Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 163: Issue 17
A praeeclampsia két arca
Authors:
Péter Tamás Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola Pécs Magyarország
Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet Pécs Magyarország
Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország
Humán Nemzeti Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország

Search for other papers by Péter Tamás in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
József Betlehem Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola Pécs Magyarország
Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet Pécs Magyarország

Search for other papers by József Betlehem in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Júlia Szekeres-Barthó Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet Pécs Magyarország
Humán Nemzeti Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország
MTA−PTE Humán Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország

Search for other papers by Júlia Szekeres-Barthó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Kálmán Kovács Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország
Humán Nemzeti Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország
MTA−PTE Humán Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország

Search for other papers by Kálmán Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Girma Alemu Wami Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola Pécs Magyarország

Search for other papers by Girma Alemu Wami in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Viola Vértes Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország
Humán Nemzeti Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország
MTA−PTE Humán Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország

Search for other papers by Viola Vértes in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
József Bódis Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola Pécs Magyarország
Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország
Humán Nemzeti Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország
MTA−PTE Humán Reprodukciós Tudományos Kutatócsoport Pécs Magyarország

Search for other papers by József Bódis in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
663–669
Online Publication Date:
24 Apr 2022
Publication Date:
24 Apr 2022
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2022.32427
Keywords:
early onset preeclampsia; late onset preeclampsia; pathogenesis; treatment;
Keywords (Hungarian):
korai kezdetű praeeclampsia; késői kezdetű praeeclampsia; pathogenesis; kezelés;
Open access

Összefoglaló. Egészséges terhességben mintegy két literrel nő a vér mennyisége. A vérvolumen növekedésének elmaradása, de extrém mértékű növekedése is súlyos következményekkel szövődhet. Ma már nem kétséges, hogy a praeeclampsia, mely a várandósság második felében magas vérnyomás és proteinuria együttes megjelenése, nem egységes kórkép. A korai kezdetű (34. hét előtt jelentkező), hypovolaemiával járó praeeclampsia placentaris eredetű, melyben az endothelium sérülése vezet a magas vérnyomásért és szervkárosodásokért felelős vasoconstrictióhoz és microthrombosisok megjelenéséhez. Magzati sorvadás, oligohydramnion alakul ki a lepényi elégtelenség miatt. A kórkép végső stádiumában magzati elhalás, eclampsia, lepényleválás várható. Az állapot kezelésében rendkívül korlátozottak a lehetőségek; a cél, körültekintő monitorizálás és az állapot stabilizálása mellett, várakozás a magzati tüdő érettségének fokozódása érdekében. A késői kezdetű, nagy perctérfogattal járó praeeclampsia anyai betegség: ebben az obesitasnak kockázati szerepe van, mivel önmagában is hajlamosít fokozott folyadék-visszatartásra, magas vérnyomásra és mérsékelt endothelkárosodásra. A kezdeti lábszár-, majd generalizálódó oedema mellett nemritkán jelentkezik magas vérnyomás és az esetek egy részében proteinuria is, mely ekkor már megfelel a praeeclampsia kritériumának. A magzat súlya normális vagy átlag feletti. Az extrém fokú folyadékretenció, valószínűleg a parenchymalis pangás miatt, asciteshez, eclampsiához, lepényleváláshoz vezethet. A hypervolaemiával járó praeeclampsia kezelésében a diuretikus furoszemidkezelés ígéretesnek tűnik. Orv Hetil. 2022; 163(17): 663–669.

