Authors:
Annamária Polgár Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Doktori Iskola Budapest Magyarország

Search for other papers by Annamária Polgár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Brigitta Szálka Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Doktori Iskola Budapest Magyarország
Állami Szívkórház Balatonfüred, Gyógy tér 2., 8230 Magyarország
Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ Veszprém Magyarország

Search for other papers by Brigitta Szálka in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Tamás Molnár Szegedi Tudományegyetem, I. Számú Belgyógyászati Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Tamás Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
István Kósa Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ Veszprém Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Preventív Medicina Tanszék Szeged Magyarország
Honvéd Kórház, Kardiológiai Rehabilitációs Intézet Balatonfüred Magyarország

Search for other papers by István Kósa in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
István Vassányi Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ Veszprém Magyarország

Search for other papers by István Vassányi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Erzsébet Mák Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Doktori Iskola Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék Budapest Magyarország

Search for other papers by Erzsébet Mák in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A gastrointestinalis rendszert érintő megbetegedések közé tartozó funkcionális gastrointestinalis betegségek mint az irritábilisbél-szindróma, továbbá a gyulladásos bélbetegségek növekvő tendenciát mutatnak Magyarországon. A terápia részeként egyre több táplálkozási javaslat lát napvilágot, eddig azonban nem született egységes ajánlás ezen emésztőrendszeri betegségek étrendi kezelésében. Az eddigi diétás javaslatok közül kiemelendő az alacsony-FODMAP-étrend (low FODMAP diet). Maga a FODMAP a fermentálható, rövid szénláncú, rosszul felszívódó szénhidrátok kezdőbetűinek rövidítését takarja: fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok (fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols – FODMAP). Az alacsony-FODMAP-étrend tudományosan bizonyított és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás javaslat, melyet Magyarországon az EMMI szakmai irányelve (2020, Eü Közl. 14. szám) is támogat IBS esetén. Kutatásokkal támasztották alá, hogy az alacsony-FODMAP-diéta igazoltan csökkenti az emésztőrendszeri tüneteket. Az étrend 3 szakaszból áll, amelynek első részeként az orvos dietetikus szakember segítségével lépésről lépésre meghatározza a tüneteket triggerelő és nem okozó élelmiszerek listáját. Mivel a diéta ezen szakasza jelentheti a legnagyobb kihívást, érdemes kiemelni, hogy dietetikus szakemberrel együttműködve legyen kialakítva. Az étrend célja, hogy megtalálja az egyensúlyt a tünetek szinten tartása és az étrend bővítése között. Az alacsony-FODMAP-diéta hatékony, sikeres és elfogadott táplálkozási intervenciónak bizonyul a funkcionális és a gyulladásos bélbetegségek tüneteinek kezelésében. Alkalmazása javíthatja a farmakológiás beavatkozások sikerét, növelheti a betegek compliance-ét, emiatt a diéta széles körű megismertetése, kiterjesztése szükséges. A diéta önmenedzselésében, gyakorlati megvalósításában, a táplálkozásterápia adherenciájának növelésében támogatást nyújt a Monash Egyetem kutatócsoportja által kidolgozott mobilapplikáció. Orv Hetil. 2022; 163(31): 1224–1230.

  • 1

    Bor R, Balanyi Z, Farkas K, et al. Comparison of symptoms, laboratory parameters and illness perception in patients with irritable bowel syndrome and inflammatory bowel disease. [Tünetek, laboratóriumi paraméterek és a betegségpercepció eltérései irritábilis bél szindróma és gyulladásos bélbetegség esetén. Segíthetnek-e a kérdőívek a két betegség elkülönítésében?] Orv Hetil. 2015; 156: 933–938. [Hungarian]

  • 2

    Lea R, Whorwell PJ. Quality of life in irritable bowel syndrome. Pharmacoeconomics 2001; 19: 643–653.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 3

    Gonczi L, Bessissow T, Lakatos PL. Disease monitoring strategies in inflammatory bowel diseases: what do we mean by “tight control”? World J Gastroenterol. 2019; 25: 6172–6189.

  • 4

    New medication for irritable bowel syndrome. [Új, irritábilis bél szindróma elleni készítmény.] Orv Továbbképző Sz. Online 2019. november 20. [Hungarian]

  • 5

    What is Inflammatory Bowel Disease? (IBD) [Mi a gyulladásos bélbetegség? (IBD)] Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete (MCCBE), Budapest, 2021. [Hungarian]

  • 6

    Knight-Sepulveda K, Kais S, Santaolalla R, et al. Diet and inflammatory bowel disease. Gastroenterol Hepatol (N Y) 2015; 11: 511–520.

  • 7

    Halmos EP. A low FODMAP diet in patients with Crohn’s disease. J Gastroenterol Hepatol. 2016; 31(Suppl 1): 14–15.

