View More View Less
  • 1 Róbert Magánkórház, Szülészeti Osztály, Budapest, Magyarország
  • | 2 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs, Magyarország
Open access

A premenstruális szindróma (PMS) a reproduktív életkorú nők egyik leggyakoribb problémája világszerte a fájdalmas menstruáció és a nemi szervi gyulladások mellett. A fizikai, mentális és magatartásbeli tünetek a ciklus lutealis fázisában jelentkeznek visszatérően, és életminőség-romlást okoznak, befolyásolva a páciens szociális, munkahelyi és családi kapcsolatait. A tünetekre jellemző, hogy pár nap alatt a menstruáció kezdete után spontán eltűnnek. A PMS súlyos formája a pszichiátriában diagnosztizált és kezelt premenstruális dysphoriás zavar (PMDD). A multifaktoriális kóreredetű PMS megjelenését és súlyosságát a hypothalamus–hypophysis–ovarium tengely ciklikus működésének hatására kialakuló pszichoneuroendokrin mechanizmusok indítják el, megváltoztatva az agy neurotranszmitter- vagy neuropeptid-funkcióit, például a szerotoninerg rendszer működését. A pszichoneuroendokrin mechanizmusok hozzájárulnak a fizikai, a pszichológiai és a viselkedésbeli tünetek kialakulásához, melyeket befolyásol még az egyéb fiziológiai (például genetikai háttér, metabolikus és krónikus gyulladásos folyamatok, kronobiológiai és cirkadián működészavarok), illetve pszichikai stresszorok együttes jelenléte, illetve azok egymásra való kölcsönhatása is. Orv Hetil. 2022; 163(25): 984–989

  • 1

    Frank RT. The hormonal causes of premenstrual tension. Arch NeurPsych. 1931; 26: 1053–1057.

  • 2

    Quintana-Zinn FA, Whitcomb BW, Ronnenberg AG, et al. Premenstrual symptom patterns and behavioral risk factors in young women: a cross-sectional study. J Womens Health (Larchmt) 2017; 26: 1099–1105.

  • 3

    Borenstein J, Chiou CF, Dean B, et al. Estimating direct and indirect costs of premenstrual syndrome. J Occup Environ Med. 2005; 47: 26–33.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 4

    Gehlert S, Song IH, Chang CH, et al. The prevalence of premenstrual dysphoric disorder in a randomly selected group of urban and rural women. Psychol Med. 2009; 39: 129–136.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 5

    Dennerstein L, Lehert P, Heinemann K. Global study of women’s experiences of premenstrual symptoms and their effects on daily life. Menopause Int. 2011; 17: 88–95.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 6

    Direkvand-Moghadam A, Sayehmiri K, Delpisheh A, et al. Epidemiology of premenstrual syndrome (PMS) – A systematic review and meta-analysis study. J Clin Diagn Res. 2014; 8: 106–109. [Erratum: J Clin Diagn Res. 2015; 9(7): ZZ05.]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 7

    Erős E, Rockenbauer M, Czeizel E. Term and native prevalence of premenstrual syndrome. [A premenstruális szindróma fogalma és hazai gyakorisága.] Orv Hetil. 1996; 137: 2615–2619. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 8

    Horváth B, Turay A, Kovács B, et al. Premenstrual dysphoric syndrome among health college students. [Premenstruális diszfória szindróma előfordulása egészségügyi főiskolás hallgatók körében.] Magy Nőorv L. 1999; 62: 107–111. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 9

    Váradi H, Kispál Gy, Szabó T, et al. Prevalence of menstrual syndrome and premenstrual dysphoric disorder in a general practice in Budapest. [Premenstruális szindróma és premenstruális diszfóriás betegség előfordulási gyakorisága egy budapesti háziorvosi praxisban. Háziorv Továbbk Szle 2001; 6: 92–93. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 10

    Pilver CE, Kasl S, Desai R, et al. Health advantage for black women: patterns in premenstrual dysphoric disorder. Psychol Med. 2011; 41: 1741–1750.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 11

    Reid RL, Soares CN. Premenstrual dysphoric disorder: contemporary diagnosis and management. J Obstet Gynaecol Can. 2018; 40: 215–223.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 12

