Összefoglaló. Bevezetés: A szakirodalomban számos felmérés született az újszülöttkori bőrelváltozások előfordulási gyakoriságának vizsgálatára. Az epidemiológiai vizsgálatok eredményei azonban nem mindig adaptálhatók, hiszen jelentős különbségeket találunk az egyes népcsoportok bőrmanifesztációi között, emellett kevés és ellentmondásos adat áll rendelkezésre arról, hogy milyen tényezők befolyásolják ezen bőrtünetek kialakulását. Célkitűzés: Prospektív kohorszvizsgálatunk fő célkitűzése az volt, hogy felmérjük az alapvetően egészséges, érett újszülöttek bőrgyógyászati elváltozásainak előfordulási gyakoriságát, illetve megvizsgáljuk az ezen elváltozások kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Módszer: Vizsgálatunkat a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Újszülött Osztályán végeztük 2014 áprilisa és 2015 áprilisa között. Az újszülöttek bőrgyógyászati vizsgálatát követően az édesanyák 50 kérdést tartalmazó, standardizált kérdőívet töltöttek ki. Az újszülöttekre, illetve a szülés körülményeire vonatkozó adatokat a hivatalos betegdokumentáció adatainak felhasználásával elemeztük. Eredmények: A vizsgálatban összesen 1629, kaukázusi típusú újszülött vett részt. 88,15%-uknál diagnosztizáltunk legalább egyfajta bőrgyógyászati eltérést. Vizsgálatunkban számos esetben szignifikáns korrelációt találtunk az újszülöttek neme, gestatiós kora és súlya, valamint az újszülöttkori bőrelváltozások előfordulási gyakorisága között. Emellett a szociodemográfiai tényezők, a szülők fenotípusos jellegzetességei, az édesanya betegségei, gyógyszerszedési szokásai, káros szenvedélyei is hatást gyakorolhatnak a laesiók kialakulására. Következtetés: Az irodalmi adatok áttekintését követően elmondhatjuk, hogy vizsgálatunk rendkívül átfogó, új adatokat szolgáltat a neonatalis bőrtünetek előfordulási gyakoriságáról és a kialakulásukban potenciálisan szerepet játszó tényezők kapcsolatáról hazánkban és világviszonylatban is. Orv Hetil. 2022; 163(13): 513–522.
Summary. Introduction: Cutaneous lesions are very frequent in neonates. Despite the fact that the incidence of neonatal skin disorders has been reported in several studies, very few reports address the factors that influence the appearance of birthmarks. Objective: In this cross-sectional study, we aimed to record cutaneous findings in essentially healthy, term and late preterm neonates, and to use this data to assess the associations between various factors and the appearance of birthmarks. Method: The study was conducted on consecutive neonates born between April 2014 and April 2015 at the Department of Obstetrics and Gynecology at the University of Szeged. After the whole-body skin examination, a standardized questionnaire consisting of 50 questions was completed by the mothers. Data relating to the neonatal history of the participating neonates were obtained from the official neonatal medical charts. Results: A total of 1629 Caucasian neonates were included in the study. Of these, 88.15% exhibited at least one skin manifestation. Significant correlations were found between the newborn gender, gestational age and weight and the presence of many skin manifestations. Furthermore, sociodemographic factors, parental phenotypic characteristics, maternal diseases and medicine-taking habits also have impact on the development of certain cutaneous lesions. Conclusion: By examining a large number of newborns and by providing detailed analysis of several neonatal, perinatal and parental factors, our study contributes to a deeper understanding of the development of the examined cutaneous lesions. Orv Hetil. 2022; 163(13): 513–522.
El-Moneim AA, El-Dawela RE. Survey of skin disorders in newborns: clinical observation in an Egyptian medical centre nursery. East Mediterr Health J. 2012; 18: 49–55.
Monteagudo B, Labandeira J, León-Muiños E, et al. Frequency of birthmarks and transient skin lesions in newborns according to maternal factors (diseases, drugs, dietary supplements, and tobacco). Indian J Dermatol Venereol Leprol. 2011; 77: 535.
