Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 42
A gyermekkori csonttörések kapcsolata az időskori osteoporosissal: véletlen vagy előrejelzés?
Authors:
Éva Hosszú Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

Search for other papers by Éva Hosszú in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Csaba Horváth Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest, Korányi S. u. 2/A, 1083

Search for other papers by Csaba Horváth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Szilvia Mészáros Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest, Korányi S. u. 2/A, 1083

Search for other papers by Szilvia Mészáros in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Gábor Kovács Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

Search for other papers by Gábor Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1687–1692
Online Publication Date:
17 Oct 2021
Publication Date:
17 Oct 2021
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32185
Keywords:
bone fracture; bone development; puberty; osteoporosis;
Keywords (Hungarian):
csonttörés; csontfejlődés; pubertas; osteoporosis;
Open access

Összefoglaló. A gyermekek közel fele szenved el csonttörést. Ez lehet traumás esemény vagy a csontfejlődést megzavaró genetikus, hormonális vagy egyéb eltérés a csontváz bármely részén. A leggyakoribb azonban az enyhe trauma kapcsán jelentkező csuklótáji törés, amely többnyire a pubertas alatt fordul elő. A jelenség alapja, hogy a serdülés során átmenetileg elválik egymástól a csontok méretének gyors növekedése és a csonttömeg gyarapodása, ami a longitudinális növekedést kb. egy év késéssel követi. Az így kialakuló átmeneti csontgyengeség a gyermekkori csonttörés fő oka, aminek a hatásához az említett genetikai, hormonális és életmódi rendellenességek is csatlakozhatnak. A gyermekkorban előfordult kistraumás csonttörés a felnőtt férfiaknál az osteoporosisos csonttörések fokozott rizikójával jár, ezért szűrővizsgálati kérdésként is szolgál. Nők esetében ugyanez az összefüggés még bizonyításra vár. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1687–1692.

Summary. Bone fracture occurs nearly in half of the children. Some fractures are severe traumatic events while others are the results of genetic or hormonal or other alterations disturbing the normal development of bone. However, the majority of fractures are associated with a mild trauma, dominantly in the pubertal period. The basic pathology of the pubertal fractures is the transient deviation of peak velocity of height growth from the gain velocity of bone mass; the latter goes to peak 1 year later than height growth. This difference has been resulted in a physiologic but transient weakening of bones that can coincide with genetic, hormonal or life-style problems and all of these factors together may cause the increased fragility of the pubertal bone. Low-trauma fractures in childhood may be followed in high fracture risk of adult and aging men, so the childhood fracture seems to be a useful screening question for testing the osteoporosis in males. However, the same relation is still not proved in aging women. Orv Hetil. 2021; 162(42): 1687–1692.

  • 1

    Kanis JA, Cooper C, Rizzoli R, et al. European guidance for the diagnosis and management of osteoporosis in postmenopausal women. Osteoporos Int. 2019; 30: 3–44. [Erratum: Osteoporos Int. 2020; 31: 209.] [Erratum: Osteoporos Int. 2020; 31: 801.]

  • 2

    Johnell O, Kanis JA. An estimate of the worldwide prevalence and disability associated with osteoporotic fractures. Osteoporos Int. 2006; 17: 1726–1733.

  • 3

    Péntek M, Horváth Cs, Boncz I, et al. Epidemiology of osteoporosis related fractures in Hungary from the nationwide health insurance database, 1999–2003. Osteoporos Int. 2008; 19: 243–249.

  • 4

    Bonjour JP, Theintz G, Law F, et al. Peak bone mass. Osteoporosis Int. 1994; 4(Suppl 1): S7–S13.

  • 5

    Bonjour JP, Chevalley T. Pubertal timing, bone acquisition, and risk of fracture throughout life. Endocr Rev. 2014; 35: 820–847.

  • 6

    Bonjour JP, Chevalley T, Ferrari S, et al. The importance and relevance of peak bone mass in the prevalence of osteoporosis. Salud Publica Mex. 2009; 51(Suppl 1): S5–S17.

