Authors:
Zsuzsanna Németh Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Budapest, Korányi S. u. 2/a, 1083 Magyarország

Search for other papers by Zsuzsanna Németh in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
István Takács Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Budapest, Korányi S. u. 2/a, 1083 Magyarország

Search for other papers by István Takács in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Béla Molnár Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika Budapest, Korányi S. u. 2/a, 1083 Magyarország
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Molekuláris Medicina Kutatócsoport Budapest Magyarország

Search for other papers by Béla Molnár in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A humán DNS hordozza az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez szükséges összes információt, a legtöbb betegség kialakulása azonban elsődlegesen mégsem a genetikai anyagban rögzített információ változásának következménye. A mutációk például csak a daganatok 5–10%-ában közvetlen okai a betegség kialakulásának. A nukleotidszintű genetikai eltérések és strukturális variációk mellett a kromatin térbeli formaváltozása is hozzájárul a fenotípus kialakulásához a génátíródás, illetve a jelátviteli utak módosításán keresztül. Az emberi DNS epigenetikai szabályozás révén folyamatos átrendeződésen megy át. Ilyenkor a DNS nukleotidszekvenciája, információtartalma nem változik, hanem a szabályozó vagy kódoló régió válik aktívvá vagy inaktívvá a mindenkori fiziológiás szükségleteknek, életkori sajátosságoknak megfelelően. A DNS-nek ezt a szabályozott átrendeződését „remodeling”-nek hívjuk. Ennek célja, hogy a sejtekben mindig az aktuális működést biztosító fehérjéknek megfelelő génszakaszok íródjanak át. Ez a működés azonban az életkor előrehaladtával veszít hatékonyságából, és sok betegség kialakulása éppen az epigenetikai szabályozás egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. Az epigenetikai változások vizsgálatára és mérésére több olyan régi és új elképzelés, illetve módszer van, melyek diagnosztikus alkalmazása segítséget adhat a betegségek korai előrejelzésében. Összefoglaló cikkünk az epigenetikai szabályozás sokrétűségét kívánja bemutatni, rávilágítva egyes központi molekulák, hormonok szerepére az öregedésben és az azzal összefüggő betegségek létrejöttében. Emellett a legújabb epigenetikai vizsgálómódszerek – úgymint a kromatin-immunprecipitáció (ChIP), a nyitott kromatinrészek feltérképezése, a metiláltsági szint vizsgálata – lényegét is ismerteti, melyek alkalmasak lehetnek a közeljövőben diagnosztikus módszerek kidolgozására is. Orv Hetil. 2022; 163(34): 1334–1344.

  • 1

    Becker PB, Workman JL. Nucleosome remodeling and epigenetics. Cold Spring Harb Perspect Biol. 2013; 5: a017905.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 2

    Anand P, Kunnumakkara AB, Sundaram C, et al. Cancer is a preventable disease that requires major lifestyle changes. Pharm Res. 2008; 25: 2097–2116. Erratum: Pharm Res. 2008; 25: 2200.

  • 3

    Caliri AW, Caceres A, Tommasi S, et al. Hypomethylation of LINE-1 repeat elements and global loss of DNA hydroxymethylation in vapers and smokers. Epigenetics 2020; 15: 816–829.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 4

    Chung CJ, Chang CH, Liou SH, et al. Relationships among DNA hypomethylation, Cd, and Pb exposure and risk of cigarette smoking-related urothelial carcinoma. Toxicol Appl Pharmacol. 2017; 316: 107–113.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 5

    Folle GA, Di Tomaso MV, Lafon-Hughes L, et al. Nuclear architecture, chromosome aberrations, and genetic damage. In: Yurov YB, Vorsanova SG, Iourov IY. (eds.) Human interphase chromosomes. Springer, New York, NY, 2013; pp. 35–51.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 6

    Imperiali B. Lecture 9: Chromatin remodeling and splicing. In: Introductory biology. MIT Open Course Ware, 2018 Fall. Available from: https://www.youtube.com/watch?v=Chv8dlBVXpw [accessed: 6 Sept, 2021].

  • 7

    Glasgow GG-Uo. An introduction to histon modifications & gene transcription roles. In: Epigenetics & chromatin states. Genomics Gurus, 2020 Apr 29. Available from: https://www.youtube.com/watch?v=0dOFztY3VJY [accessed: 6 Sept, 2021].

    • Crossref
    • Export Citation
  • 8

    arpan AbW. Nucleosome remodelling complex/Introduction. In: Nucleosome remodelling complex. Animated biology With arpan, 2019 Oct 17. Available from: https://www.youtube.com/watch?v=An9WkN4_Hbk [accessed: 6 Sept, 2021].

    • Crossref
    • Export Citation
  • 9

    Nyitray L. Reversible covalent regulation of protein functions. [A fehérjeműködés reverzibilis kovalens szabályozása.] In: Nyitray L, Pál G. Basic elements of biochemistry and molecular biology. [A biokémia és molekuláris biológia alapjai.] Digitális Tankönyvtár, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2013; pp. 453–458.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 10

    Bowman GD, Deindl S. Remodeling the genome with DNA twists. Science 2019; 366(6461): 35–36.