Summary. During normal pregnancy, blood volume increases by nearly two liters. Distinctively, the absence and also the extreme extent regarding the volume expansion are likely accompanied with serious conditions. Undoubtedly, preeclampsia, defined as the appearance of hypertension and proteinuria during the second half of pregnancy, is not a homogenous disease. The early onset which begins prior to the 34th week, is characteristically a hypovolemia-associated form and depicts the placental origination, in which endothelial damage leads to hypertension and organ damage due to vasoconstriction and microthrombosis. Fetal blood supply progressively worsens due to placental insufficiency. The outcome of this condition often leads to fetal death, eclampsia, or placental abruption. Management is confined to a diligent prolongation of pregnancy to accomplish improved neonatal pulmonary function. The late onset form, associated with high cardiac output, is a maternal disease, in which obesity is a risk factor since it predisposes individuals to enhanced water retention, hypertension, and a weakened endothelial dysfunction. Initially, low extremity edema oftentimes progresses to a generalized form and frequently results in hypertension. In several cases proteinuria appears. This condition entirely meets the preeclampsia criteria. Fetal weight is normal or frequently over the average. It is very likely, the increasing parenchymal stasis will lead to ascites, eclampsia, or placental abruption. During the management of this hypervolemia-associated preeclampsia, the administration of diuretic furosemide treatment seemingly offers promise. Orv Hetil. 2022; 163(17): 663–669.

  • 1

    Paulin F, Pajor A. Gestational hypertensions. In: Papp Z. (ed.) Textbook of obstetrics and gynecology. [Terhességi hypertoniák. In: Papp Z. (szerk.) A szülészet-nőgyógyászat tankönyve.] Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009; pp. 208–209. [Hungarian]

  • 2

    Lain KY, Roberts JM. Contemporary concepts of the pathogenesis and management of preeclampsia. JAMA 2002; 287: 1383–1386.

  • 3

    Easterling TR, Benedetti TJ, Schmucker BC, et al. Maternal hemodynamics in normal and preeclamptic pregnancies: a longitudinal study. Obstet Gynecol. 1990; 76: 1061–1069.

  • 4

    Vatten LJ, Skjaerven R. Is pre-eclampsia more than one disease? BJOG 2004; 111: 298–302.

  • 5

    Belfort MA, Grunewald C, Saade GR, et al. Preeclampsia may cause both overperfusion and underperfusion of the brain: a cerebral perfusion-based model. Acta Obstet Gynecol Scand. 1999; 78: 586–591.

  • 6

    Ness RB, Roberts JM. Heterogeneous causes constituting the single syndrome of preeclampsia: a hypothesis and its implications. Am J Obstet Gynecol. 1996; 175: 1365–1370.

  • 7

    Tamás P, Veszprémi B, Szabó I. Distinct fetal growth is associated with distinct gestational indices in preeclampsia. [Eltérő magzati növekedés és terhességi mutatók praeeclampsiában.] Magy Nőorv L. 2003; 66: 211–215. [Hungarian]

  • 8

    Tamás P, Hantosi E, Bódis J. Hypertensive disorders of pregnancy. Theory of hypoperfusion and hyperperfusion types of preeclampsia. Gynecol Perinatol. 2010; 19: 255–260.

  • 9

    von Dadelszen P, Magee LA, Roberts JM. Subclassification of preeclampsia. Hypertens Pregnancy 2003; 22: 143–148.

  • 10

    Tamás P, Ifi Z, Szilágyi A. Discordant clinical characteristics suggest different pathogesesis of preeclampsia. J Perinat Med. 2007; 35(Suppl. 2): 278.

  • 11

    Phillips JK, Janowiak M, Badger GJ, et al. Evidence for distinct preterm and term phenotypes of preeclampsia. J Matern Fetal Neonatal Med. 2010; 23: 622–626.

  • 12

    Raymond D, Peterson E. A critical review of early-onset and late-onset preeclampsia. Obstet Gynecol Surv. 2011; 66: 497–507.

  • 13

    Masini G, Foo LF, Tay J, et al. Preeclampsia has two phenotypes which require different treatment strategies. Am J Obstet Gynecol. 2022; 226(2 Suppl): S1006–S1018.

  • 14

    Valensise H, Vasapollo B, Gagliardi G, et al. Early and late preeclampsia: two different maternal hemodynamic states in the latent phase of the disease. Hypertension 2008; 52: 873–880.

