Összefoglaló. Bevezetés: Az egészségügyi ellátásban dolgozók élet- és munkakörülményei meghatározóak a betegellátás minőségét és hatékonyságát tekintve, ezért a kérdéskör vizsgálata kiemelt jelentőséggel bír. Célkitűzés: Az állami egészségügyi ellátórendszerben, a betegellátásban közvetlenül érintett dolgozók szakmai közérzetének feltárása a lelki egészség és a munkahelyi klíma jellemzőin keresztül. Módszer: Keresztmetszeti, kvantitatív kutatásunkat kényelmi mintavétel (n = 1048) alkalmazásával végeztük 2019. december és 2020. március között két Zala megyei kórházban. A mérőeszköz a szociodemográfiai és munkaköri jellemzők megismerésére irányuló kérdések mellett a lelki egészség mérésére kifejlesztett validált kérdőíveket, valamint a munkahelyi klímára vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Eredmények: A Diener Élettel való Elégedettség Skálán a válaszadók jelentős része (77,4%) az elégedettséget kifejező valamelyik skálaértéket jelölte meg, mely az orvosok körében szignifikánsan magasabb (χ2 = 28,36; df = 10; p = 0,01). Ennek ellentmond, hogy a vizsgált egészségügyi dolgozók 61,5%-a enyhe, 24,8%-a közepes, 5,7%-a pedig súlyos depressziós tüneteket mutat a Beck Depresszió Skála alapján. A depresszió megjelenése elsősorban a diplomával nem rendelkező szakdolgozókat fenyegeti (χ2 = 17,01; df = 6; p<0,01). A kiégés vonatkozásában megállapítható, hogy a válaszadókat a leginkább az érzelmi kimerülés érinti: 46,2%-uk közepes mértékű, 16,4%-uk pedig nagyfokú kiégést mutat, amely a férfiak (t = 2,01, p = 0,04) és az orvosok esetén nagyobb mértékű (F = 4,14; p = 0,01). Az intézményi klímát tekintve problémát jelent, hogy a válaszadók úgy érzékelik, munkájuk során kevésbé valósulnak meg egyenrangú partneri kapcsolatok. Emellett az egészségügyi dolgozók a munkájuk társadalmi megbecsültségét kedvezőtlennek érzékelik, ami alapvetően meghatározhatja szakmai identitásukat és közérzetüket. Következtetés: Eredményeink ráirányítják a figyelmet arra, hogy a munkahelyi jóllét támogatása különösen fontos azokban a munkakörökben, amelyekben a mentális terhelésnek kitett munkavállalókra nézve a kiégés és a depresszió fokozott veszélyt jelent. Orv Hetil. 2022; 163(19): 759–766.
Summary. Introduction: The living and working conditions of healthcare professionals are crucial to the quality and efficiency of patient care, therefore examining this issue is of highlighted importance. Objective: To explore the well-being of employees directly involved in the public health care system, through the characteristics of mental health and the workplace climate. Method: The cross-sectional, quantitative research was performed by using convenience sampling (n = 1048) between December 2019 and March 2020 in two hospitals in Zala county, Hungary. In addition to questions on sociodemographic and job characteristics, the measure tool included validated questionnaires developed to measure mental health as well as questions on workplace climate. Results: On the Diener Life Satisfaction Scale, a significant number of respondents (77.4%) indicated a scale value expressing satisfaction that was significantly higher among physicians (χ2 = 28.36; df = 10; p = 0.01). Contrary to this, 61.5% of the sample show mild, 24.8% moderate, and 5.7% severe depressive symptoms according to the Beck Depression Scale. The appearance of depression mostly threatens professionals without a degree (χ2 = 17.01; df = 6; p<0.01). Regarding burnout, the respondents were most affected by emotional exhaustion: 46.2% have moderate burnout and 16.4% have severe burnout, which is higher among male workers (t = 2.01, p = 0.04) and physicians (F = 4.14, p = 0.01). In terms of the institutional climate, respondents perceive partnerships in their work as unequal. In addition, health workers feel the social esteem of their work unfavorable, which fundamentally determines their professional identity and well-being. Conclusion: The results point out that promoting well-being at work is particularly important in jobs where burnout and depression are increased risks for workers exposed to mental strain. Orv Hetil. 2022; 163(19): 759–766.
