View More View Less
  • 1 Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Onkológiai Részleg, Budapest, Szentkirályi u. 46., 1088, Magyarország
  • | 2 Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Bőrgyógyászati Szakrendelő és Gondozó, Budapest, Magyarország
Open access

Az emlőtumorhoz társuló lymphoedema kialakulása jelentős életminőség-romlással és szövődményekkel járhat. Kialakulásában a sebészeti beavatkozás mellett szerepet játszik a kombinált terápia – sugárkezelés, kemoterápia, endokrin terápia – és egyéb olyan hatások is, melyek a nyirokfunkció további károsodását idézik elő (például sérülés, fertőzés, gyulladás vagy szisztémás betegség). Az emlőtumorhoz társuló lymphoedema a daganat kezelése után többnyire nem azonnal jelentkezik, akár évekkel később aktiválódhat, ezért különösen fontos az onkológiai gondozás részeként a nyirokoedema szűrése az időben történő diagnosztizálás és a megfelelő kezelés érdekében. A nagy rizikójú betegcsoportokban a szubklinikai vizenyő korai észlelésére irányuló prospektív surveillance program javíthatja az életminőséget. Jelenleg az emlőtumorhoz társuló lymphoedemában elsőként komplex fizioterápiás kezelés javasolt, amely a diagnózis után minél hamarabb elkezdendő. Az onkológiai rehabilitáció keretében a korai kezelés után a betegek élethosszig tartó gondozása szükséges. Áttekintésünkben bemutatjuk az emlőtumorhoz társuló lymphoedema patofiziológiáját, konzervatív kezelését és a terápia új irányait. Orv Hetil. 2022; 163(23): 902–910.

  • 1

    Alitalo K. The lymphatic vasculature in disease. Nat Med. 2011; 17: 1371–1380.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 2

    Bittar S, Simman R, Lurie F. Lymphedema: a practical approach and clinical update. Wounds 2020; 32: 86–92.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 3

    DiSipio T, Rye S, Newman B, et al. Incidence of unilateral arm lymphoedema after breast cancer: a systematic review and meta-analysis. Lancet Oncol. 2013; 14: 500–515.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 4

    McLaughlin SA, Brunelle CL, Taghian A. Breast cancer-related lymphedema: risk factors, screening, management, and the impact of locoregional treatment. J Clin Oncol. 2020; 38: 2341–2350.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 5

    Mehrara BJ, Greene AK. Lymphedema and obesity: is there a link? Plast Reconstr Surg. 2014; 134: 154e–160e.

  • 6

    Mukohda M, Mizuno R, Ozaki H. Increased blood pressure causes lymphatic endothelial dysfunction via oxidative stress in spontaneously hypertensive rats. Hypertension 2020; 76: 598–606.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 7

    Rupp J, Hadamitzky C, Henkenberens C, et al. Frequency and risk factors for arm lymphedema after multimodal breast-conserving treatment of nodal positive breast cancer. A long-term observation. Radiat Oncol. 2019; 14: 39.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 8

    He L, Qu H, Wu Q, et al. Lymphedema in survivors of breast cancer. Oncol Lett. 2020; 19: 2085–2096.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 9

    Horváth A, Tóth ÉK, Gráf L, et al. Frequency of upper limb lymphedema diagnosed in a population of those admitted to an oncology outpatient clinic at the Department of Internal Medicine and Hematology between 2020 and 2021. [2020 és 2021 között a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika egy onkológiai ambulanciáján megjelentek populációjában diagnosztizált felső végtagi nyiroködéma gyakorisága.] Magyar Onkológusok Társasága XXXIV. Kongresszusa, Szeged, 2021. november 11–13. POSZTERÁLLVÁNY 2. Emlődaganatok, Gastrointestinalis onkológia – P-06-EM. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 10

    Ahmed RL, Prizment A, Lazovich D, et al. Lymphedema and quality of life in breast cancer survivors: the Iowa Women’s Health Study. J Clin Oncol. 2008; 26: 5689–5696.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 11

    Grada AA, Phillips TJ. Lymphedema: pathophysiology and clinical manifestations. J Am Acad Dermatol. 2017; 77: 1009–1020.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 12

    Park SI, Jeon WH, Jeung HJ, et al. Clinical features of docetaxel chemotherapy-related lymphedema. Lymphat Res Biol. 2014; 12: 197–202.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 13

    Río-González Á, Molina-Rueda F, Palacios-Ceña D, et al. Comparing the experience of individuals with primary and secondary lymphoedema: a qualitative study. Braz J Phys Ther. 2021; 25: 203–213.