    Yen JY, Wang PW, Su CH, et al. Estrogen levels, emotion regulation, and emotional symptoms of women with premenstrual dysphoric disorder: The moderating effect of estrogen receptor 1α polymorphism. Prog Neuropsychopharmacol Biol Psychiatry 2018; 82: 216–223.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 13

    Dubey N, Hoffmann JF, Scheubel K, et al. The ESC/E(Z) complex, an effector of response to ovarian steroids, manifests an intrinsic difference in cells from women with premenstrual dysphoric disorder. Mol Psychiatry 2017; 22: 1172–1184.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 14

    Pecins-Thompson M, Brown NA, Bethea CL. Regulation of serotonin re-uptake transporter mRNA expression by ovarian steroids in rhesus macaques. Mol Brain Res. 1998; 53: 120–129.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 15

    Perkonigg A, Yonkers KA, Pfister H, et al. Risk factors for premenstrual dysphoric disorder in a community sample of young women: the role of traumatic events and posttraumatic stress disorder. J Clin Psychiatry 2004. 65: 1314–1322.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 16

    Halbreich U. The etiology, biology, and evolving pathology of premenstrual syndromes. Psychoneuroendocrinology 2003; 28(Suppl 3): 55–99.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 17

    Gonda X, Bagdy Gy. Neurochemical background of the premenstrual syndrome: the role of the serotonerg system. [A premenstruális szindróma és a szerotonerg funkciók összefüggései.] Neuropsychopharmacol Hung. 2004; 6: 153–162. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 18

    Chuong JC, Hsi BP, Gibbons WE. Periovulatory beta-endorphin levels in premenstrual syndrome. Obstet Gynecol. 1994; 83: 755–760.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 19

    Erős E. The importance and treatment options for premenstrual syndrome. [A praemenstrualis szindróma jelentősége és kezelési lehetőségei.] Lege Artis Med. 1998; 486–492. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 20

    Matsumoto T, Ushiroyama T, Kimura T, et al. Altered autonomic nervous system activity as a potential etiological factor of premenstrual syndrome and premenstrual dysphoric disorder. BioPsychoSoc Med. 2007; 1: 24.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 21

    Arab A, Rafie N, Askari G, et al. Beneficial role of calcium in premenstrual syndrome: a systematic review of current literature. Int J Prev Med. 2020; 11: 156.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 22

    Schmidt PJ, Martinez PE, Nieman LK, et al. Premenstrual dysphoric disorder symptoms following ovarian suppression: triggered by change in ovarian steroid levels but not continuous stable levels. Am J Psychiatry 2017; 174: 980–989.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Nevatte T, O’Brien PM, Bäckström T, et al. ISPMD consensus on the management of premenstrual disorders. Arch Womens Ment Health 2013; 16: 279–291.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 24

    Sundström-Poromaa I, Comasco E, Sumner R, et al. Progesterone – Friend or foe? Front Neuroendocrinol. 2020; 59: 100856.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Chan AF, Mortola JF, Wood SH, et al. Persistence of premenstrual syndrome during low-dose administration of the progesterone antagonist RU 486. Obstet Gynecol. 1994; 84: 1001–1005.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 26

    Schmidt PJ, Nieman LK, Danaceau MA, et al. Differential behavioral effects of gonadal steroids in women with and in those without premenstrual syndrome. N Engl J Med. 1998; 338: 209–216.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 27

    Bethea CL. Regulation of progestin receptors in raphe neurons of steroid-treated monkeys. Neuroendocrinology1994; 60: 50–61.

  • 28

    Wardlaw SL, Thoron L, Frantz AG. Effects of sex steroids on brain-endorphin. Brain Res.1982; 245: 327–331.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 29

    Majewska MD, Harrison NL, Schwartz RD, et al. Steroid hormone metabolites are barbiturate-like modulators of the GABA receptor. Science 1986; 232: 1004–1007.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 30

    Chuong CJ, Hsi BP. Effect of naloxone on luteinizing hormone secretion in premenstrual syndrome. Fertil Steril. 1994; 61: 1039–1044.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 31

    Rapkin AJ, Morgan M, Goldman L, et al. Progesterone metabolite allopregnanolone in women with premenstrual syndrome. Obstet Gynecol. 1997; 90: 709–714.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 32

    Rojansky N, Halbreich U, Zander K, et al. Imipramine receptor binding and serotonin uptake in platelets of women with premenstrual changes. Gynecol Obstet Invest. 1991; 31: 146–152.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 33

    Eriksson E, Alling C, Andersch B, et al. Cerebrospinal fluid levels of monoamine metabolites. A preliminary study of their relation to menstrual cycle phase, sex steroids, and pituitary hormones in healthy women and in women with premenstrual syndrome. Neuropsychopharmacologfy 1994; 11: 201–213.