  • 8

    Wang J, Yang P, Zhang L, et al. A low-FODMAP diet improves the global symptoms and bowel habits of adult IBS patients: a systematic review and meta-analysis. Front Nutr. 2021; 8: 683191.

  • 9

    Moore JS, Gibson PR, Perry RE, et al. Endometriosis in patients with irritable bowel syndrome: Specific symptomatic and demographic profile, and response to the low FODMAP diet. Aust N Z J Obstet Gynaecol. 2017; 57: 201–205.

  • 10

    Syed K, Iswara K. Low-FODMAP Diet. In: StatPearls, Treasure Island, FL, 2021.

  • 11

    2020 College of Health Professionals 14th Ministry of Human Resources guideline. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a terápiás/klinikai dietetikus tevékenységeiről az alap- és szakellátásban. 2020. EüK. 14. szám EMMI szakmai irányelv 3.] HBCS 2020. [Hungarian]

  • 12

    Gibson PR, Shepherd SJ. Evidence-based dietary management of functional gastrointestinal symptoms: the FODMAP approach. J Gastroenterol Hepatol. 2010; 25: 252–258.

  • 13

    Bellini M, Tonarelli S, Nagy AG, et al. Low FODMAP diet: evidence, doubts, and hopes. Nutrients 2020; 12: 148.

  • 14

    Chumpitazi BP, Weidler EM, Lu DY, et al. Self-perceived food intolerances are common and associated with clinical severity in childhood irritable bowel syndrome. J Acad Nutr Diet. 2016; 116: 1458–1464.

  • 15

    Monsbakken KW, Vandvik PO, Farup PG. Perceived food intolerance in subjects with irritable bowel syndrome – etiology, prevalence and consequences. Eur J Clin Nutr. 2006; 60: 667–672.

  • 16

    Surdea-Blaga T, Cozma-Petrut A, Dumitraşcu DL. Dietary interventions and irritable bowel syndrome – what really works? Curr Opin Gastroenterol. 2021; 37: 152–157.

  • 17

    Cozma-Petruţ A, Loghin F, Miere D, et al. Diet in irritable bowel syndrome: what to recommend, not what to forbid to patients! World J Gastroenterol. 2017; 23: 3771–3783.

  • 18

    Gibson PR, Shepherd SJ. Personal view: food for thought – western lifestyle and susceptibility to Crohn’s disease. The FODMAP hypothesis. Aliment Pharmacol Ther. 2005; 21: 1399–1409.

  • 19

    Gibson PR. History of the low FODMAP diet. J Gastroenterol Hepatol. 2017; 32(Suppl 1): 5–7.

  • 20

    Nanayakkara WS, Gearry RB, Muir JG, et al. Gastrointestinal symptoms and FODMAP intake of aged-care residents from Christchurch, New Zealand. Nutrients 2017; 9: 1083.

  • 21

    Muir JG, Shepherd SJ, Rosella O, et al. Fructan and free fructose content of common Australian vegetables and fruit. J Agric Food Chem. 2007; 55: 6619–6627.

  • 22

    Varney J, Barrett J, Scarlata K, et al. FODMAPs: food composition, defining cutoff values and international application. J Gastroenterol Hepatol. 2017; 32(Suppl 1): 53–61.

  • 23

    Altobelli E, Del Negro V, Angeletti PM, et al. Low-FODMAP diet improves irritable bowel syndrome symptoms: a meta-analysis. Nutrients 2017; 9: 940.

  • 24

    Black CJ, Staudacher HM, Ford AC. Efficacy of a low FODMAP diet in irritable bowel syndrome: systematic review and network meta-analysis. Gut 2022; 71: 1117–1126.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Altomare A, Di Rosa C, Imperia E, et al. Diarrhea predominant-irritable bowel syndrome (IBS-D): effects of different nutritional patterns on intestinal dysbiosis and symptoms. Nutrients 2021; 13: 1506.

  • 26

    Zhou SY, Gillilland M 3rd, Wu X, et al. FODMAP diet modulates visceral nociception by lipopolysaccharide-mediated intestinal inflammation and barrier dysfunction. J Clin Invest. 2018; 128: 267–280.

  • 27

    Staudacher HM, Whelan K. Altered gastrointestinal microbiota in irritable bowel syndrome and its modification by diet: probiotics, prebiotics and the low FODMAP diet. Proc Nutr Soc. 2016; 75: 306–318.

  • 28

    Halmos EP, Power VA, Shepherd SJ, et al. A diet low in FODMAPs reduces symptoms of irritable bowel syndrome. Gastroenterology 2014; 146: 67–75.e5.

  • 29

    Wilson B, Whelan K. Prebiotic inulin-type fructans and galacto-oligosaccharides: definition, specificity, function, and application in gastrointestinal disorders. J Gastroenterol Hepatol. 2017; 32(Suppl 1): 64–68.

