Authors:
Ágnes Zinner-Gérecz Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest, Üllői út 25., 1091

Search for other papers by Ágnes Zinner-Gérecz in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
and
Dóra Perczel-Forintos Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest, Üllői út 25., 1091

Search for other papers by Dóra Perczel-Forintos in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Összefoglaló. A szülés utáni időszakban megjelenő aggodalmak természetesnek tekinthetők, az anyák jelentős részénél azonban klinikai szintű szorongásos megbetegedés alakulhat ki. A postpartum időszakban a szorongásos tünetek gyakori előfordulása ronthatja az anya életminőségét, pszichés állapotát, s ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorol az anya-gyermek kapcsolatra, a gyermek mentális fejlődésére, a párkapcsolatra, valamint a családi rendszer egyensúlyára. Kutatási eredmények igazolják, hogy a szorongásos zavar a későbbiekben megjelenő anyai depresszió előrejelzője lehet. A nemzetközi irányelvek (NICE) a peri- és postnatalis időszakban jelentkező szorongásos zavarok kezdeti kezelésében az alacsony intenzitású pszichoterápiás módszereket javasolják. Tanulmányunk elsődleges célja, hogy egy esetismertetésen keresztül, kérdőívekkel követve az állapot változását, bemutassuk a szülészet-nőgyógyászat területén alkalmazható, kis intenzitású pszichológiai intervenciók eszköztárát. Az utóbbi a kognitív viselkedésterápia alapmódszereit használja kórházi osztályos, illetve ambuláns keretek között. A pszichoedukációt, normalizálást és átkeretezést, problémafókuszú keresztmetszeti konceptualizálást, szisztematikus deszenzitizálást és problémamegoldó technikákat tartalmazó intervenciók hatására az anya jelentős szenvedést okozó szorongásos panaszai már négy pszichoterápiás találkozást követően csökkentek, az anya képessé vált arra, hogy gyermekét ellássa. A terápia hatékonyságát, a szorongás és a depresszió csökkenését a páciens szubjektív megélésén túlmenően az állapotkövető kérdőívek eredményei is teljesen mértékben alátámasztották. Eredményeink megerősítik, hogy az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók hatékonyan alkalmazhatók a kórházi osztályokon a szorongásos, depressziós panaszok csökkentésében és ezáltal költségkímélő módon a pszichés zavarok megelőzésében. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1776–1782.

Summary. The occurrence of postpartum worries is considered a normative phenomenon, although the threshold of anxiety reaches clinical level and can lead to the development of postpartum anxiety disorder for a significant number of new mothers. Frequent occurrence of anxiety-related symptoms can negatively influence the mother’s quality of life, psychological status, the mother-child relationship, the newborn’s mental development, the relationship of the couple as well as the balance of the family system as a whole. Studies show that postpartum anxiety disorder can lead to depression later on. International guidelines (NICE) suggest peri- and postnatal anxiety disorders to be treated using low intensity psychological interventions (LIPIs). The aim of this study is to present the different methods of LIPIs used in obstetrics and gynecology through a clinical case study, while monitoring the outcomes in the mothers’ psychological status by the use of questionnaires. LIPIs contain the basics of cognitive behavioural therapy used in hospitals in both in- and outpatient care. After only four psychotherapy sessions using psychoeducation, normalizing and reframing, problem-centered cross-sectional conceptualisation, systematic desensitization and problem solving techniques, the mother’s severe symptoms of anxiety decreased significantly, enabling her to take proper care of the newborn. The efficacy of the therapy was confirmed thoroughly not only by the subjective experience of the patient, but the results of the questionnaires used to follow the psychological status of the patient. Our results show that LIPIs can be effectively used as a cost-effective method to reduce symptoms of anxiety or depression, and to prevent the development of mental health problems among hospital patients. Orv Hetil. 2021; 162(44): 1776–1782.

  • 1

    Hajduska M. Crisis psychology. [Krízislélektan.] ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015. [Hungarian]

  • 2

    Roberts L, Davis GK, Homer CS. Depression, anxiety, and post-traumatic stress disorder following a hypertensive disorder of pregnancy: a narrative literature review. Front Cardiovasc Med. 2019; 6: 147.

  • 3

    Rees S, Channon S, Waters CS. The impact of maternal prenatal and postnatal anxiety on children’s emotional problems: a systematic review. Eur Child Adolesc Psychiatry 2019; 28: 257–280.

  • 4

    Fawcett EJ, Fairbrother N, Cox ML, et al. The prevalence of anxiety disorders during pregnancy and the postpartum period: a multivariate Bayesian meta-analysis. J Clin Psychiatry 2019; 80: 18r12527.

  • 5

    Dennis CL, Coghlan M, Vigod S. Can we identify mothers at-risk for postpartum anxiety in the immediate postpartum period using the state-trait anxiety inventory? J Affect Disord. 2013; 150: 1217–1220.

  • 6

    Farr SL, Dietz PM, O’Hara MW, et al. Postpartum anxiety and comorbid depression in a population-based sample of women. J Womens Health 2014; 23: 120–128.

  • 7

    Aktan NM. Social support and anxiety in pregnant and postpartum women: a secondary analysis. Clin Nurs Res. 2012; 21: 183–194.

  • 8

    Fatoye FO, Oladimeji BY, Adeyemi AB. Difficult delivery and some related selected factors as predictors of early postpartum psychological symptoms among Nigerian women. J Psychosom Res. 2006; 60: 299–301.