  • 14

    Shaitelman SF, Chiang YJ, Griffin KD, et al. Radiation therapy targets and the risk of breast cancer-related lymphedema: a systematic review and network meta-analysis. Breast Cancer Res Treat. 2017; 162: 201–215. [Erratum: Breast Cancer Res Treat. 2017; 162: 217.]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 15

    Morfoisse F, Tatin F, Chaput B, et al. Lymphatic vasculature requires estrogen receptor-α signaling to protect from lymphedema. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2018; 38: 1346–1357.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 16

    Das N, Baumgartner RN, Riley EC, et al. Treatment-related risk factors for arm lymphedema among long-term breast cancer survivors. J Cancer Surviv. 2015; 9: 422–430.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 17

    Donnan MD, Kenig-Kozlovsky Y, Quaggin SE. The lymphatics in kidney health and disease. Nat Rev Nephrol. 2021; 17: 655–675.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 18

    Falstie-Jensen AM, Esen BÖ, Kjærsgaard A, et al. Incidence of hypothyroidism after treatment for breast cancer – a Danish matched cohort study. Breast Cancer Res. 2020; 22: 106.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 19

    Executive Committee of the International Society of Lymphology. The diagnosis and treatment of peripheral lymphedema: 2020 Consensus Document of the International Society of Lymphology. Lymphology 2020; 53: 3–19.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 20

    Wenczl E. Management of secondary lymphedema in patients with cancer. [Daganatos betegekben kialakult másodlagos nyiroködéma ellátása.] Orv Hetil. 2016; 157: 488–494. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 21

    Vojtíšek R, Sukovská E, Kylarová M, et al. Stewart–Treves syndrome: case report and literature review. Rep Pract Oncol Radiother. 2020; 25: 934–938.

  • 22

    Ancukiewicz M, Russell TA, Otoole J, et al. Standardized method for quantification of developing lymphedema in patients treated for breast cancer. Int J Radiat Oncol Biol Phys. 2011; 79: 1436–1443.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Brunelle CL, Barrio AV, Shaitelman SF, et al. On “Diagnosis of upper quadrant lymphedema secondary to cancer: clinical practice guideline from the Oncology Section of the American Physical Therapy Association.” Levenhagen K, Davies C, Perdomo M, et al. Phys Ther. 2017; 97: 729–745. Phys Ther. 2018; 98: 277–281.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 24

    Davies C, Levenhagen K, Ryans K, et al. Interventions for breast cancer-related lymphedema: clinical practice guideline from the Academy of Oncologic Physical Therapy of APTA. Phys Ther. 2020; 100: 1163–1179.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Kilgore LJ, Korentager SS, Hangge AN, et al. Reducing breast cancer-related lymphedema (BCRL) through prospective surveillance monitoring using bioimpedance spectroscopy (BIS) and patient directed self-interventions. Ann Surg Oncol. 2018; 25: 2948–2952.

  • 26

    Havens LM, Brunelle CL, Gillespie TC, et al. Use of technology to facilitate a prospective surveillance program for breast cancer-related lymphedema at the Massachusetts General Hospital. Mhealth 2021; 7: 11.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 27

    Daróczy J. Lymphedema – The most common disease of the lymphatic system – The care of lymphedema patients. [Nyirokoedema – A nyirokrendszer leggyakoribb betegsége – A nyiroködémás beteg ellátása.] K.U.K. Kiadó, Budapest, 2009; pp: 42–83. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 28

    Update on bioelectric impedance analysis for upper-quadrant lymphedema from the authors of „Diagnosis of upper quadrant lymphedema secondary to cancer: clinical practice guideline from the Oncology Section of the American Physical Therapy Association”. Levenhagen K, Davies C, Perdomo M, et al. Phys Ther. 2017; 97: 729–745. Phys Ther. 2018; 98: 821.