  • 15

    Sohlberg S, Mulic-Lutvica A, Lindgren P, et al. Placental perfusion in normal pregnancy and early and late preeclampsia: a magnetic resonance imaging study. Placenta 2014; 35: 202–206.

  • 16

    Herzog EM, Eggink AJ, Reijnierse A, et al. Impact of early- and late-onset preeclampsia on features of placental and newborn vascular health. Placenta 2017; 49: 72–79.

  • 17

    Pillay P, Vatish M, Duarte R, et al. Exosomal microRNA profiling in early and late onset preeclamptic pregnant women reflects pathophysiology. Int J Nanomedicine 2019; 14: 5637–5657.

  • 18

    Teoh SS, Zhao M, Wang Y, et al. Serum HtrA1 is differentially regulated between early-onset and late-onset preeclampsia. Placenta 2015; 36: 990–995.

  • 19

    Sanhal CY, Can Kavcar M, Yucel A, et al. Comparison of plasma fetuin A levels in patients with early-onset pre-eclampsia vs late-onset pre-eclampsia. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2016; 200: 108–112.

  • 20

    Weiner CP, Lizasoain I, Baylis SA, et al. Induction of calcium-dependent nitric oxide synthases by sex hormones. Proc Natl Acad Sci USA 1994; 91: 5212–5216.

  • 21

    Hermenegildo C, Oviedo PJ, García-Martínez MC, et al. Progestogens stimulate prostacyclin production by human endothelial cells. Hum Reprod. 2005; 20: 1554–1561.

  • 22

    Guerra DD, Hurt KJ. Gasotransmitters in pregnancy: from conception to uterine involution. Biol Reprod. 2019; 101: 4–25.

  • 23

    Hsueh WA, Luetscher JA, Carlson EJ, et al. Changes in active and inactive renin throughout pregnancy. J Clin Endocrinol Metab. 1982; 54: 1010–1016.

  • 24

    Larciprete G, Valensise H, Vasapollo B, et al. Body composition during normal pregnancy: reference ranges. Acta Diabetol. 2003; 40(Suppl 1): S225–S232.

  • 25

    Baker ME, Katsu Y. Progesterone: an enigmatic ligand for the mineralocorticoid receptor. Biochem Pharmacol. 2020; 177: 113976.

  • 26

    Meah VL, Cockcroft JR, Backx K, et al. Cardiac output and related haemodynamics during pregnancy: a series of meta-analyses. Heart 2016: 102: 518–526.

  • 27

    Than NG, Hahn S, Rossi SW, et al. Editorial: Fetal-maternal immune interactions in pregnancy. Front Immunol. 2019; 10: 2729.

  • 28

    Meggyes M, Miko E, Lajko A, et al. Involvement of the PD-1/PD-L1 co-inhibitory pathway in the pathogenesis of the inflammatory stage of early-onset preeclampsia. Int J Mol Sci. 2019; 20: 583–592.

  • 29

    Ives CW, Sinkey R, Rajapreyar I, et al. Preeclampsia. Pathophysiology and clinical presentations: JACC state-of-the-art review. J Am Coll Cardiol. 2020; 76: 1690–1702.

  • 30

    Weissgerber TL, Garcia-Valencia O, Milic NM, et al. Early onset preeclampsia is associated with glycocalyx degradation and reduced microvascular perfusion. J Am Heart Assoc. 2019; 8: e010647.

  • 31

    Salsoso R, Farías M, Gutiérrez J, et al. Adenosine and preeclampsia. Mol Aspects Med. 2017; 55: 126–139.

  • 32

    Hammer ES, Cipolla MJ. Cerebrovascular dyspution in preeclamptic pregnancies. Curr Hypertens Rep. 2015; 17: 64–76.