  • 9

    Paul IM, Downs DS, Schaefer EW, et al. Postpartum anxiety and maternal-infant health outcomes. Pediatrics 2013; 131: e1218– e1224.

  • 10

    Field T. Postpartum anxiety prevalence, predictors and effects on child development: a review. J Psychiatr Psychiatr Disord. 2017; 1: 86–102.

  • 11

    DiPietro JA, Costigan KA, Gurewitsch ED. Fetal response to induced maternal stress. Early Hum Dev. 2003; 74: 125–138.

  • 12

    Monk C, Myers MM, Sloan RP, et al. Effects of women’s stress-elicited physiological activity and chronic anxiety on fetal heart rate. J Dev Behav Pediatr. 2003; 24: 32–38.

  • 13

    Alderdice F, Lynn F, Lobel M. A review and psychometric evaluation of pregnancy-specific stress measures. J Psychosom Obstet Gynecol. 2012; 33: 62–77.

  • 14

    Coussons-Read ME. Effects of prenatal stress on pregnancy and human development: mechanisms and pathways. Obstet Med. 2013; 6: 52–57.

  • 15

    Berthelon M, Kruger D, Sanchez R. Maternal stress during pregnancy and early childhood development. IZA DP No. 11452. April 2018; pp. 1–42.

  • 16

    Hámori E. Disorders of early contact. Psychoanalysis, attachment theory and infant research in understanding early relationship pathologies. [A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében.] Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2016. [Hungarian]

  • 17

    Alipour Z, Lamyian M, Hajizadeh E. Anxiety and fear of childbirth as predictors of postnatal depression in nulliparous women. Women Birth 2012; 25: e37–e43.

  • 18

    Sutter-Dallay AL, Giaconne-Marcesche V, Glatigny-Dallay E, et al. Women with anxiety disorders during pregnancy are at increased risk of intense postnatal depressive symptoms: a prospective survey of the MATQUID cohort. Eur Psychiatry 2004; 19: 459–463.

  • 19

    Reck C, Noe D, Gerstenlauer J, et al. Effects of postpartum anxiety disorders and depression on maternal self-confidence. Infant Behav Dev. 2012; 35: 264–272.

  • 20

    Ali NS, Mahmud S, Khan A, et al. Impact of postpartum anxiety and depression on child’s mental development from two peri-urban communities of Karachi, Pakistan: a quasi-experimental study. BMC Psychiatry 2013; 13: 274.

  • 21

    Miklósi M. The role of cognitive emotion regulation in stress responses. Doctoral dissertation. [A kognitív érzelem-szabályozás szerepe a stresszre adott reakciókban. Doktori értekezés.] Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2015. [Hungarian]

  • 22

    National Institute for Health and Care Excellence. Interventions for anxiety disorders. NICE, London, 2014. Available from: https://www.nice.org.uk/guidance/cg192/chapter/1-Recommendations#treating-specific-mental-health-problems-in-pregnancy-and-the-postnatal-period [accessed: May 10, 2020].

  • 23

    Purebl Gy. Low intensity psychosocial interventions – quick and psychological support. [Alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók – pszichológiai támogatás gyorsan, egyszerűen.] eConsilium, 2017. júl. 19. Available from: http://econsilium.hu/tag/alacsony-intenzitasu-pszichologiai-intervencio/ [accessed: May 10, 2020]. [Hungarian]

  • 24

    Vincze Á, Perczel-Forintos D. Cognitive behavioral therapy interventions in chronic physical illness. In: Perczel-Forintos D, Mórotz K. (eds.) Cognitive behavioral therapy. Kognitív viselkedésterápiás intervenciók krónikus testi betegségekben. In: Perczel-Forintos D, Mórotz K. (szerk.) Kognitív viselkedésterápia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2019; pp. 299–321. [Hungarian]

  • 25

    Bennett-Levy J, Richards D, Farrand P, et al. Oxford guide to low intensity CBT interventions. Oxford University Press Inc., New York, NY, 2010.

  • 26

    Antal-Uram D, Harsányi L, Perczel-Forintos D. Low-intensity, evidence-based cognitive-behavioral therapy of a patient with Crohn’s disease. [Az alacsony intenzitású, bizonyítottan hatékony kognitív viselkedésterápia Crohn-betegségben.] Orv Hetil. 2018; 152: 363–369. [Hungarian]

  • 27

    Radoš SN, Tadinac M, Herman R. Anxiety during pregnancy and postpartum: course, predictors and comorbidity with postpartum depression. Acta Clin Croat. 2018; 57: 39–51.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2022  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1295
Journal Impact Factor 0.6
Rank by Impact Factor

Medicine, General & Integral (Q4)

Impact Factor
without
Journal Self Cites
0.3
5 Year
Impact Factor
0.5
Journal Citation Indicator 0.15
Rank by Journal Citation Indicator

Medicine, General & Integral (Q3)

Scimago  
Scimago
H-index
24
Scimago
Journal Rank
0.182
Scimago Quartile Score

Medicine (miscellaneous) (Q4)

Scopus  
Scopus
Cite Score
1.0
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 530/830 (36th PCTL)
Scopus
SNIP
0.290

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2023 0 48 47
Nov 2023 0 49 46
Dec 2023 0 57 36
Jan 2024 0 32 31
Feb 2024 0 21 18
Mar 2024 0 39 38
Apr 2024 0 14 18