View More View Less
  • 1 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet, Pécs, Vörösmarty u. 3., 7621
  • | 2 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Real World & Big Data Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, Pécs
  • | 3 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Képalkotó Diagnosztikai Tanszék, Kaposvár
  • | 4 Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központ, Kaposvár
  • | 5 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Fizioterápiás és Sporttudományi Intézet, Pécs
Open access

Összefoglaló. Bevezetés: A térd és a lábszár sérülései jelentős terhet jelentenek az egyén és a társadalom számára. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a térd- és lábszársérülés okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher vizsgálata Magyarországon. Adatok és módszerek: Az elemzésben felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Vizsgáltuk az éves egészségbiztosítási kiadásokat, azok megoszlását, az éves betegszámot, valamint a 100 000 lakosra vetített prevalenciát korcsoportok és nemek szerinti bontásban. A térd és a lábszár sérülései kórképeket a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO, 10. revízió) szerinti S80–S89-es kóddal azonosítottuk. Eredmények: A legköltségesebb ellátási forma az aktívfekvőbeteg-szakellátás volt, amelynek országos betegszáma összesen 18 398 fő (9868 fő férfi, 8530 fő nő) volt. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás betegforgalmi adatai alapján a 100 000 főre eső prevalencia a férfiaknál 211,2 fő, a nőknél 167,0 fő, együtt 188,1 fő volt. A NEAK 8,808 milliárd Ft-ot költött 2018-ban a térd- és lábszársérülések kezelésére, ami 32,59 millió USD-nak, illetve 27,62 millió EUR-nak felelt meg. Az aktívfekvőbeteg-szakellátás a teljes egészségbiztosítási kiadás 61,4%-ával volt a legmeghatározóbb költségelem. A kiadások 52,0%-a férfiaknál, míg 48,0%-a nőknél jelent meg. A 49. életévig a férfiak, míg az 50. életév feletti korosztályban a nők sérüléseiből származó ellátások betegszámai és költségei a magasabbak. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás bizonyult a fő költségtényezőnek. A betegség előfordulási gyakorisága 26%-kal volt magasabb a férfiak esetében, mint a nőknél. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54–60.

Summary. Introduction: Injuries to the knee and lower leg pose a great burden for the individual and society. Objective: The aim of our study was to determine the annual epidemiological disease burden and the health insurance treatment cost of knee and lower leg injuries in Hungary. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. The data analysed included annual health insurance costs and their distribution and annual patient numbers and prevalence per 100 000 population calculated for age groups and sex. Patients with knee and lower leg injuries were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: S80–S89. Results: The most expensive insurance treatment category was acute inpatient care, presenting 18 398 patients in total (9868 men, 8530 women). Based on patient numbers in acute inpatient care, the prevalence in 100 000 population among men was 211.2 patients, among women 167.0 patients, in total 188.1 patients. In 2018, NHIFA spent 8.808 billion HUF on the treatment of patients with knee and lower leg injuries (32.59 million USD, 27.62 million EUR). Acute inpatient care with 61.4% of the total health insurance expenditure was the main cost driver. 52.0% of the costs was spent on the treatment of male, while 48.0% on female patients. Until the age of 49, the number of patients and their costs were higher for men, while those over the age of 50 were higher for women. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver. The prevalence of the disease was by 26% higher in men compared to women. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 54–60.

  • 1

    van Dreumel RL, van Wunnik BP, Janssen L, et al. Mid-to long-term functional outcome after open reduction and internal fixation of tibial plateau fractures. Injury 2015; 46: 1608–1612.

  • 2

    Sluys KP, Shults J, Richmond TS. Health related quality of life and return to work after minor extremity injuries: a longitudinal study comparing upper versus lower extremity injuries. Injury 2016; 47: 824–831.

  • 3

    Corso P, Finkelstein E, Miller T, et al. Incidence and lifetime cost of injuries in the United States. Inj Prev. 2006; 12: 212–218.

  • 4

    Banerjee M, Bouillon B, Shafizadeh S, et al. Epidemiology of extremity injuries in multiple trauma patients. Injury 2013; 44: 1015–1021.

  • 5

    Mack CD, Kent RW, Coughlin MJ, et al. Incidence of lower extremity injury in the National Football League: 2015 to 2018. Am J Sports Med. 2020; 48: 2287–2294.

  • 6

    Vestergaard V, Pedersen AB, Tengberg PT, et al. 20-year trends of distal femoral, patellar, and proximal tibial fractures: a Danish nationwide cohort study of 60,823 patients. Acta Orthop. 2020; 91: 109–114.

  • 7

    Lambers K, Ootes D, Ring D. Incidence of patients with lower extremity injuries presenting to US emergency departments by anatomic region, disease category, and age. Clin Orthop Relat Res. 2012; 470: 284–290.