  • 34

    Steiner M, Dunn E, Born L. Hormones and mood: from menarche to menopause and beyond. J Affect Disord. 2003; 74: 67–83.

  • 35

    Brzezinski AA, Wurtman JJ, Wurtman RJ, et al. d-Fenfluramine suppresses the increased calorie and carbohydrate intakes and improves the mood of women with premenstrual depression. Obstet Gynecol. 1990; 76: 296–301.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 36

    Menkes DB, Coates DC, Fawcett JP. Acute tryptophan depletion aggravates premenstrual syndrome. J Affect Disord. 1994; 32: 37–44.

  • 37

    Roca CA, Schmidt PJ, Smith MJ, et al. Effects of metergoline on symptoms in women with premenstrual dysphoric disorder. Am J Psychiatry 2002; 159: 1876–1881.

  • 38

    Mann JJ. Role of the serotonergic system in the pathogenesis of major depression and suicidal behavior. Neuropsychopharmacology 1999; 21(Suppl 2): 99S–105S.

  • 39

    Kantor S, Anheuer ZE, Bagdy G. High social anxiety and low aggression in Fawn-hooded rats. Physiol Behav. 2000; 71: 551–557.

  • 40

    Chuong CJ, Dawson EB, Smith ER. Vitamin A levels in premenstrual syndrome. Fertil Steril. 1990; 54: 643–647.

  • 41

    Chuong CJ, Dawson EB, Smith ER. Vitamin E levels in premenstrual syndrome. Am J Obstet Gynecol. 1990; 163: 1591–1595.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 42

    Chocano-Bedoya PO, Manson JE, Hankinson SE, et al. Dietary B vitamin intake and incident premenstrual syndrome. Am J Clin Nutr. 2011; 93: 1080–1086.

  • 43

    Facchinetti F, Borella P, Fioroni L, et al. Reduction of monocyte magnesium in patients affected by premenstrual syndrome. J Psychosom Obstet Gynecol. 1990; 11: 221–229.

  • 44

    Rosenstein DL, Elin RJ, Hosseini JM, et al. Magnesium measures across the menstrual cycle in premenstrual syndrome. Biol Psychiatry 1994; 35: 557–561.

  • 45

    Bannister E. There is increasing evidence to suggest that brain inflammation could play a key role in the aetiology of psychiatric illness. Could inflammation be a cause of the premenstrual syndromes PMS and PMDD? Post Reprod Health 2019; 25: 157–161.

  • 46

    Gailliot MT, Hildebrandt B, Eckel LA, et al. A theory of limited metabolic energy and premenstrual syndrome symptoms: increased metabolic demands during the luteal phase divert metabolic resources from and impair self-control. Rev Gen Psychol. 2010; 14: 269–282.

  • 47

    Eggert L, Witthöft M, Hiller W, et al. Emotion regulation in women with premenstrual syndrome (PMS): explicit and implicit assessments. Cogn Ther Res. 2016; 40: 747–763.

  • 48

    Śliwerski A, Bielawska-Batorowicz E. Negative cognitive styles as risk factors for the occurrence of PMS and PMDD. J Reprod Infant Psychol. 2019; 37: 322–337.

  • 49

    Yonkers KA, O’Brien PM, Eriksson E. Premenstrual syndrome. Lancet 2008; 371: 1200–1210.

  • 50

    Gonda X, Bagdy G. The chronobiological context of premenstrual syndrome. [A premenstruális szindróma kronobiológiai összefüggései.] Psychiatr Hung. 2004; 19: 487–496. [Hungarian]

The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2022 0 0 0
Feb 2022 0 0 0
Mar 2022 0 0 0
Apr 2022 0 0 0
May 2022 0 0 0
Jun 2022 0 87 69
Jul 2022 0 0 0