  • 29

    Ryans K, Perdomo M, Davies CC, et al. Rehabilitation interventions for the management of breast cancer-related lymphedema: developing a patient-centered, evidence-based plan of care throughout survivorship. J Cancer Surviv. 2021 Jan 22. . [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 30

    Smile TD, Tendulkar R, Schwarz G, et al. Review of treatment for breast cancer-related lymphedema: paradigms for clinical practice. Am J Clin Oncol. 2018; 41: 178–190.

  • 31

    Pujol-Blaya V, Salinas-Huertas S, Catasús ML, et al. Effectiveness of a precast adjustable compression system compared to multilayered compression bandages in the treatment of breast cancer-related lymphoedema: a randomized, single-blind clinical trial. Clin Rehabil. 2019; 33: 631–641.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 32

    Szolnoky G, Lakatos B, Keskeny T, et al. Intermittent pneumatic compression acts synergistically with manual lymphatic drainage in complex decongestive physiotherapy for breast cancer treatment-related lymphedema. Lymphology 2009; 42: 188–194.

  • 33

    Muñoz-Alcaraz MN, Pérula-de-Torres LÁ, Serrano-Merino J, et al. Efficacy and efficiency of a new therapeutic approach based on activity-oriented proprioceptive antiedema therapy (TAPA) for edema reduction and improved occupational performance in the rehabilitation of breast cancer-related arm lymphedema in women: a controlled, randomized clinical trial. BMC Cancer 2020; 20: 1074.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 34

    Hasenoehrl T, Keilani M, Palma S, et al. Resistance exercise and breast cancer related lymphedema – a systematic review update. Disabil Rehabil. 2020; 42: 26–35.

  • 35

    Kahán Z, Szántó I, Molnár M, et al. Breast cancer: patient care, rehabilitation, psychooncology [Emlőrák: gondozás, rehabilitáció, pszichoonkológia.] Magy Onkol. 2016; 60: 258–268. [Hungarian]

  • 36

    Rockson SG, Tian W, Jiang X, et al. Pilot studies demonstrate the potential benefits of antiinflammatory therapy in human lymphedema. JCI Insight 2018; 3: e123775.

  • 37

    Farinola, N, Piller N. Pharmacogenomics: its role in re-establishing coumarin as a treatment for lymphedema. Lymphat Res Biol. 2005; 3: 81–86.

  • 38

    Forte AJ, Boczar D, Huayllani MT, et al. Pharmacotherapy agents in lymphedema treatment: a systematic review. Cureus 2019; 11: e6300.

  • 39

    Badger C, Preston N, Seers K, et al. Benzo-pyrones for reducing and controlling lymphoedema of the limbs. Cochrane Database Syst Rev. 2004; 2004: CD003140.

  • 40

    Oh SJ, Jeltsch MM, Birkenhäger R, et al. VEGF and VEGF-C: specific induction of angiogenesis and lymphangiogenesis in the differentiated avian chorioallantoic membrane. Dev Biol. 1997; 188: 96–109.

  • 41

    Szőke D, Kovács G, Kemecsei É, et al. Nucleoside-modified VEGFC mRNA induces organ-specific lymphatic growth and reverses experimental lymphedema. Nat Commun. 2021; 12: 3460.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 42

    Tammela T, Alitalo K. Lymphangiogenesis: molecular mechanisms and future promise. Cell 2010; 140: 460–476.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 43

    Mahmoud SA, Abdel-Elah K, Eldesoky AH, et al. Octreotide can control lymphorrhea after axillary node dissection in mastectomy operations. Breast J. 2007; 13: 108–109.

  • 44

    Tzou CJ, Steinbacher J, Czedik-Eysenberg M, et al. Institutionalization of reconstructive lymphedema surgery in Austria. Single center experience. J Surg Oncol. 2020; 121: 91–99.

  • 45

    Amin N, Shafabakhsh R, Reiter RJ, et al. Melatonin is an appropriate candidate for breast cancer treatment: based on known molecular mechanisms. J Cell Biochem. 2019; 120: 12208–12215.

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2022 0 0 0
Feb 2022 0 0 0
Mar 2022 0 0 0
Apr 2022 0 0 0
May 2022 0 0 0
Jun 2022 0 64 56
Jul 2022 0 11 12