  • 7

    Dent CE. Keynote address: problems in metabolic bone disease. In: Frame B, Parfitt MB, Duncan H. (eds.) Clinical aspects of metabolic bone disease. Excerpta Medica, Amsterdam, 1973; pp. 1–7.

  • 8

    Amin S, Melton LJ 3rd, Achenbach SJ, et al. A distal forearm fracture in childhood is associated with an increased risk for future fragility fractures in adult men, but not women. J Bone Miner Res. 2013; 28: 1751–1759.

  • 9

    Buttazzoni C, Rosengren BE, Tveit M, et al. Does a childhood fracture predict low bone mass in young adulthood? A 27-year prospective controlled study. J Bone Miner Res. 2013; 28: 351–359.

  • 10

    Pye SR, Tobias J, Silman AJ, et al. Childhood fractures do not predict future fractures: results from the European Prospective Osteoporosis Study. J Bone Miner Res. 2009; 24: 1314–1318.

  • 11

    Jones IE, Cannan R, Goulding A, et al. Distal forearm fractures in New Zealand children: annual rates in a geographically defined area. N Z Med J. 2000; 113: 443–445.

  • 12

    Jerrhag D, Englund M, Petersson I, et al. Increasing wrist fracture rates in children may have major implications for future adult fracture burden. Acta Orthop. 2016; 87: 296–300.

  • 13

    Alffram PA, Bauer GC. Epidemiology of fractures of the forearm. A biomechanical investigation of bone strength. J Bone Joint Surg Am. 1962; 44: 105–114.

  • 14

    Landin LA. Fracture patterns in children. Analysis of 8,682 fractures with special reference to incidence, etiology and secular changes in a Swedish urban population 1950–1979. Acta Orthop Scand. 1983; 202: 1–109.

  • 15

    Tiderius CJ, Landin L, Düppe H. Decreasing incidence of fractures in children: an epidemiological analysis of 1,673 fractures in Malmö, Sweden, 1993–1994. Acta Orthop Scand. 1999; 70: 622–626.

  • 16

    Bailey DA, Wedge JH, McCulloch RG, et al. Epidemiology of fractures of the distal end of the radius in children as associated with growth. J Bone Joint Surg Am. 1989; 71: 1225–1231.

  • 17

    Khosla S, Melton LJ 3rd, Dekutoski MB, et al. Incidence of childhood distal forearm fractures over 30 years: a population-based study. JAMA 2003; 290: 1479–1485.

  • 18

    Christoffersen T, Ahmed LA, Winther A, et al. Fracture incidence rates in Norvegian children. The Tromsø Study, Fit Futures. Arch Osteoporos. 2016; 11: 40.

  • 19

    Hosszú É. Abnormal bone growth in childhood. In: Lakatos P, Takács I. (eds.) Metabolic bone diseases. [A csontnövekedés zavarai gyermekkorban. In: Lakatos P, Takács I. (szerk.) Metabolikus csontbetegségek.] Medintel Könyvkiadó, Budapest, 2006; pp. 391–404. [Hungarian]

  • 20

    Marshall WA, Tanner JM. Variations in pattern of pubertal changes in girls. Arch Dis Child. 1969; 44: 291–303.

  • 21

    Marshall WA, Tanner JM. Variations in the pattern of pubertal changes in boys. Arch Dis Child. 1970; 45: 13–23.

  • 22

    Boutroy S, Bouxsein ML, Munoz F, et al. In vivo assessment of trabecular bone microarchitecture by high-resolution peripheral quantitative computed tomography. J Clin Endocrinol Metab. 2005; 90: 6508–6515.

  • 23

    Hans D, Baim S. Quantitative ultrasound (QUS) in the management of osteoporosis and assessment of fracture risk. J Clin Densitom. 2017; 20: 322–333.