  • 33

    Boeldt DS, Bird IM. Vascular adaptation in pregnancy and endothelial dysfunction in preeclampsia. J Endocrinol. 2017; 232: R27–R44.

  • 34

    Easterling TR, Benedetti TJ, Carlson KC, et al. The effect of hemodynamics on fetal growth in hypertensive pregnancies. Am J Obstet Gynecol. 1991; 165: 902–906.

  • 35

    Tamás P, Hantosi E, Menyhárt Cs, et al. Fetal birth weight correlates to maternal cardiac output. J Matern Fetal Neonatal Med. 2010; 23: 633.

  • 36

    Flythe JE, Bansal N.The relationship of volume overload and its control to hypertension in hemodialysis patients. Semin Dial. 2019; 32: 500–506.

  • 37

    Puschett JB, Agunanne E, Uddin MN. Marinobufagenin, resibufogenin and preeclampsia. Biochim Biophys Acta 2010; 1802: 1246–1253.

  • 38

    Ruhstaller KE, Bastek JA, Thomas A, et al. The effect of early excessive weight gain on the development of hypertension in pregnancy. Am J Perinatol. 2016; 33: 1205–1210.

  • 39

    Macdonald-Wallis C, Tilling K, Fraser A, et al. Gestational weight gain as a risk factor for hypertensive disorders of pregnancy. Am J Obstet Gynecol. 2013; 209: 327.e1–e17.

  • 40

    Haslam DW, James WP. Obesity. Lancet 2005; 366: 1197–1209.

  • 41

    Poirier P, Giles TD, Bray GA, et al. Obesity and cardiovascular disease: pathophysiology, evaluation, and effect of weight loss. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2006, 26: 968–976.

  • 42

    Eckel RH, Grundy SM, Zimmet PZ. The metabolic syndrome. Lancet 2005; 365: 1415–1428.

  • 43

    Gyselaers W. Maternal venous hemodynamic dysfunction in proteinuric gestational hypertension: evidence and implications. J Clin Med. 2019; 8: 335.

  • 44

    Roberge S, Bujold E, Nicolaides KH. Aspirin for the prevention of preterm and term preeclampsia: systematic review and metaanalysis. Am J Obstet Gynecol. 2018; 218: 287–293.e1.

  • 45

    Webster K, Fishburn S, Maresh M, et al. Diagnosis and management of hypertension in pregnancy: summary of updated NICE guidance. BMJ 2019; 366: I5119.

  • 46

    Di Pasquo E, Ghi T, Dall’Asta A, et al. Maternal cardiac parameters can help in differentiating the clinical profile of preeclampsia and in predicting progression from mild to severe forms. Am J Obstet Gynecol. 2019; 221: 633.e1–633.e9.

  • 47

    McLaughlin K, Scholten RR, Kingdom JC, et al. Should maternal hemodynamics guide antihypertensive therapy in preeclampsia? Hypertension 2018; 71: 550–556.

  • 48

    Magee LA, Pels A, Helewa M, et al. Diagnosis, evaluation, and management of the hypertensive disorders of pregnancy: executive summary. J Obstet Gynaecol Can. 2014; 36: 416–441.

  • 49

    Tay J, Foo L, Masini G, et al. Early and late preeclampsia are characterized by high cardiac output, but in the presence of fetal growth restriction, cardiac output is low: insights from a retrospective study. Am J Obstet Gynecol. 2018; 218: 517.e1–517.e12.

  • 50

    Tamás P, Hantosi E, Farkas B, et al. Preliminary study of the effects of furosemide on blood pressure during late-onset preeclampsia in patients with high cardiac output. Int J Gynaecol Obstet. 2017; 136: 87–90.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120
Submit Your Manuscript

 

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Mar 2024 0 9 16
Apr 2024 0 17 17
May 2024 0 115 19
Jun 2024 0 31 18
Jul 2024 0 30 18
Aug 2024 0 38 32
Sep 2024 0 8 9