Mészáros V, Cserháti Z, Oláh A, et al. Coping with work-related stress in health care professionals – strategies for prevention of burnout and depression. [A munkahelyi stresszel való megküzdés egészségügyi szakdolgozók körében – lehetőségek a kiégés és depresszió megelőzésének szolgálatában.] Orv Hetil. 2013; 154: 449–454. [Hungarian]
Németh A. Burnout among doctors and its correlations with health, life satisfaction and sleep. [Orvosok kiégettségének összefüggése az egészséggel, életérzéssel, alváskörülményekkel.] Orv Hetil. 2016; 157: 623–630. [Hungarian]
Hompoth EA, Töreki A, Pető Z. Investigation of the burnout syndrome among the employees of the Department of Emergency Medicine at the University of Szeged. [A kiégésszindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem, Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály dolgozóinak körében.] Orv Hetil. 2018; 159: 113–118. [Hungarian]
De Hert S. Burnout in healthcare workers: prevalence, impact and preventative strategies. Local Reg Anesth. 2020; 13: 171–183.
Kegye A, Takács Sz, Ries B, et al. Validation of the Hungarian version of the Professional Quality of Life Scale. [A szakmai élet minőségét mérő kérdőív (Professional Quality of Life Scale) magyar változatának validálása.] Orv Hetil. 2018; 159: 1441–1449. [Hungarian]
Rouleau D, Fournier P, Philibert A, et al. The effects of midwives’ job satisfaction on burnout, intention to quit and turnover: a longitudinal study in Senegal. Hum Resour Health 2012; 10: 9.
Ádám Sz, Nistor A, Nistor K, et al. Facilitating the diagnosis of depression and burnout by identifying demographic and work related risk and protective factors among nurses. [A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő- és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében.] Orv Hetil. 2015; 156: 1288–1297. [Hungarian]
Kovács M, Kovács E, Hegedűs K. The relationship between emotion work and burnout. A comparative study in various groups of health care workers. [Az érzelmi munka és a kiégés összefüggései egészségügyi dolgozók különböző csoportjaiban.] Mentálhig Pszichoszom. 2012; 13: 219–241. [Hungarian]
Diener E, Suh EM, Lucas RE, et al. Subjective well-being: three decades of progress. Psychol Bull. 1999; 125: 276–302.
Kopp M, Skrabski Á. Hungarian state of mind after the millennium. [Magyar lelkiállapot az ezredforduló után.] Távlatok: világnézet, lelkiség, kultúra 2009; 19: 32–52. [Hungarian]
Szántó, Zs, Susánszky É, Berényi Z, et al. Understanding well-being. A review of the European literature 1995–2014. [A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014).] Metszetek 2016; 5: 16–47. [Hungarian]
Szabó L. Happiness is relative. Disability and subjective quality of life. [A boldogság relatív – Fogyatékosság és szubjektív életminőség.] Szociol Szle 2003; 13: 86–105. [Hungarian]
Seligman M. PERMA and the building blocks of well-being. J Posit Psychol. 2018; 13: 333–335.
Diener E, Emmons RA, Larsen RJ, et al. The satisfaction with life scale. J Pers Assess. 1985; 49: 71–75.
Warr P. A conceptual framework for the study of work and mental health. Work and Stress 1994; 8: 84–97.
van Horn JE, Taris TW, Schaufeli WB, et al. The structure of occupational well-being: a study among Dutch teachers. J Occup Org Psychol. 2004; 77: 365–375.