  • 24

    Boutroy S, van Rietbergen B, Sornay-Rendu E, et al. Finite element analysis based on in vivo HR-pQCT images of the distal radius is associated with wrist fracture in postmenopausal women. J Bone Miner Res. 2008; 23: 392–399.

  • 25

    Krug R, Burghardt AJ, Majumdar S, et al. High-resolution imaging techniques for the assessment of osteoporosis. Radiol Clin North Am. 2010; 48: 601–621.

  • 26

    Horváth Cs. Measurement of bone mass. In: Lakatos P, Takács I. (eds.) Metabolic bone diseases. [A csontmennyiség vizsgálata. In: Lakatos P, Takács I. (szerk.) Metabolikus csontbetegségek.] Medintel Könyvkiadó, Budapest, 2006; pp. 69–80. [Hungarian]

  • 27

    Clark EM, Ness AR, Tobias JH, et al. Vigorous physical activity increases fracture risk in children irrespective of bone mass: a prospective study of the independent risk factors for fractures in healthy children. J Bone Miner Res. 2008; 23: 1012–1022.

  • 28

    Ferrari SL, Chevalley T, Bonjour JP, et al. Childhood fractures are associated with decreased bone mass gain during puberty: an early marker of persistent bone fragility? J Bone Miner Res. 2006; 21: 501–507.

  • 29

    Chevalley T, Bonjour JP, van Rietbergen B. Fractures in healthy females followed from childhood to early adulthood are associated with later menarcheal age and with impaired bone microstructure at peak bone mass. J Clin Endocrinol Metab. 2012; 97: 4174–4181.

  • 30

    Chevalley T, Bonjour JP, Ferrari S, et al. Influence of age at menarche on forearm bone microstructure in healthy young women. J Clin Endocrinol Metab. 2008; 93: 2594–2601.

  • 31

    Kindblom JM, Lorentzon M, Norjavaara E, et al. Pubertal timing predicts previous fractures and BMD in young adult men: the GOOD study. J Bone Miner Res. 2006; 21: 790–795.

  • 32

    Farr JN, Amin S, Melton LJ 3rd, et al. Bone strength and structural deficits in children and adolescents with a distal forearm fracture resulting from mild trauma. J Bone Miner Res. 2014; 29: 590–599.

  • 33

    Fournier PE, Rizzoli R, Slosman DO, et al. Asynchrony between the rates of standing height gain and bone mass accumulation during puberty. Osteoporos Int. 1997; 7: 525–532.

  • 34

    Cooper C, Dennison EM, Leufkens HG, et al. Epidemiology of childhood fractures in Britain: a study using the general practice research database. J Bone Miner Res. 2004; 19: 1976–1981.

  • 35

    Parfitt AM. The two faces of growth: benefits and risks to bone integrity. Osteoporos Int. 1994; 4: 382–398.

  • 36

    Kirmani S, Christen D, van Lenthe GH, et al. Bone structure at the distal radius during adolescent growth. J Bone Miner Res. 2009; 24: 1033–1042.

  • 37

    Wu F, Mason B, Horne A, et al. Fractures between the ages of 20 and 50 years increase women’s risk of subsequent fractures. Arch Intern Med. 2002; 162: 33–36.

  • 38

    Farr JN, Khosla S, Achenbach SJ, et al. Diminished bone strength is observed in adult women and men who sustained a mild trauma distal forearm fracture during childhood. J Bone Miner Res. 2014; 29: 2193–2202.

  • 39

    Kanis JA, Oden A, Johansson H, et al. FRAX and its applications to clinical practice. Bone 2009; 44: 734–743.

  • 40

    McCloskey E, Rathi J, Heijmans S, et al. The osteoporosis treatment gap in patients at risk of fracture in European primary care: a multi-country cross-sectional observational study. Osteoporosis Int. 2021; 32: 251–259.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2024 0 13 13
Apr 2024 0 56 9
May 2024 0 15 11
Jun 2024 0 12 6
Jul 2024 0 11 8
Aug 2024 0 10 18
Sep 2024 0 2 5