  • 8

    Scholes S, Panesar S, Shelton NJ, et al. Epidemiology of lifetime fracture prevalence in England: a population study of adults aged 55 years and over. Age Ageing 2014; 43: 234–240.

  • 9

    Larsen P, Court-Brown CM, Vedel JO, et al. Incidence and epidemiology of patellar fractures. Orthopedics 2016; 39: e1154–e1158.

  • 10

    Bergen G, Chen LH, Warner M, et al. Injury in the United States: 2007 Chartbook. National Center for Health Statistics, Hyattsville, MD, 2008.

  • 11

    DeFroda SF, Gil JA, Owens BD. Epidemiology of lower extremity injuries presenting to the emergency room in the United States: snow skiing vs. snowboarding. Injury 2016; 47: 2283–2287.

  • 12

    Elliott MA, Baughan CJ, Sexton BF. Errors and violations in relation to motorcyclists’ crash risk. Accid Anal Prev. 2007; 39: 491–499.

  • 13

    Zambon F, Hasselberg M. Socioeconomic differences and motorcycle injuries: age at risk and injury severity among young drivers. A Swedish nationwide cohort study. Accid Anal Prev. 2006; 38: 1183–1189.

  • 14

    Ngunde PJ, Akongnwi AC, Mefire CA, et al. Prevalence and pattern of lower extremity injuries due to road traffic crashes in Fako Division, Cameroon. Pan Afr Med J. 2019; 32: 53.

  • 15

    Monk JP, Buckley R, Dyer D. Motorcycle-related trauma in Alberta: a sad and expensive story. Can J Surg. 2009; 52: E235– E240.

  • 16

    Mahdavi Mohtasham H, Shahrbanian S, Khoshroo F. Epidemiology and history of knee injury and its impact on activity limitation among football premier league professional referees. J Inj Violence Res. 2018; 10: 45–52.

  • 17

    Salhab HA, Fares MY, Khachfe HH, et al. Musculoskeletal lower limb injuries in Major League Baseball. Phys Ther Sport 2019; 39: 38–43.

  • 18

    Odén A, McCloskey EV, Kanis JA, et al. Burden of high fracture probability worldwide: secular increases 2010–2040. Osteoporos Int. 2015; 26: 2243–2248.

  • 19

    Rodrigues AM, Eusébio M, Santos MJ, et al. The burden and undertreatment of fragility fractures among senior women. Arc Osteoporos. 2018; 13: 22.

  • 20

    McLellan AR, Wolowacz SE, Zimovetz EA, et al. Fracture liaison services for the evaluation and management of patients with osteoporotic fracture: a cost-effectiveness evaluation based on data collected over 8 years of service provision. Osteoporos Int. 2011; 22: 2083–2098.

  • 21

    Svedbom A, Ivergård M, Hernlund E, et al. Epidemiology and economic burden of osteoporosis in Switzerland. Arch Osteoporos. 2014; 9: 187.

  • 22

    Hernlund E, Svedbom A, Ivergård M, et al. Osteoporosis in the European Union: medical management, epidemiology and economic burden. A report prepared in collaboration with the International Osteoporosis Foundation (IOF) and the European Federation of Pharmaceutical Industry Associations (EFPIA). Arch Osteoporos. 2013; 8: 136.

  • 23

    Borgström F, Karlsson L, Ortsäter G, et al. Fragility fractures in Europe: burden, management and opportunities. Arch Osteoporos. 2020; 15: 59.

  • 24

    Boncz I, Evetovits T, Dózsa Cs, et al. The Hungarian Care Managing Organization Pilot Program. Value Health Reg Issues 2015; 7: 27–33.

  • 25

    Boncz I, Vajda R, Ágoston I, et al. Changes in the health status of the population of Central and Eastern European countries between 1990 and 2010. Eur J Health Econ. 2014; 15(Suppl 1): S137–S141.

  • 26

    Endrei D, Molics B, Ágoston I. Multicriteria decision analysis in the reimbursement of new medical technologies: real-world experiences from Hungary. Value Health 2014; 17: 487–489.

  • 27

    Boncz I, Sebestyén A. Financial deficits in the health services of the UK and Hungary. Lancet 2006; 368: 917–918.

  • 28

    Eisingerné Balassa B, Csákvári T, Ágoston I. Health insurance pharmaceutical expenditures in Hungary. [Az egészségbiztosítási gyógyszerkiadások alakulása Magyarországon.] Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 49–54. [Hungarian]

  • 29

    Boncz I, Kaló Z, Mohamed Ibrahim MI, et al. Further steps in the development of pharmacoeconomics, outcomes research, and health technology assessment in Central and Eastern Europe, Western Asia, and Africa. Value Health Reg Issues 2013; 2: 169–170.

