View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, , Budapest
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A pszichoszomatikus medicina területéhez tartozó betegek ellátása rossz hatásfokú. Ez egyaránt jelentős terhet jelent a betegek és az egészségügy számára. Célkitűzés: A pszichoszomatikus tünetek és betegségek megjelenésének és ellátási ajánlásainak vizsgálata az irányadó hivatalos szakmai anyagban. Módszer: Az adatgyűjtés időpontjában elérhető 531 Szakmai irányelvből annak a 134 dokumentumnak a részletesebb elemzése, amelynek témájában pszichoszomatikus tünetek/betegségek gyakoribbak. Ebből 39 egyértelműen pszichoszomatikus vonatkozású anyag tartalmi vizsgálata, továbbá a Szakmai Kollégiumok listáján szereplő három pszichiátriai szakterület összes (26) szakmai irányelvének hasonló szempontú értékelése. Eredmények: A megvizsgált irányelvek töredéke tartalmaz csupán a pszichoszomatikus tünetképzésre, illetve kezelésre, megelőzésre vonatkozó megállapítást. A releváns témájú irányelvekben szereplő diagnosztikai utalások aránya: direkt 10,25, indirekt forma 23,7, a terápiás ajánlások között direkt 25,64, indirekt forma 15,38%. A megelőzésre vonatkozóan alig (5,12%-ban) szerepel említés, a pszichés betegségek egyidejű fennállásának esélyére is mindössze 10,25%-ban történik megállapítás. A szorongásos zavarok befolyásáról kevesebb, mint minden harmadik irányelv számol be (30,76%). A pszichiátriai irányelvek között pszichoszomatikus betegségekre vonatkozóan nincs célzott szakmai irányelv. Következtetés: A pszichoszomatikus medicina a hatékony betegellátás követelményeit meghatározó szakmai irányelvekben elégtelen arányban jelenik meg. Okait szemléleti zavarokban, a pszichiátriai szakmai konszenzus és a szakmaközi együttműködés hiányosságaiban kell keresni. Mind a vonatkozó kutatásokban, mind az irányelvek fejlesztése során erőfeszítéseket kell tenni a fentiek miatt kallódó nagy betegpopuláció hatékonyabb ellátása érdekében. A szerző javaslatot tesz a szükséges konkrét lépésekre. Orv Hetil. 2021; 162(7): 252–261.

Summary. Introduction: The care of patients with psychosomatic disorders has bad efficacy. It beards hard both for the patients and the health care providers. Objective: Review of presentrecommendations for psychosomatic symptoms and illnesses in the recent Hungarian medical protocols. Method: A detailed evaluation of 134 medical protocols from altogether 531 protocols with closer connection with psychosomatic disorders were carried out, their diagnostic and therapeutic recommendations were analyzed. Further review of 39 (of the 134)directly related to psychosomatics was done. Investigation of psychiatric protocols for the same aspects was carried out, as well. Results: Only a small part of the protocols contain recommendations for psychosomatic disorders. Ratios of their presence: diagnostic – direct 10.25, indirect 23.7, therapeutic – direct 25.64, indirect 15.38%. Efforts for prevention are only in 5.12% of the materials and 10.25% of the protocols mention a possible dual nature of the given clinical manifestation. Anxiety disorders occur only in 30.76%. Psychiatric protocol directly aiming psychosomatic problems is lacking. Conclusion: Presence of psychosomatic medicine in clinical guidelines defining the conditions of successful care of patients is practically minimal. Possible explanations: confusion in approaches, lack of consensus among the psychiatric institutions, and deficiency of interdisciplinary cooperation. Both in relevant clinical research and in development of medical protocols common additive efforts are necessary for achieving a more successful care of high numbers of patients presently neglected because of the mentioned causes. Author advises some concrete steps for the solution. Orv Hetil. 2021; 162(7): 252–261.

  • 1

    Remes O, Brayne C, van der Linde R, et al. A systematic review of reviews on the prevalence of anxiety disorders in adult populations. Brain Behav. 2016; 6: e00497.

  • 2

    Vincze Á, Kertész L, Czeglédi, E. The relationship between diabetes, stress and sleep problems in the light of the Hungarostudy 2013 research data. [A diabetes, a stressz és az alvásproblémák kapcsolata a Hungarostudy 2013 kutatás adatainak fényében.] Orv Hetil. 2019; 160: 1872–1880. [Hungarian]

  • 3

    Galvács H, Szabó J, Balogh Z. Risk-based prediabetes screening in a rural general practice – oral glucose tolerance test or glycated hemoglobin? [Kockázatalapú praediabetesszűrés egy vidéki családorvosi praxisban – orális glükóztolerancia-teszt vagy glikált hemoglobin? ] Orv Hetil. 2019; 160: 1976–1983. [Hungarian]

  • 4

    Joint Commissioning Panel for Mental Health. Guidance for commissioners of services for people with medically unexplained symptoms. Available from: https://www.jcpmh.info/wp-content/uploads/jcpmh-mus-guide.pdf [accessed: July 11, 2020].

