Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 162: Issue 46
A SARS-CoV-2-járvány hatása a kórházon kívüli és belüli szívmegállásra
Authors:
Alexandra Fekete-Győr Chelsea and Westminster Hospital NHS Foundation Trust, London, Egyesült Királyság

Search for other papers by Alexandra Fekete-Győr in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Enikő Kovács Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest

Search for other papers by Enikő Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Boldizsár Kiss Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest, Városmajor u. 68., 1122

Search for other papers by Boldizsár Kiss in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Endre Zima Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest, Városmajor u. 68., 1122

Search for other papers by Endre Zima in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1831–1841
Online Publication Date:
14 Nov 2021
Publication Date:
14 Nov 2021
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2021.32381
Keywords:
COVID-19; out-of-hospital cardiac arrest; in-hospital cardiac arrest; outcome;
Keywords (Hungarian):
COVID–19; kórházon kívüli szívmegállás; kórházon belüli szívmegállás; kimenetel;
Open access

Összefoglaló. A koronavírus-betegség (COVID–19) okozta közvetlen mortalitáson túl, a járvány közvetett úton is hatással lehet a hirtelen szívhalálra. Egyre növekvő számú közlemény foglalkozik a járványnak a hirtelen szívhalálra kifejtett közvetett hatásával. A kijárási korlátozások és az egészségügyi rendszerek átszervezése hozzájárulhatott ahhoz, hogy a járvány alatt mind a kórházon kívüli, mind a kórházon belüli szívhalál előfordulása megemelkedett. Közegészségügyi intézkedések, mint a korlátozások és a kórházak átszervezése, megváltoztathatják az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezért hozzájárulhattak az elmúlt évben tapasztalt emelkedett számú szívmegálláshoz. Közleményünk célja a SARS-CoV-2-járvány hirtelen szívhalálra kifejtett hatására vonatkozó, a nemzetközi irodalomban jelenleg megtalálható tanulmányok összefoglalása, melyek a kórházon kívüli szívmegállás előfordulásának háromszoros emelkedéséről számoltak be a járványt megelőző évhez képest. Általánosságban elmondható, hogy a kórházon kívüli szívmegállás a járvány ideje alatt nagyobb gyakorisággal járt nem sokkolandó ritmussal, hosszabb idő telt el a mentők kiérkezéséig, alacsonyabb volt a szemtanú által megkezdett újraélesztés, a spontán keringés visszatérésének, valamint a kórházi elbocsátásnak a gyakorisága. A járványnak a kórházon belüli szívmegállásra kifejtett hatása kevésbé vizsgált az irodalomban. Míg a hirtelen szívhalált követő mortalitás néhány kutatásban jelentős emelkedést mutatott, addig máshol nem volt különbség a járványt megelőző időszakhoz képest. A COVID–19-pandémia ideje alatt jelentősen megnövekedett kórházon kívüli és belüli szívmegállás hátterében a járványnak közvetett úton is szerepe lehet, a fertőzés közvetlen hatása mellett. A túlélési lánc megbomlását számos helyen tapasztalták, ami hozzájárulhatott a kedvezőtlen kimenetelhez. Mind a prehospitális, mind pedig a hospitális ellátás gyakorlatában bekövetkező jelentős változások magyarázhatják a világ különböző pontjain megfigyelt eltéréseket. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831–1841.

Summary. The direct effect of COVID-19 on mortality through acute respiratory failure is well-established. However, there are a growing number of publications suggesting that the prevalence and outcome of sudden cardiac death may also be indirectly affected by the pandemic. Public health measures, such as lockdowns and reorganisation of hospitals, can alter the access to healthcare services and therefore might have contributed to the excess number of cardiac arrests which were seen over the last year. Our aim was to review the currently available publications regarding the impact of the COVID-19 pandemic on out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests. A recent study reported a 3-fold growth in the incidence of out-of-hospital cardiac arrests during the 2020 COVID-19 period compared to the year before. In general, the number of non-shockable rhythms increased, bystander-witnessed cases and bystander-initiated cardiopulmonary resuscitation were reduced and ambulance response times were significantly delayed during the pandemic. Return of spontaneous circulation and survival to discharge substantially decreased compared to the time before the pandemic. The difference between the rate of mortality following in-hospital cardiac arrest during and before the pandemic is controversial according to published data. The incidence of out-of-hospital and in-hospital cardiac arrests significantly increased during the pandemic compared to previous years suggesting direct effects of COVID-19 infection and indirect effects from new public health measures. The disruption of the chain of survival could have contributed to the increased mortality following out-of-hospital cardiac arrest. Orv Hetil. 2021; 162(46): 1831–1841.

  • 1

    Wu Y, Ho W, Huang Y, et al. SARS-CoV-2 is an appropriate name for the new coronavirus. Lancet 2020; 395: 949–950.