  • 30

    Zugasti Murillo A, Estremera Arévalo F, Petrina Jáuregui E. Diet low in fermentable oligosaccharides, disaccharides, monosaccharides and polyols (FODMAPs) in the treatment of irritable bowel syndrome: indications and design. Endocrinol Nutr. 2016; 63: 132–138.

  • 31

    Davani-Davari D, Negahdaripour M, Karimzadeh I, et al. Prebiotics: definition, types, sources, mechanisms, and clinical applications. Foods 2019; 8: 92.

  • 32

    Delzenne NM. Oligosaccharides: state of the art. Proc Nutr Soc. 2003; 62: 177–182.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 33

    Mumolo MG, Rettura F, Melissari S, et al. Is gluten the only culprit for non-celiac gluten/wheat sensitivity? Nutrients 2020; 12: 3785.

  • 34

    Sergi C, Villanacci V, Carroccio A. Non-celiac wheat sensitivity: rationality and irrationality of a gluten-free diet in individuals affected with non-celiac disease: a review. BMC Gastroenterol. 2021; 21: 5.

  • 35

    Molina-Infante J, Carroccio A. Suspected nonceliac gluten sensitivity confirmed in few patients after gluten challenge in double-blind, placebo-controlled trials. Clin Gastroenterol Hepatol. 2017; 15: 339–348.

  • 36

    Lebwohl B, Ludvigsson JF, Green PH. Celiac disease and non-celiac gluten sensitivity. BMJ 2015; 351: h4347.

  • 37

    Deng Y, Misselwitz B, Dai N, et al. Lactose intolerance in adults: biological mechanism and dietary management. Nutrients 2015; 7: 8020–8035.

  • 38

    Malik TF, Panuganti KK. Lactose intolerance. In: StatPearls, Treasure Island, FL, 2021.

  • 39

    Fedewa A, Rao SS. Dietary fructose intolerance, fructan intolerance and FODMAPs. Curr Gastroenterol Rep. 2014; 16: 370.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 40

    Buzas GyM. Fructose and fructose intolerance. [A fruktóz és a fruktózintolerancia.] Orv Hetil. 2016; 157: 1708–1716. [Hungarian]

  • 41

    Murray K, Wilkinson-Smith V, Hoad C, et al. Differential effects of FODMAPs (fermentable oligo-, di-, mono-saccharides and polyols) on small and large intestinal contents in healthy subjects shown by MRI. Am J Gastroenterol. 2014; 109: 110–119.

  • 42

    Lenhart A, Chey WD. A systematic review of the effects of polyols on gastrointestinal health and irritable bowel syndrome. Adv Nutr. 2017; 8: 587–596.

  • 43

    Charpentier G, Benhamou PY, Dardari D, et al. The Diabeo software enabling individualized insulin dose adjustments combined with telemedicine support improves HbA1c in poorly controlled type 1 diabetic patients: a 6-month, randomized, open-label, parallel-group, multicenter trial (TeleDiab 1 Study). Diabetes Care 2011; 34: 533–539.

  • 44

    Arnhold M, Quade M, Kirch W. Mobile applications for diabetics: a systematic review and expert-based usability evaluation considering the special requirements of diabetes patients age 50 years or older. J Med Internet Res. 2014; 16: e104.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 45

    Kósa I, Vassányi I, Pintér B, et al. Clinical experiences with a mobile diet logging application. European e-Cardiology & e-Health Congress, Bern, 2014.

  • 46

    Kósa I, Vassányi I, Szálka B, et al. Change of physiological parameters during use of lifestyle supporting IT system. In: Kósa I, Vassányi I. (eds.) Health IT on New fundaments. [Fiziológiai paraméterek változása életmód támogató informatikai rendszer használata során. In: Kósa I, Vassányi I (szerk.) Új alapokon az egészségügyi informatika.] A XXVIII. Neumann Kollokvium kiadványa, Veszprém, 2015. [Hungarian]

  • 47

    Chen J, Lieffers J, Bauman A, et al. The use of smartphone health apps and other mobile health (mHealth) technologies in dietetic practice: a three country study. J Hum Nutr Diet. 2017; 30: 439–452.

  • 48

    O’Keeffe M, Lomer MC. Who should deliver the low FODMAP diet and what educational methods are optimal: a review. J Gastroenterol Hepatol. 2017; 32(Suppl 1): 23–26.

  • 49

    Kiss ZS. Programmed education and its potential application in preparation for parenthood. [Programozott oktatás és alkalmazási lehetősége a szülőségre felkészítésben.] Egészségnevelés 2002; 43: 276–279. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2024 0 74 59
Mar 2024 0 50 70
Apr 2024 0 54 62
May 2024 0 111 43
Jun 2024 0 42 59
Jul 2024 0 59 30
Aug 2024 0 0 0