Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 163: Issue 33
A magzatok intrapartum monitorizálásának lehetőségei elhízott várandósokban
Authors:
Sándor Rácz Pécsi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország

Search for other papers by Sándor Rácz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Kálmán Kovács Pécsi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország

Search for other papers by Kálmán Kovács in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
József Bódis Pécsi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország
MTA-PTE Humán Reprodukciós Tudományos munkacsoport, Magyar Tudományos Akadémia Pécs Magyarország

Search for other papers by József Bódis in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Bálint Farkas Pécsi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Pécs, Édesanyák útja 17., 7624 Magyarország

Search for other papers by Bálint Farkas in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
1311–1317
Online Publication Date:
14 Aug 2022
Publication Date:
14 Aug 2022
Article Category:
Research Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2022.32540
Keywords:
obesity; intrapartum; fetal monitoring; perinatology;
Keywords (Hungarian):
elhízás; intrapartum; magzati monitorizálás; perinatológia;
Open access

A kóros elhízás mint népbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása. Egyre szélesebb néptömegeket érint, és számos szellemi, valamint fizikai kedvezőtlen hatása van, egyéb betegségekkel társulva pedig növeli azok mortalitását, morbiditását. Szülészeti vonatkozásai is ismertek. A kóros elhízással küzdő hölgyeknél nehezebb a teherbe esés, több a vetélés. Az elhízás a várandósság alatt számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, befolyásolja a szülés kimenetelét, a szülés alatt bekövetkező esetleges szövődmények előfordulási arányát, még a magzat fejlődésére is hatással van, ami további problémák kialakulásához vezethet. A várandósság miatt amúgy is terhelt anyai keringésre pedig jelentős többletterhelést jelent az anya kóros elhízása, ami jelentős elektrofiziológiai eltérésekben is megmutatkozhat. Az anyai hasfal vastagsága emellett jelentősen megnehezítheti a magzatok állapotának ellenőrzését. Ennek jelenleg a legszélesebb körben használt módja a hagyományos kardiotokográfia. Előnye a könnyű használhatóság mellett a noninvazivitása. Hátránya, hogy nem mindig ad pontos képet a magzatok valós, méhen belüli állapotáról, emellett a regisztrálás hatékonyságát a magzat, illetve az anya túlzott súlygyarapodása jelentősen ronthatja. A jelen összefoglalóban a világirodalmi adatok áttekintésével arra kerestük a választ, hogy jelenleg milyen eszközök érhetők el, illetve milyen fejlesztések folynak a magzatok méhen belüli állapotának pontosabb, az anya testsúlyától kevésbé függő észlelését lehetővé tévő módszerek kidolgozására. Orv Hetil. 2022; 163(33): 1311–1317.

  • 1

    Ogden CL, Carroll MD, Kit BK, et al. Prevalence of obesity among adults: United States, 2011-2012. NCHS Data Brief 2013; 131: 1–8.

  • 2

    Barness LA, Opitz JM, Gilbert-Barness E. Obesity: genetic, molecular, and environmental aspects. Am J Med Genet A. 2007; 143A: 3016–3034.

  • 3

    World Health Organization. Obesity and overweight. Fact sheet. WHO, Geneva, 2013. [Cited: 2013 March 15.] Available from: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/index.html [accessed: 2022 April 20].

  • 4

    Elagizi A, Kachur S, Carbone S, et al. A review of obesity, physical activity, and cardiovascular disease. Curr Obes Rep. 2020; 9: 571–581.

  • 5

    NHLBI Obesity Education Initiative Expert Panel on the Identification, Evaluation, and Treatment of Obesity in Adults (US) National Heart, Lung, and Blood Institute. Clinical guidelines on the identification, evaluation, and treatment of overweight and obesity in adults: the evidence report. National Institutes of Health, Bethesda MD, 1998 Sep.; report No. 98-4083.

  • 6

    Catalano PM, Shankar K. Obesity and pregnancy: mechanisms of short term and long term adverse consequences for mother and child. BMJ 2017; 356: j1.

  • 7

    Baeten JM, Bukusi EA, Lambe M. Pregnancy complications and outcomes among overweight and obese nulliparous women. Am J Public Health 2001; 91: 436–440.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 8

    Cedergren MI. Maternal morbid obesity and the risk of adverse pregnancy outcome. Obstet Gynecol. 2004; 103: 219–224.

  • 9

    Fall T, Mendelson M, Speliotes EK. Recent advances in human genetics and epigenetics of adiposity: pathway to precision medicine? Gastroenterology 2017; 152: 1695–1706.

  • 10

    Hollmann M, Hellrung L, Pleger B, et al. Neural correlates of the volitional regulation of the desire for food. Int J Obes. 2012; 36: 648–655.

  • 11

    Sebire NJ, Jolly M, Harris JP, et al. Maternal obesity and pregnancy outcome: a study of 287,213 pregnancies in London. Int J Obes Relat Metab Disord. 2001; 25: 1175–1182.

  • 12

    Weiss JL, Malone FD, Emig D, et al., for the FASTER Research Consortium. Obesity, obstetric complications and cesarean delivery rate – a population-based screening study. Am J Obstet Gynecol. 2004; 190: 1091–1097.

  • 13

    Vesco KK, Dietz PM, Rizzo J, et al. Excessive gestational weight gain and postpartum weight retention among obese women. Obstet Gynecol. 2009; 114: 1069–1075.

  • 14

    Stothard KJ, Tennant PW, Bell R, et al. Maternal overweight and obesity and the risk of congenital anomalies: a systematic review and meta-analysis. JAMA 2009; 301: 636–650.