  • 2

    Zhou F, Yu T, Du R, et al. Clinical course and risk factors for mortality of adult inpatients with COVID-19 in Wuhan, China: a retrospective cohort study. Lancet 2020; 395: 1054–1062. [Erratum: Lancet 2020; 395: 1038.]

  • 3

    World Health Organization. Coronavirus disease (COVID-19). Events as they happen. Rolling updates on Coronavirus (COVID-19). WHO, Geneva, updated: 31 July 2020. Available from: https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/events-as-they-happen [accessed: July 30, 2021].

  • 4

    Marijon E, Karam N, Jost D, et al. Out-of-hospital cardiac arrest during the COVID-19 pandemic in Paris, France: a population-based, observational study. Lancet Public Health 2020; 5: e437–e443.

  • 5

    Lim ZJ, Ponnapa Reddy M, Afroz A, et al. Incidence and outcome of out-of-hospital cardiac arrests in the COVID-19 era: a systematic review and meta-analysis. Resuscitation 2020; 157: 248–258.

  • 6

    Rosenbaum L. The untold toll. The pandemic’s effects on patients without Covid-19. N Engl J Med. 2020; 382: 2368–2371.

  • 7

    Baldi E, Sechi GM, Mare C, al. Out-of-hospital cardiac arrest during the Covid-19 outbreak in Italy. N Engl J Med. 2020; 383: 496–498.

  • 8

    Lai PH, Lancet EA, Weiden MD, et al. Characteristics associated with out-of-hospital cardiac arrests and resuscitations during the novel coronavirus disease 2019 pandemic in New York City. JAMA Cardiol. 2020; 5: 1154–1163.

  • 9

    Bossaert LL. Fibrillation and defibrillation of the heart. Br J Anaesth. 1997; 79: 203–213.

  • 10

    Scquizzato T, Landoni G, Paoli A, et al. Effects of COVID-19 pandemic on out-of-hospital cardiac arrest: a systematic review. Resuscitation 2020; 157: 241–247.

  • 11

    Bonow RO, Fonarow GC, O’Gara PT, et al. Association of coronavirus disease 2019 (COVID-19) with myocardial injury and mortality. JAMA Cardiol. 2020; 5: 751–753.

  • 12

    Ciceri F, Beretta L, Scandroglio AM, et al. Microvascular COVID-19 lung vessels obstructive thromboinflammatory syndrome (MicroCLOTS): an atypical acute respiratory distress syndrome working hypothesis. Crit Care Resusc. 2020; 22: 95–97.

  • 13

    De Filippo O, D’Ascenzo F, Angelini F, et al. Reduced rate of hospital admissions for ACS during Covid-19 outbreak in Northern Italy. N Engl J Med. 2020; 383: 88–89.

  • 14

    Larsen JM, Ravkilde J. Acute coronary angiography in patients resuscitated from out-of-hospital cardiac arrest – a systematic review and meta-analysis. Resuscitation 2012; 83: 1427–1433.

  • 15

    Scquizzato T, Olasveengen TM, Ristagno G, et al. The other side of novel coronavirus outbreak: fear of performing cardiopulmonary resuscitation. Resuscitation 2020; 150: 92–93.

  • 16

    Semeraro F, Gamberini L, Tartaglione M, et al. An integrated response to the impact of coronavirus outbreak on the Emergency Medical Services of Emilia Romagna. Resuscitation 2020; 151: 1–2.

  • 17

    Baldi E, Sechi GM, Mare C, et al. COVID-19 kills at home: the close relationship between the epidemic and the increase of out-of-hospital cardiac arrests. Eur Heart J. 2020; 41: 3045–3054.

  • 18

    Paoli A, Brischigliaro L, Scquizzato T, et al. Out-of-hospital cardiac arrest during the COVID-19 pandemic in the Province of Padua, Northeast Italy. Resuscitation 2020; 154: 47–49.

  • 19

    Semeraro F, Gamberini L, Tartaglione M, et al. Out-of-hospital cardiac arrest during the COVID-19 era in Bologna: system response to preserve performances. Resuscitation 2020; 157: 1–2.

  • 20

    Uy-Evanado A, Chugh HS, Sargsyan A, et al. Out-of-hospital cardiac arrest response and outcomes during the COVID-19 pandemic. JACC Clin Electrophysiol. 2021; 7: 6–11.

  • 21

    Fothergill RT, Smith AL, Wrigley F, et al. Out-of-hospital cardiac arrest in London during the COVID-19 pandemic. Resusc Plus 2021; 5: 100066.

  • 22

    Sayre MR, Barnard LM, Counts CR, et al. Prevalence of COVID-19 in out-of- hospital cardiac arrest: implications for bystander cardiopulmonary resuscitation. Circulation 2020; 142: 507–509.