Briones E, Tabernero C, Arenas A. Job satisfaction of secondary school teachers: effect of demographic and psycho-social factors. Revista de Psicología del Trabajo y de las Organizaciones 2010; 26: 115–122.
Aelterman A, Engels N, van Petegem K, et al. The well-being of teachers in Flanders: the importance of a supportive school culture. Educ Studies 2007; 33: 285–297.
Yildirim K. Main factors of teachers’ professional well-being. Educ Res Rev. 2014; 9: 153–163.
Fináncz J, Csima M. Conceptual approach and examination of teachers’ professional well-being in early childhood education. [Pedagógusok szakmai közérzetének konceptuális megközelítése és vizsgálata a koragyermekkori pedagógiai professzióban.] Magyar Pedagógia 2020; 120: 247–268. [Hungarian]
Kontra J. Methodology of pedagogical research. [A pedagógiai kutatások módszertana.] Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2011. [Hungarian]
Maslach C. Job Burnout: New directions in research and intervention. Curr Direct Psychol Sci. 2003; 12: 189–192.
Ádám S, Győrffy Zs, Csoboth Cs. Burnout syndrome in the medical profession [Kiégés (burnout) szindróma az orvosi hivatásban.] Hippocrates 2006; 8: 113–117. [Hungarian]
Diener E. A value based index for measuring national quality of life. Soc Indicators Res. 1995; 36: 107–127.
Martos T, Sallai, V, Désfalvi J, et al. Psychometric characteristics of the Hungarian version of Satisfaction with Life Scale (SWLS-H). [Az Élettel való Elégedettség Skála magyar változatának (SWLS-H) pszichometriai jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2014; 15: 289–303. [Hungarian]
Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. Psychometric properties of the Hungarian version of the shortened Beck Depression Inventory. [A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői hazai mintán.] Psychiatr Hung. 2001; 16: 384–402. [Hungarian]
Salavecz Gy, Neculai K, Rózsa S, et al. Reliability and validity of the Hungarian version of the Effort-Reward Imbalance Questionnaire. [Az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság Kérdőív magyar változatának megbízhatósága és érvényessége.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 231–246. [Hungarian]
Halász, G. Analysis of school organization. [Az iskolai szervezet elemzése.] MTA Pedagógiai Kutatócsoport, Budapest, 1980. [Hungarian]
Halpin AW, Croft DB. The organizational climate of schools. Midwest Administration Center of the University of Chicago, Chicago, 1963.
Tagiuri R, Litwin G. Organizational climate: explorations of a concept. Harvard Business School, Boston, MA, 1968.
Boros J, Györke J, Pásztorné SE, et al. Results of the European public health survey conducted in 2014. Summary data. [A 2014-ben végrehajtott Európai lakossági egészségfelmérés eredményei. Összefoglaló adatok.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2018. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Microcensus 2016. The prestige of professions. [Mikrocenzus 2016. A foglalkozások presztízse.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2018. [Hungarian]
WHO. Depression and other common mental disorders: global health estimates. World Health Organization, Geneva, 2017.
Fináncz J, Nyitrai Á, Podráczky J, et al. Connections between professional well-being and mental health of early childhood educators. Int J Instruction 2020; 13: 731–746.
Royer N, Moreau C. A survey of Canadian early childhood educators’ psychological wellbeing at work. Early Childhood Educ J. 2016; 44: 135–146.
Kruger J, Dunning D. Unskilled and unaware of it: how difficulties in recognizing one’s own incompetence lead to inflated self-assessments. J Pers Soc Psychol. 1999; 77: 1121–1134.
Bársonyné KK, Bajusz J, Eszik O, et al. Start… New methods for health visitors in recognizing and caring for developmental differences in early childhood. Student Handbook. [Start… Új védőnői módszerek a koragyermekkori fejlődési eltérések felismerésében és gondozásában. Hallgatói kézikönyv.] Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, Budapest, 2014. [Hungarian]