  • 5

    Finley CR, Chan DS, Garrison S, et al. What are the most common conditions in primary care? Systematic review. Can Fam Physician 2018; 64: 832–840.

  • 6

    Woodhouse S, Hebbard G, Knowles SR. Psychological controversies in gastroparesis: a systematic review. World J Gastroenterol. 2017; 23: 1298–1309.

  • 7

    Hoffman BM, Papas RK, Chatkoff DK, et al. Meta-analysis of psychological interventions for chronic low back pain. Health Psychol. 2007; 26: 1–9.

  • 8

    Blackman G, Cherfi Y, Morrin H, et al. The association between benign fasciculations and health anxiety: A report of two cases and a systematic review of the literature. Psychosomatics 2019; 60: 499–507.

  • 9

    Birklein F, Dimova V. Complex regional pain syndrome up-to-date. PAIN Rep. 2017; 2: e624.

  • 10

    Song YL, Yap AU, Türp JC. Association between temporomandibular disorders and pubertal development: a systematic review. J Oral Rehabil. 2018; 45: 1007–1015.

  • 11

    National Healthcare Service Center. Professional guidelines. [Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Szakmai irányelvek.] Available from: https://kollegium.aeek.hu/Iranyelvek/Index [accessed: July 11, 2020]. [Hungarian]

  • 12

    Hoedeman R, Blankenstein AH, van der Feltz-Cornelis CM, et al. Consultation letters for medically unexplained physical symptoms in primary care. Cochrane Database Syst Rev. 2010; 12: CD006524.

  • 13

    Smits FT, Wittkampf KA, Schene AH, et al. Interventions on frequent attenders in primary care. A systematic literature review. Scand J Prim Health Care 2008; 26: 111–116.

  • 14

    Konnopka A, Schaefert R, Heinrich S, et al. Economics of medically unexplained symptoms: a systematic review of the literature. Psychother Psychosom. 2012; 81: 265–275.

  • 15

    Haller H, Cramer H, Lauche R, et al. Somatoform disorders and medically unexplained symptoms in primary care. Dtsch Arztebl Int. 2015; 112: 279–287.

  • 16

    Sattel H, Schaefert R, Häuser W, et al. Treatment of non-specific, functional and somatoform bodily complaints. [Umgang mit Patienten mit nicht-spezifischen, funktionellen und somatoformen Körperbeschwerden.] Dtsch Med Wochenschr. 2014; 139: 602–607. [German]

  • 17

    Kleinstäuber M, Witthöft M, Hiller W. Efficacy of short-term psychotherapy for multiple medically unexplained physical symptoms: a meta-analysis. Clin Psychol Rev. 2011; 31: 146–160.

  • 18

    van Dessel N, den Boeft M, van der Wouden JC, et al. Non-pharmacological interventions for somatoform disorders and medically unexplained physical symptoms (MUPS) in adults. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 11: CD011142.

  • 19

    Liu J, Gill NS, Teodorczuk A, et al. The efficacy of cognitive behavioural therapy in somatoform disorders and medically unexplained physical symptoms: a meta-analysis of randomized controlled trials. J Affect Disord. 2019; 245: 98–112.

  • 20

    Hoedeman R, Blankenstein AH, van der Feltz-Cornelis CM, et al. Consultation letters for medically unexplained physical symptoms in primary care. Cochrane Database Syst Rev. 2010; 12: CD006524.

  • 21

    Newby JM, Smith J, Uppal S, et al. Internet-based cognitive behavioral therapy versus psychoeducation control for illness anxiety disorder and somatic symptom disorder: A randomized controlled trial. J Consult Clin Psychol. 2018; 86: 89–98.

  • 22

    Sitnikova K, Leone SS, van Marwijk HW, et al. Effectiveness of a cognitive behavioural intervention for patients with undifferentiated somatoform disorder: results from the CIPRUS cluster randomized controlled trial in primary care. J Psychosom Res. 2019; 127: 109745.

  • 23

    Burton C, Fink P, Henningsen P, et al., on behalf of the EURONET-SOMA Group. Functional somatic disorders: discussion paper for a new common classification for research and clinical use. BMC Med. 2020; 18: 34–43.

  • 24

    Leutgeb R, Berger S, Szecsenyi J, et al. Patients with somatoform disorders: More frequent attendance and higher utilization in primary out-of-hours care? PLoS ONE 2018; 13: e0202546.