  • 15

    Oken E, Taveras EM, Kleinman KP, et al. Gestational weight gain and child adiposity at age 3 years. Am J Obstet Gynecol. 2007; 196: 322:e1–e8.

  • 16

    Araujo EJ Jr, Peixoto AB, Zamarian AC, et al. Macrosomia. Best Pract Res Clin Obstet Gynaecol. 2017; 38: 83–96.

  • 17

    Steer PJ. Pregnancy and contraception. In: Gatzoulis MA, Swan L, Therrien J, et al. (Eds.) Adult congenital heart disease: a practical guide. Blackwell Publishing, London, 2005; pp. 16–36.

  • 18

    Cunningham FG, Leveno KJ, Bloom SL, et al. Maternal physiology. In: William’s obstetrics. 23rd edition. McGraw-Hill, New York, NY, 2012; pp. 107–136.

  • 19

    Fraley FM, Birchem JA, Senkottaiyan N, et al. Obesity and the electrocardiogram. Obes Rev. 2005; 6: 275–281.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 20

    Sun GZ, Li Y, Zhou XH, et al. Association between obesity and ECG variables in children and adolescents: a cross‑sectional study. Exp Ther Med. 2013; 6: 1455–1462.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 21

    Bayoumy S, Habib M, Abdelmageed R. Impact of maternal diabetes and obesity on fetal cardiac functions. Egypt Heart J. 2020; 72: 46.

  • 22

    Cade WT, Levy PT, Tinius RA, et al. Markers of maternal and infant metabolism are associated with ventricular dysfunction in infants of obese women with type 2 diabetes. Pediatr Res. 2017; 82: 768–775.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Rácz S, Hantosi E, Marton S, et al. Impact of maternal obesity on the fetal electrocardiogram during labor. J Matern Fetal Neonatal Med. 2016; 29: 3712–3716.

  • 24

    Rosén KG, Isaksson O. Alterations in fetal heart rate and ECG correlated to glycogen, creatine phosphate and ATP levels during graded hypoxia. Biol Neonate 1976; 30: 17–24.

  • 25

    Rosén KG, Amer-Wåhlin I, Luzietti R et al. Fetal ECG waveform analysis. Best Pract Res Clin Obstet Gynaecol. 2004; 18: 485–514.

  • 26

    Rosén KG, Dagbjartsson A, Henriksson BA, et al. The relationship between circulating catecholamines and ST waveform in the fetal lamb electrocardiogram during hypoxia. Am J Obstet Gynecol. 1984; 149: 190–195.

  • 27

    Westgate J, Harris M, Curnow JS, et al. Plymouth randomized trial of cardiotocogram only versus ST waveform plus cardiotocogram for intrapartum monitoring in 2400 cases. Am J Obstet Gynecol. 1993; 169: 1151–1160.

  • 28

    Amer-Wåhlin I, Hellsten C, Norén H, et al. Cardiotocography only versus cardiotocography plus ST analysis of fetal electrocardiogram for intrapartum fetal monitoring: a Sweedish randomized trial. Lancet 2001; 358: 534–538.

  • 29

    Westerhuis ME, Visser GH, Moons KG, et al. Cardiotocography plus ST analysis of fetal electrocardiogram compared with cardiotocography only for intrapartum monitoring; a randomized controlled trial. Obstet Gynecol. 2010; 115: 1173–1180. Erratum: Obstet Gynecol. 2011; 117(2 Pt 1): 412.

  • 30

    Ayres-de-Campos D, Spong CY, Chandraharan E, for the FIGO intrapartum fetal monitoring expert consensus panel. FIGO consensus guidelines on intrapartum fetal monitoring: cardiotocography. Int J Gynaecol Obstet. 2015; 131: 13–24.

  • 31

    Mitteroecker P, Huttegger SH, Fischer B, et al. Cliff-edge model of obstetric selection in humans. Proc Natl Acad Sci U S A. 2016; 113: 14680–14685.

  • 32

    Adam J. The future of fetal monitoring. Rev Obstet Gynecol. 2012; 5: e132–e136.

  • 33

    DiPietro JA, Watson H, Raghunathan RS. Measuring fetal heart rate and variability: fetal cardiotocography versus electrocardiography. Dev Psychobiol. 2022; 64: e22230.

  • 34

    Péterfi I, Kellényi L, Szilágyi A. Noninvasive recording of true-to-form fetal ECG during the third trimester of pregnancy. Obstet Gynecol Int. 2014; 2014: 285636.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 35

    Balogh D, Bíró E, Garai G, et al. Cystic lesions of the testis in infancy. Case series of four cases. [A here cysticus elváltozásai csecsemőkorban. Négy eset ismertetése.] Orv Hetil. 2020; 161: 2043-2048. [Hungarian]

  • 36

    Nemcsik-Bencze Zs, Várbíró Sz, Rudas G, et al. Prenatal diagnosis of isolated agenesis of the septum pellucidum with ultrasound and magnetic resonance imaging. [Az izolált septum pellucidum hiány praenatalis diagnosztikája ultrahang- és mágneses rezonancia képalkotó vizsgálattal.] Orv Hetil. 2020; 161: 2195-2200. [Hungarian]

  • 37

    Knupp RJ, Andrews WW, Tita AT. The future of electronic fetal monitoring. Best Pract Res Clin Obstet Gynaecol. 2020; 67: 44–52.

  • 38

    Monson M, Heuser C, Einerson BD, et al. Evaluation of an external fetal electrocardiogram monitoring system: a randomized controlled trial. Am J Obstet Gynecol. 2020; 223: 244.e1–244.e12.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 81 15
Nov 2024 0 74 16
Dec 2024 0 44 11
Jan 2025 0 77 26
Feb 2025 0 48 15
Mar 2025 0 30 12
Apr 2025 0 0 0