Bevezetés: 2021-ben a COVID–19 elleni oltóanyagok széles körben elérhetővé váltak Magyarországon, ám a lakosság egy része visszautasítja a vakcinációt, ami hátráltatja a járvány elleni védekezést. Célkitűzés: A vakcinációt elutasító magyar populáció szociodemográfiai jellemzőinek és az elutasítás mögötti vélekedéseknek a feltárása. Módszer: A kérdőíves adatfelvétel online, kvótás módszerrel történt a 18–65 éves magyar, internet-hozzáféréssel rendelkező lakosság körében 2021 decemberében. A szociodemográfiai és az egyéni változók mellett az elutasítás okai is lekérdezésre kerültek. 1905 befejezett kérdőívet vontunk be az elemzésbe. LASSO-regresszióval végzett változószelekciós eljárás után bináris logisztikus regresszióval azonosítottuk a befolyásoló tényezőket. Az elutasítás okait deskriptív módon és összevonó hierarchikus osztályozással elemeztük. Eredmények: A rosszabb jövedelmi helyzetben lévők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a nők, a fiatalabbak és a kisebb településen élők, valamint a saját egészségüket jobbnak ítélők magasabb eséllyel utasítják el a vakcinációt. A családi állapottal, a háztartásmérettel, az élettel való elégedettséggel és a magányosságérzettel nem találtunk hasonló összefüggést. A vakcináció iránti bizalmatlanság, biztonságossági (mellékhatások) és hatékonysági aggodalmak állnak a leginkább a visszautasítás mögött, kisebb részben pedig a védettség hiedelme. Következtetések: Sérülékeny csoportokban magasabb az oltás visszautasítása, ami tovább növeli az egészségkockázatot ezen rétegekben. Jól megtervezett egészségkommunikációs kampány mellett a tudományos és egészségügyi intézményekbe vetett bizalom helyreállítása, a transzparens kommunikáció, valamint a közösségi szemlélet tűnik fontosnak hazánkban a vakcinációs szándék növelése érdekében. Orv Hetil. 2022; 163(29): 1135–1143.
McMahon BJ, Morand S, Gray JS. Ecosystem change and zoonoses in the anthropocene. Zoonoses Public Health 2018; 65: 755–765.
Roberts DL, Rossman JS, Jarić I. Dating first cases of COVID-19. PLOS Pathog. 2021; 17: e1009620.
National Center for Public Health. Published COVID-19 mortality data. [Közzétett COVID-halálozási adatok.] Nemzeti Népegészségügyi Központ, Budapest. Available from: https://koronavirus.gov.hu/ [accessed: March 11, 2022]. [Hungarian]
Tatar M, Shoorekchali JM, Faraji MR, et al. International COVID-19 vaccine inequality amid the pandemic: perpetuating a global crisis? J Glob Health 2021; 11: 03086.
Odusanya OO, Odugbemi BA, Odugbemi TO, et al. COVID-19: a review of the effectiveness of non-pharmacological interventions. Niger Postgrad Med J. 2020; 27: 261–267.
Johanna N, Citrawijaya H, Wangge G. Mass screening vs lockdown vs combination of both to control COVID-19: a systematic review. J Public Health Res. 2020; 9: 2011.
Wood S, Schulman K. Beyond politics – Promoting Covid-19 vaccination in the United States. N Engl J Med. 2021; 384: e23.
Stern AM, Markel H. The history of vaccines and immunization: familiar patterns, new challenges. Health Aff (Millwood) 2005; 24: 611–621.
European Parliament. European Parliament resolution of 19 April 2018 on vaccine hesitancy and the drop in vaccination rates in Europe. European Parliament. 2017/2951(RSP).
World Health Organization. Ten threats to global health in 2019. [Cited 2022 Feb 9.] Available from: https://www.who.int/news-room/spotlight/ten-threats-to-global-health-in-2019 [accessed: March 11, 2022].
World Health Organization. Report of the SAGE working group on vaccine hesitancy. 12 November 2014. Available from: https://www.who.int/immunization/sage/meetings/2014/october/1_Report_WORKING_GROUP_vaccine_hesitancy_final.pdf [accessed: March 11, 2022].