  • 25

    Hausteiner-Wiehle C, Schäfert R, Sattel H, et al. New guidelines on functional and somatoform disorders. [Neue Leitlinien zu funktionellen und somatoformen Störungen]. Psychother Psychosom Med Psychol. 2013; 63: 26–31. [German]

  • 26

    Schaefert R, Hausteiner-Wiehle C, Häuser, W, et al. Non-specific, functional, and somatoform bodily complaints. Dtsch Arztebl Int. 2012; 109: 803–813.

  • 27

    Clinical guideline for general practice. Dansk Selskab for Almen Medicin, 2013 (translated into English in 2016). Available from: https://www.eapm.eu.com/wp-content/uploads/2018/06/clinical-guideline-functional-disorders-dsam-2013.pdf [accessed: August 22, 2020].

  • 28

    Andersen NL, Eplov LF, Andersen JT, et al. Health care use by patients with somatoform disorders: a register-based follow-up study. Psychosomatics 2013; 54: 132–141.

  • 29

    Fischer F, Lewith G, Witt CM, et al. A research roadmap for complementary and alternative medicine – what we need to know by 2020. Forsch Komplementmed. 2014; 21: e1–e16.

  • 30

    van der Feltz-Cornelis CM, Elfeddali I, Werneke U, et al. A European research agenda for somatic symptom disorders, bodily distress disorders, and functional disorders: results of an estimate-talk-estimate Delphi expert study. Front Psychiatry 2018; 9: 151.

  • 31

    Gidding LG, Spigt M, Winkens B, et al. PsyScan e-tool to support diagnosis and management of psychological problems in general practice: a randomised controlled trial. Br J Gen Pract. 2018; 68: e18–e27.

  • 32

    Patel S, Akhtar A, Malins S, et al. The acceptability and usability of digital health interventions for adults with depression, anxiety, and somatoform disorders: Qualitative systematic review and meta-synthesis. J Med Internet Res. 2020; 22: e16228.

  • 33

    Raine R, Haines A, Sensky T, et al. Systematic review of mental health interventions for patients with common somatic symptoms: can research evidence from secondary care be extrapolated to primary care? BMJ 2002; 325: 1082.

  • 34

    van der Feltz-Cornelis CM, Van Os TW, Van Marwijk HW, et al. Effect of psychiatric consultation models in primary care. A systematic review and meta-analysis of randomized clinical trials. J Psychosom Res. 2010; 68: 521–533.

  • 35

    Koelen JA, Houtveen JH, Abbass A, et al. Effectiveness of psychotherapy for severe somatoform disorder: meta-analysis. Br J Psychiatry 2014; 204: 12–19.

  • 36

    Rajna P. Every physician must be (also) a psychiatrist (a little bit). [Minden orvos (legyen) elmegyógyász (is).] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2017. [Hungarian]

  • 37

    Barsky AJ, Ahern DK, Bauer MR, et al. A randomized trial of treatments for high-utilizing somatizing patients. J Gen Intern Med. 2013; 28: 1396–1404.

  • 38

    Kroenke K, Swindle R. Cognitive-behavioral therapy for somatization and symptom syndromes: a critical review of controlled clinical trials. Psychother Psychosom. 2000; 69: 205–215.

  • 39

    Liu J, Gill NS, Teodorczuk A, et al. The efficacy of cognitive behavioural therapy in somatoform disorders and medically unexplained physical symptoms: a meta-analysis of randomized controlled trials. J Affect Disord. 2019; 245: 98–112.

  • 40

    Gidding LG, Spigt M, Winkens B, et al. PsyScan e-tool to support diagnosis and management of psychological problems in general practice: a randomised controlled trial. Br J Gen Pract. 2018; 68: e18–e27.

  • 41

    Kendrick T, Chatwin J, Dowrick C, et al. Randomised controlled trial to determine the clinical effectiveness and cost-effectiveness of selective serotonin reuptake inhibitors plus supportive care, versus supportive care alone, for mild to moderate depression with somatic symptoms in primary care: the THREAD (THREshold for AntiDepressant response) study. Health Technol Assess. 2009; 13: 141–159.

  • 42

    Kleinstäuber M, Witthöft M, Steffanowski A, et al. Pharmacological interventions for somatoform disorders in adults. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 11: CD010628.

  • 43

    Mikkelsen MB, Rosholm M. Systematic review and meta-analysis of interventions aimed at enhancing return to work for sick-listed workers with common mental disorders, stress-related disorders, somatoform disorders and personality disorders. Occup Environ Med. 2018; 75: 675–686.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2021 Online subsscription: 844 EUR / 1124 USD
Print + online subscription: 956 EUR / 1326 USD
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Publication
Programme
2021 Volume 162
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2021 0 9 69
Jul 2021 0 12 83
Aug 2021 0 29 87
Sep 2021 0 22 99
Oct 2021 0 23 105
Nov 2021 0 63 142
Dec 2021 0 1 8