  • 23

    Cho JW, Jung H, Lee MJ, et al. Preparedness of personal protective equipment and implementation of new CPR strategies for patients with out-of-hospital cardiac arrest in the COVID-19 era. Resusc Plus 2020; 3: 100015.

  • 24

    Ball J, Nehme Z, Bernard S, et al. Collateral damage: Hidden impact of the COVID-19 pandemic on the out-of-hospital cardiac arrest system-of-care. Resuscitation 2020; 156: 157–163.

  • 25

    Elmer J, Okubo M, Guyette FX, et al. Indirect effects of COVID-19 on OHCA in a low prevalence region. Resuscitation 2020; 156: 282–283.

  • 26

    Rosell Ortiz F, Fernández del Valle P, Knox EC, et al. Influence of the Covid-19 pandemic on out-of-hospital cardiac arrest. A Spanish nationwide prospective cohort study. Resuscitation 2020; 157: 230–240.

  • 27

    Andersen LW, Holmberg MJ, Berg KM, et al. In-hospital cardiac arrest: a review. JAMA 2019; 321: 1200–1210.

  • 28

    Benjamin EJ, Muntner P, Alonso A, et al. Heart disease and stroke statistics – 2019 update: a report from the American Heart Association. Circulation 2019; 139: e56–e528.

  • 29

    Sandroni C, Nolan J, Cavallaro F, et al. In-hospital cardiac arrest: incidence, prognosis and possible measures to improve survival. Intensive Care Med. 2007; 33: 237–245.

  • 30

    Nolan JP, Soar J, Smith GB, et al. Incidence and outcome of in-hospital cardiac arrest in the United Kingdom National Cardiac Arrest Audit. Resuscitation 2014; 85: 987–992.

  • 31

    Efendijev I, Nurmi J, Castrén M, et al. Incidence and outcome from adult cardiac arrest occurring in the intensive care unit: a systematic review of the literature. Resuscitation 2014; 85: 472–479.

  • 32

    Schluep M, Gravesteijn BY, Stolker RJ, et al. One-year survival after in-hospital cardiac arrest: a systematic review and meta-analysis. Resuscitation 2018; 132: 90–100.

  • 33

    Shao F, Xu S, Ma X, et al. In-hospital cardiac arrest outcomes among patients with COVID-19 pneumonia in Wuhan, China. Resuscitation 2020; 151: 18–23.

  • 34

    Sheth V, Chishti I, Rothman A, et al. Outcomes of in-hospital cardiac arrest in patients with COVID-19 in New York City. Resuscitation 2020; 155: 3–5.

  • 35

    Yuriditsky E, Mitchell OJ, Brosnahan SB, et al. Clinical characteristics and outcomes of in-hospital cardiac arrest among patients with and without COVID-19. Resusc Plus 2020; 4: 100054.

  • 36

    Roedl K, Söffker G, Fischer D, et al. Effects of COVID-19 on in-hospital cardiac arrest: incidence, causes, and outcome – a retrospective cohort study. Scand J Trauma Resusc Emerg Med. 2021; 29: 30.

  • 37

    Fried JA, Ramasubbu K, Bhatt R, et al. The variety of cardiovascular presentations of COVID-19. Circulation 2020; 141: 1930–1936.

  • 38

    Kulkarni P, Mahadevappa M. COVID-19 pandemic and the reduction in ST-elevation myocardial infarction admissions. Postgrad Med J. 2020; 96: 436–437.

  • 39

    Negreira Caamaño M, Piqueras Flores J, Mateo Gómez C. Impact of COVID-19 pandemic in cardiology admissions. Med Clin (Engl Ed). 2020; 155: 179–180.

  • 40

    Sahu AK, Suresh S, Mathew R, et al. Impact of personal protective equipment on the effectiveness of chest compression. A systematic review and meta-analysis. Am J Emerg Med. 2021; 39: 190–196.

  • 41

    Parush A, Wacht O, Gomes R, et al. Human factor considerations in using personal protective equipment in the COVID-19 pandemic context: binational survey study. J Med Internet Res. 2020; 22: e19947.

  • 42

    Nolan JP, Monsieurs KG, Bossaert L, et al. European Resuscitation Council COVID-19 guidelines executive summary. Resuscitation 2020; 153: 45–55.

  • 43

    Soar J, Lott C, Böttiger BW, et al. Advanced life support in adults. European Resuscitation Council COVID-19 guidelines. Section 3. 24 April 2020; pp. 9–12.

  • 44

    Perkins GD, Gräsner JT, Semeraro F, et al. European Resuscitation Council Guidelines 2021: executive summary. Resuscitation 2021; 161: 1–60. [Erratum: Resuscitation 2021; 163: 97–98.]

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jul 2024 0 22 9
Aug 2024 0 13 14
Sep 2024 0 31 11
Oct 2024 0 129 16
Nov 2024 0 62 16
Dec 2024 0 30 4
Jan 2025 0 10 1