000; 141: 601–607. [Hungarian]

  • 34

    Boncz I, Sebestyén A. Economy and mortality in Eastern and Western Europe between 1945 and 1990: the largest medical trial of history. Int J Epidemiol. 2006; 35: 796–797. [Erratum: Int J Epidemiol. 2007; 36: 261–262.]

  • 35

    Marmot M, Bobak M. International comparators and poverty and health in Europe. BMJ 2000; 321: 1124–1128.

  • 36

    Szőcs I, Bereczki D, Ajtay A, et al. Socioeconomic gap between neighborhoods of Budapest: striking impact on stroke and possible explanations. PLoS ONE 2019; 14: e0212519.

  • 37

    Nichols M, Townsend N, Scarborough P, et al. Trends in age-specific coronary heart disease mortality in the European Union over three decades: 1980–2009. Eur Heart J. 2013; 34: 3017–3027.

  • 38

    World Health Organization. Tobacco control policies and interventions, 2014. Monitoring tobacco use and prevention policies. WHO, Geneva. Available from: http://gamapserver.who.int/gho/interactive_charts/tobacco/use/atlas.html [accessed: June 18, 2020].

  • 39

    Rahu K, Rahu M, Zeeb H. Sex disparities in premature adult mortality in Estonia 1995–2016: a national register-based study. BMJ Open 2019; 9: e026210.

  • 40

    Boncz I, Sebestyén A. Financial deficits in the health services of the UK and Hungary. Lancet 2006; 368: 917–918.

  • 41

    Endrei D, Molics B, Ágoston I. Multicriteria decision analysis in the reimbursement of new medical technologies: real-world experiences from Hungary. Value Health 2014; 17: 487–489.

  • 42

    Boncz I, Nagy J, Sebestyén A, et al. Financing of health care services in Hungary. Eur J Health Econ. 2004; 5: 252–258.

  • 43

    Betlehem J, Horváth A, Jeges S, et al. How healthy are ambulance personnel in Central Europe? Eval Health Prof. 2014; 37: 394–406.

  • 44

    Boncz I, Evetovits T, Dózsa Cs, et al. The Hungarian Care Managing Organization Pilot Program. Value Health Reg Issues 2015; 7: 27–33.

  • 45

    Molics B, Boncz I, Leidecker E, et al. Health insurance aspects of physiotherapeutic care of neurology disorders in outpatient care. [A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbeteg-szakellátásban.] Ideggyógy Szle. 2015; 68: 399–408. [Hungarian]

  • 46

    Bereczki D, Ajtai A. Neurology 2009: a survey of Hungarian neurology capacities, their utilization and of neurologists, based on 2009 institutional reports in Hungary. [Neurológia 2009: helyzetfelmérés a magyarországi neurológiai kapacitásokról, azok kihasználtságáról és a szakorvosokról a 2009-es intézményi jelentések alapján.] Ideggyógy Szle. 2011; 64: 173–185. [Hungarian]

  • 47

    Bereczki D, Csiba L, Komoly S, et al. The carrier model of neurology in Hungary: a proposal for the solution until 2020. [A neurológia magyarországi (élet-) pályamodellje – megoldási javaslat 2020-ig.] Ideggyógy Szle. 2011; 64: 377–384. [Hungarian]

  • 48

    Kuhrs E, Winkler V, Becher H. Risk factors for cardiovascular and cerebrovascular diseases among ethnic Germans from the former Soviet Union: results of a nested case-control study. BMC Public Health 2012, 12: 190.

  • 49

    Barker-Collo S, Bennett DA, Krishnamurthi RV, et al. Sex differences in stroke incidence, prevalence, mortality and disability-adjusted life years: results from the global burden of disease study 2013. Neuroepidemiology 2015; 45: 203–214.

  • 50

    Kopp M, Skrabski Á. Why do Hungarian men die early? [Miért halnak meg idő előtt a magyar férfiak?] Neuropsychopharmacol Hung. 2009; 11: 141–149. [Hungarian]

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Sep 2020 0 0 0
Oct 2020 0 0 0
Nov 2020 0 0 0
Dec 2020 0 0 0
Jan 2021 0 57 72
Feb 2021 0 22 42
Mar 2021 0 2 3