  • 30

    Boncz I, Nagy J, Sebestyén A, et al. Financing of health care services in Hungary. Eur J Health Econ. 2004; 5: 252–258.

  • 31

    Dózsa Cs, Szeberin Z, Sótonyi P, et al. The territorial distribution of amputations in healthcare and social context in Hungary in 2016–2017. [Az amputációk területi gyakorisága társadalmi és ellátórendszeri összefüggésben Magyarországon 2016–2017-ben.] Orv Hetil. 2020; 161: 747–755. [Hungarian]

  • 32

    Varga V, Boncz I, Sebestyén A, et al. Utilization indicators of balneotherapy in Hungary. [A gyógyfürdőellátások igénybevételi mutatói Magyarországon.] Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 22–28. [Hungarian]

  • 33

    Boncz I, Sebestyén A, Endrei D, et al. Health policy experiences of publicly financed laboratory services in Hungary with health insurance data analysis. [A közfinanszírozott laboratóriumi szolgáltatások egészségpolitikai tapasztalatai Magyarországon egészségbiztosítási adatok elemzésével.] Orv Hetil. 2020; 161: 468–473. [Hungarian]

  • 34

    Rouhani SA, Eliacin HC, Edmond MC, et al. Epidemiology of traumatic injuries presenting to an ED in Central Haiti: a retrospective cohort study. Emerg Med J. 2019; 36: 389–394.

  • 35

    King D, Hume P, Gianotti S, et al. A retrospective review over 1999 to 2007 of head, shoulder and knee soft tissue and fracture-dislocation injuries and associated costs for rugby league in New Zealand. Int J Sports Med. 2011; 32: 287–291.

  • 36

    Peterson C, Xu L, Florence C. Average medical cost of fatal and non-fatal injuries by type in the USA. Inj Prev. 2021; 27: 24–33.

  • 37

    Varga V, Molics B, Gazsó T, et al. Annual health insurance treatment cost of injuries to the knee and lower leg based on routinely collected real-world financing data. Value Health 2020; 23: S219.

  • 38

    Varga V, Molics B, Gazsó T, et al. Epidemiological disease burden of injuries to the knee and lower leg based on routinely collected health insurance claims data. Value Health 2020; 23: S225.

  • 39

    Wennergren D, Bergdahl C, Ekelund J, et al. Epidemiology and incidence of tibia fractures in the Swedish Fracture Register. Injury 2018; 49: 2068–2074.

  • 40

    Elsoe R, Larsen P, Nielsen NP, et al. Population-based epidemiology of tibial plateau fractures. Orthopedics 2015; 38: e780–e786.

  • 41

    Molics B, Kránicz J, Schmidt B, et al. Utilization of physiotherapy services in case of trauma disorders of the lower extremity in the outpatient care. [A fizioterápiás jellegű tevékenységek igénybevételi mutatói a járóbeteg-szakellátásban az alsó végtag traumatológiai kórképei esetében.] Orv Hetil. 2013; 154: 985–992. [Hungarian]

  • 42

    Polinder S, Haagsma J, Panneman M, et al. The economic burden of injury: health care and productivity costs of injuries in The Netherlands. Accid Anal Prev. 2016; 93: 92–100.

  • 43

    International Osteoporosis Foundation (2018). What is osteoporosis? Available from: https://www.iofbonehealth.org/what-is-osteoporosis [accessed: November 24, 2020].

  • 44

    Carson M, Cook, J. A strategic approach to falls prevention. Clin Perform Qual Health Care 2000; 8: 136–141.

  • 45

    Fuller GF. Falls in the elderly. Am Fam Physician 2000; 61: 2159–2168, 2173–2174.

  • 46

    Bell AJ, Talbot-Stern JK, Hennessy A. Characteristics and outcomes of older patients presenting to the emergency department after a fall: a retrospective analysis. Med J Aust. 2000; 173: 179–182.

  • 47

    Deileman JL, Baral R, Birger M, et al. US spending on personal health and public health, 1996–2013. JAMA 2016; 316: 2627–2646.

  • 48

    Florence CS, Bergen G, Atherly A, et al. Medical costs of fatal and nonfatal falls in older adults. J Am Geriatr Soc. 2018; 66: 693–698.

  • 49

    DiMaggio C, Ayoung-Chee P, Shinseki M, et al. Traumatic injury in the United States: in-patient epidemiology 2000–2011. Injury 2016; 47: 1393–1403.

  • 50

    Pan RH, Chang NT, Chu D, et al. Epidemiology of orthopedic fractures and other injuries among inpatients admitted due to traffic accidents: a 10-year nationwide survey in Taiwan. Sci World Journal 2014; 2014: 637872.

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2021 0 0 0
Feb 2021 0 0 0
Mar 2021 0 30 40
Apr 2021 0 36 54
May 2021 0 11 11
Jun 2021 0 4 6
Jul 2021 0 0 0