Boccardi D, Menni S, Ferraroni M, et al. Birthmarks and transient skin lesions in newborns and their relationship to maternal factors: a preliminary report from northern Italy. Dermatology 2007; 215: 53–58.
Rivers JK, Frederiksen PC, Dibdin C. A prevalence survey of dermatoses in the Australian neonate. J Am Acad Dermatol. 1990; 23: 77–81.
Ekiz O, Gül U, Mollamahmutoğlu L, et al. Skin findings in newborns and their relationship with maternal factors: observational research. Ann Dermatol. 2013; 25: 1–4.
Sachdeva M, Kaur S, Nagpal M, et al. Cutaneous lesions in new born. Indian J Dermatol Venereol Leprol. 2002; 68: 334–337.
Haveri FT, Inamadar AC. A cross-sectional prospective study of cutaneous lesions in newborn. ISRN Dermatol. 2014; 2014: 360590.
Sadana DJ, Sharma YK, Chaudhari ND, et al. A clinical and statistical survey of cutaneous changes in the first 120 hours of life. Indian J Dermatol. 2014; 59: 552–557.
Szalai Zs. (ed.) Pediatric Dermatology. [Gyermekbőrgyógyászat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2019. [Hungarian]
Kanada KN, Merin MR, Munden A, et al. A prospective study of cutaneous findings in newborns in the United States: correlation with race, ethnicity, and gestational status using updated classification and nomenclature. J Pediatr. 2012; 161: 240–245.
Shih IH, Lin JY, Chen CH, et al. A birthmark survey in 500 newborns: clinical observation in two northern Taiwan medical center nurseries. Chang Gung Med J. 2007; 30: 220–225.
Kahana M, Feldman M, Abudi Z, et al. The incidence of birthmarks in Israeli neonates. Int J Dermatol. 1995; 34: 704–706.
Alper JC, Holmes LB. The incidence and significance of birthmarks in a cohort of 4,641 newborns. Pediatr Dermatol. 1983; 1: 58–68.
Osburn K, Schosser RH, Everett MA. Congenital pigmented and vascular lesions in newborn infants. J Am Acad Dermatol. 1987; 16: 788–792.
Jacobs AH, Walton RG. The incidence of birthmarks in the neonate. Pediatrics 1976; 58: 218–222.
Moosavi Z, Hosseini T. One-year survey of cutaneous lesions in 1000 consecutive Iranian newborns. Pediatr Dermatol. 2006; 23: 61–63.
Ferahbas A, Utas S, Akcakus M, et al. Prevalence of cutaneous findings in hospitalized neonates: a prospective observational study. Pediatr Dermatol. 2009; 26: 139–142.
Hidano A, Purwoko R, Jitsukawa K. Statistical survey of skin changes in Japanese neonates. Pediatr Dermatol. 1986; 3: 140–144.
Nanda A, Kaur S, Bhakoo ON, et al. Survey of cutaneous lesions in Indian newborns. Pediatr Dermatol. 1989; 6: 39–42.
Liu C, Feng J, Qu R, et al. Epidemiologic study of the predisposing factors in erythema toxicum neonatorum. Dermatology 2005; 210: 269–272.
Monteagudo B, Labandeira J, Cabanillas M, et al. Prospective study of erythema toxicum neonatorum: epidemiology and predisposing factors. Pediatr Dermatol. 2012; 29: 166–168.
Sarici SU, Serdar MA, Erdem G, et al. Evaluation of plasma ionized magnesium levels in neonatal hyperbilirubinemia. Pediatr Res. 2004; 55: 243–247.
Visscher MO, Adam R, Brink S, et al. Newborn infant skin: physiology, development, and care. Clin Dermatol. 2015; 33: 271–280.
Lee J, Cooke JP. Nicotine and pathological angiogenesis. Life Sci. 2012; 91: 1058–1064.
Levine MG, Holroyde J, Woods JR, et al. Birth trauma: incidence and predisposing factors. Obstet Gynecol. 1984; 63: 792–795.