Összefoglaló. Bevezetés: Az asthma bronchialéban szenvedő fiatalok egészségmagatartására lényeges hatást gyakorol a virtuális világ (például a Facebook). Ezt gyakran kötődési hiányállapotaik kompenzálására használják. Célkitűzés: Az asthmás gyermekek közösségimédia-használatának vizsgálata egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva. Módszer: A vizsgálatban 250 fő, 10–18 éves asthmás, valamint 250 fő, 10–18 éves egészséges gyermek vett részt. Velük a Facebook Használati Kérdőív, a Ten Item Personality Inventory, a Rosenberg Önértékelési Skála, a Beck Gyermekdepresszió Kérdőív, valamint a Gyermek Multidimenzionális Szorongás Skála került felvételre. Eredmények: Az asthmás gyermekek kevesebb aktív időt töltenek a Facebookkal, mint az egészségesek (p<0,001), mégis ők érzik azt, hogy ez a platform inkább az életük része (p<0,001). Az asthmásokat magasabb depressziószint és szorongás, valamint alacsonyabb önértékelés jellemzi (p<0,001). Mindkét csoport esetében a lányok használják gyakrabban a Facebookot. A lányok között a Facebook fokozott használata együtt jár a magasabb depressziószinttel és szorongással. Következtetés: Az asthmás gyermekek életében a közösségi média igen jelentős szerepet tölt be. Mivel a 10–18 éves korosztály vulnerábilis ennek addiktív hatásaira, a pszichoedukáció és a prevenció alapvető volna. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.
Summary. Introduction: The health behavior of patients with asthma bronchiale can be influenced by the virtual world (e.g., Facebook). It is often used to compensate their attachment deficits. Objective: In this study, the use of social media is analyzed among asthmatic children compared to a healthy control group. Method: 250 asthmatic and 250 healthy children were interviewed from the age of 10 to 18. The Facebook Intensity Scale, the Ten Item Personality Inventory, the Rosenberg Self-Esteem Scale, the short version of the Beck Depression Inventory and the Multidimensional Anxiety Scale for Children were used in the study. Results: Asthmatic children’s social media time was significantly lower compared to that of healthy children (p<0.001). However, their feeling of being part of the Facebook community is the main motivation to use it (p<0.001). Higher scores of anxiety and depression, and the lower self-esteem compared to the healthy control group can be detected among asthmatic children (p<0.001). The increased use of Facebook can be shown in both groups of girls. The increased use of Facebook among girls is in connection with a higher score of depression and anxiety (p<0.05). Conclusion: Social media plays a very important role in the life of asthmatic children. The psychoeducation and prevention is of basic importance, because the age group of 10–18-year-old children is vulnerable to the addictive effect of social media. Orv Hetil. 2022; 163(15): 593–598.
Dharmage SC, Perret JL, Custovic A. Epidemiology of asthma in children and adults. Front Pediatr. 2019; 7: 246.
Kuruvilla ME, Lee FE, Lee GB. Understanding asthma phenotypes, endotypes, and mechanisms of disease. Clin Rev Allergy Immunol. 2019; 56: 219–233.
Barton CA, Dharmage SC, Lodge CJ, et al. Asthma, atopy and serious psychological distress: prevalence and risk factors among young people in the Melbourne atopy cohort study. J Asthma 2020; 57: 1323–1331.
Bush A, Fleming L, Saglani S. Severe asthma in children. Respirology 2017; 22: 886–897.
Klopp A, Vehling L, Becker AB, et al. Modes of infant feeding and the risk of childhood asthma: a prospective birth cohort study. J Pediatr. 2017; 190: 192–199.e2.
Maree JG. The psychosocial development theory of Erik Erikson: critical overview. Early Child Dev Care 2021; 191: 1107–1121.
Klaniczay S. On childhood stuttering and the theory of clinging. J Child Psychother. 2000; 26: 97–115.
Miadich SA, Everhart RS, Borschuk AP, et al. Quality of life in children with asthma: a developmental perspective. J Pediatr Psychol. 2015; 40: 672–679.
Wood BL, Miller BD, Lehman HK. Review of family relational stress and pediatric asthma: the value of biopsychosocial systemic models. Fam Process. 2015; 54: 376–389.
Abrams EM. The impact of caregiver health literacy on pediatric asthma: an integrative review. Pediatr Allergy Immunol Pulmonol. 2020; 33: 110–116.
Junco R. Inequalities in Facebook use. Comput Hum Behav. 2013; 29: 2328–2336.
Ding C, Cheng HK, Duan Y, et al. The power of the “like” button: the impact of social media on box office. Decis Support Syst. 2017; 94: 77–84.
Woods HC, Scott H. #Sleepyteens: social media use in adolescence is associated with poor sleep quality, anxiety, depression and low self-esteem. J Adolesc. 2016; 51: 41–49.
Schenk LA, Krimmel SR, Colloca L. Observe to get pain relief: current evidence and potential mechanisms of socially-learned pain modulation. Pain 2017; 158: 2077–2081.
Józsa T, Papp Á, Gönczi F, et al. Studying the health behavior of asthmatic children regarding the dimensions of media and internet usage and self-esteem. [Asztmás gyermekek egészségmagatartásának vizsgálata a média- és internethasználat és az önértékelés dimenziói mentén.] Orv Hetil. 2018; 159: 1971–1980. [Hungarian]
Ellison NB, Steinfield C, Lampe C. The benefits of Facebook „friends”: social capital and college students’ use of online social network sites. J Comput Med Commun. 2007; 12: 1143–1168.
Gosling SD, Rentfrow PJ, Swann WB Jr. A very brief measure of the Big Five personality domains. J Res Pers. 2003; 37: 504–528.
Rózsa S, V Komlósi A. Psychometric analysis of Rosenberg Self-Esteem Scale: item-wording, dimensionality and item characteristics. [A Rosenberg Önbecsülés Skála pszichometriai jellemzői: a pozitívan és negatívan megfogalmazott tételek működésének sajátosságai.] Pszichológia 2014; 34: 149–174. [Hungarian]
Rózsa S, Tárnok Zs, Nagy P. Questionnaires, interviews and symptom scales used in child psychiatry. [A gyermekpszichiátriában alkalmazott kérdőívek, interjúk és tünetbecslő skálák.] Állami Egészségügyi Ellátó Központ, Budapest, 2020. Available from: https://efop-d.aeek.hu/wp-content/uploads/articulate/AEEK_tesztkonyv.pdf [accessed: January 1, 2020]. [Hungarian]
March JS, Parker JD, Sullivan K, et al. The Multidimensional Anxiety Scale for Children (MASC): factor structure, reliability, and validity. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry 1997; 36: 554–565.
Mancini T, Imperato C, Sibilla F. Does avatar’s character and emotional bond expose to gaming addiction? Two studies on virtual self-discrepancy, avatar identification and gaming addiction in massively multiplayer online role-playing game players. Comput Hum Behav. 2019; 92: 297–305.
Ozimek P, Bierhoff HW. All my online-friends are better than me – three studies about ability-based comparative social media use, self-esteem, and depressive tendencies. Behav Inform Tech. 2020; 39: 1110–1123.
Fox J, Vendemia MA, Smith MA, et al. Effects of taking selfies on women’s self-objectification, mood, self-esteem, and social aggression toward female peers. Body Image 2021; 36: 193–200.
Roberts A, Bowden-Jones H, Roberts D, et al. Should GPs routinely screen for gambling disorders? Br J Gen Pract. 2019; 69: 226–227.