MacDonald NE. Vaccine hesitancy: definition, scope and determinants. Vaccine 2015; 33: 4161–4164.
Lin C, Tu P, Beitsch LM. Confidence and receptivity for COVID-19 vaccines: a rapid systematic review. Vaccines 2021; 9: 16.
Kerr JR, Schneider CR, Recchia G, et al. Correlates of intended COVID-19 vaccine acceptance across time and countries: results from a series of cross-sectional surveys. BMJ Open 2021; 11: e048025.
Al-Amer R, Maneze D, Everett B, et al. COVID-19 vaccination intention in the first year of the pandemic: a systematic review. J Clin Nurs. 2022; 31: 62–86.
Wong LP, Alias H, Danaee M, et al. COVID-19 vaccination intention and vaccine characteristics influencing vaccination acceptance: a global survey of 17 countries. Infect Dis Poverty 2021; 10: 122.
Sherman SM, Smith LE, Sim J, et al. COVID-19 vaccination intention in the UK: results from the COVID-19 vaccination acceptability study (CoVAccS), a nationally representative cross-sectional survey. Hum Vaccin Immunother. 2021; 17: 1612–1621.
Thaker J, Ganchoudhuri S. The role of attitudes, norms, and efficacy on shifting COVID-19 vaccine intentions: a longitudinal study of COVID-19 vaccination intentions in New Zealand. Vaccines 2021; 9: 1132.
Caserotti M, Gavaruzzi T, Girardi P, et al. Who is likely to vacillate in their COVID-19 vaccination decision? Free-riding intention and post-positive reluctance. Prev Med. 2022; 154: 106885.
Luo F, Ghanei Gheshlagh R, Dalvand S, et al. Systematic review and meta-analysis of fear of COVID-19. Front Psychol. 2021; 12: 661078.
Mohai Z, Pénzes M. Mandatory vacccination refusal in the official cases of the public health authority. [A kötelező védőoltásokkal szembeni ellenállás megjelenése a népegészségügyi hatósági ügyekben.] Egészségtudomány 2018; 62: 82–100. [Hungarian]
Dombrádi V, Joó T, Palla G, et al. Comparison of hesitancy between COVID-19 and seasonal influenza vaccinations within the general Hungarian population: a cross-sectional study. BMC Public Health 2021; 21: 2317.
Hungarian Central Statistical Office. Survey: Covid-19 vaccination. [KSH felmérés: COVID–19-oltás.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2020. Available from: https://www.ksh.hu/heti-monitor/covid.html [accessed: Dec 9, 2020]. [Hungarian]
Mészáros V, Mirnics Z, Kövi Z, et al. Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020. [A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében.] Orv Hetil. 2021; 162: 931–937. [Hungarian]
Opinio Institute. What do Hungarians think about the vaccine? [Mit gondolnak a magyarok a vakcináról?] Opinio Institute Kft., Budapest, 2021. Available from: https://opinio.hu/elemzes-mit-gondolnak-a-magyarok-a-vakcinarol/ [accessed: March 11, 2022]. [Hungarian]
Goodwin R, Ben-Ezra M, Takahashi M, et al. Psychological factors underpinning vaccine willingness in Israel, Japan and Hungary. Sci Rep. 2022; 12: 439.
Friedman JH, Hastie T, Tibshirani R. Regularization paths for generalized linear models via coordinate descent. J Stat Softw. 2010; 33: 1–22.
Ranstam J, Cook JA. LASSO regression. Br J Surg. 2018; 105: 1348.
McEligot AJ, Poynor V, Sharma R, et al. Logistic LASSO regression for dietary intakes and breast cancer. Nutrients 2020; 12: 2652.
Reno C, Maietti E, Fantini MP, et al. Enhancing COVID-19 vaccines acceptance: results from a survey on vaccine hesitancy in Northern Italy. Vaccines 2021; 9: 378.
Nery N Jr, Ticona JP, Cardoso CW, et al. COVID-19 vaccine hesitancy and associated factors according to sex: a population-based survey in Salvador, Brazil. PLoS ONE 2022; 17: e0262649.
Burgess RA, Osborne RH, Yongabi KA, et al. The COVID-19 vaccines rush: participatory community engagement matters more than ever. Lancet 2021; 397: 8–10.