  • 11

    Piquet S, Le Parc F, Bai SK, et al. The histone chaperone FACT coordinates H2A.X-dependent signaling and repair of DNA damage. Mol Cell 2018; 72: 888–901.e7.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 12

    arpan AbW. SWF/SNF nucleosome remodelling complex. In: Nucleosome remodelling complex. Animated biology With arpan, 2019 Oct 18. Available from: https://www.youtube.com/watch?v=G1KPBQBlKWE [accessed: 6 Sept, 2021].

    • Crossref
    • Export Citation
  • 13

    Alfert A, Moreno N, Kerl K. The BAF complex in development and disease. Epigenetics Chromatin 2019; 12: 19.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 14

    Hombach S, Kretz M. Non-coding RNAs: classification, biology and functioning. In: Slaby O, Calin G. (eds.) Non-coding RNAs in colorectal cancer. Advances in Experimental Medicine and Biology, vol 937. Springer, Cham, 2016.

  • 15

    Rinn JL, Chang HY. Genome regulation by long noncoding RNAs. Annu Rev Biochem. 2012; 81: 145–166.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 16

    Kronenberger T, Keminer O, Wrenger C, et al. Nuclear receptor modulators – current approaches and future perspectives. In: Vallisuta O, Olimat S. (eds.) Drug discovery and development – From molecules to medicine. Chapter 5. IntechOpen, London, 2015.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 17

    Sever R, Glass CK. Signaling by nuclear receptors. Cold Spring Harb Perspect Biol. 2013; 5: a016709.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 18

    NuRCaMeIn. Classification of nuclear receptors. Available from: http://www.ub.edu/nurcamein/nuclear-receptors/classification-of-nuclear-receptors/ [accessed: 6 Sept, 2021].

    • Crossref
    • Export Citation
  • 19

    NuRCaMeIn. All that activates is not a ligand. Available from: http://www.ub.edu/nurcamein/nuclear-receptors/all-that-activates-is-not-a-ligand-2/ [accessed: 6 Sept, 2021].

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 20

    Berrabah W, Aumercier P, Lefebvre P, et al. Control of nuclear receptor activities in metabolism by post-translational modifications. FEBS Lett. 2011; 585: 1640–1650.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 21

    Lee JH, Lee MJ. Emerging roles of the ubiquitin-proteasome system in the steroid receptor signaling. Arch Pharm Res. 2012; 35: 397–407.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 22

    Treuter E, Venteclef N. Transcriptional control of metabolic and inflammatory pathways by nuclear receptor SUMOylation. Biochim Biophys Acta 2011; 1812: 909–918.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Burris TP, Solt LA, Wang Y, et al. Nuclear receptors and their selective pharmacologic modulators. Pharmacol Rev. 2013; 65: 710–778.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 24

    Gronemeyer H, Gustafsson JÅ, Laudet V. Principles for modulation of the nuclear receptor superfamily. Nat Rev Drug Discov. 2004; 3: 950–964.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Zhao L, Zhou S, Gustafsson JÅ. Nuclear receptors: recent drug discovery for cancer therapies. Endocr Rev. 2019; 40: 1207–1249.

  • 26

    Thiam HR, Wong SL, Wagner DD, et al. Cellular mechanisms of NETosis. Annu Rev Cell Dev Biol. 2020; 36: 191–218.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 27

    Vorobjeva NV, Chernyak BV. NETosis: Molecular mechanisms, role in physiology and pathology. Biochemistry (Mosc). 2020; 85: 1178–1190.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 28

    Thiam HR, Wong SL, Qiu R, et al. NETosis proceeds by cytoskeleton and endomembrane disassembly and PAD4-mediated chromatin decondensation and nuclear envelope rupture. Proc Natl Acad Sci U S A 2020; 117: 7326–7337.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 29

    Konig MF, Andrade F. A critical reappraisal of neutrophil extracellular traps and NETosis mimics based on differential requirements for protein citrullination. Front Immunol. 2016; 7: 461.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 30

    Wong SL, Demers M, Martinod K, et al. Diabetes primes neutrophils to undergo NETosis, which impairs wound healing. Nat Med. 2015; 21: 815–819.

    • Crossref
    • PubMed
    • Export Citation
  • 31

    Gupta S, Kaplan MJ. The role of neutrophils and NETosis in autoimmune and renal diseases. Nat Rev Nephrol. 2016; 12: 402–413.

    • Crossref
    • Export Citation
  • 32

    Demers M, Wagner DD. NETosis: a new factor in tumor progression and cancer-associated thrombosis. Semin Thromb Hemost. 2014; 40: 277–283.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 33

    de Bont CM, Boelens WC, Pruijn GJ. NETosis, complement, and coagulation: a triangular relationship. Cell Mol Immunol. 2019; 16: 19–27.

  • 34

    Barth E, Sieber P, Stark H, et al. Robustness during aging-molecular biological and physiological aspects. Cells 2020; 9: 1862.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 35

    Coppé J, Patil C, Rodier F, et al. Senescence-associated secretory phenotypes reveal cell-nonautonomous functions of oncogenic RAS and the p53 tumor suppressor. PLOS Biol. 2008; 6: 2853–2868.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 36

    Booth LN, Brunet A. The aging epigenome. Mol Cell. 2016; 62: 728–744.

  • 37

    Larson K, Yan SJ, Tsurumi A, et al. Heterochromatin formation promotes longevity and represses ribosomal RNA synthesis. PLoS Genet. 2012; 8: e1002473.

  • 38

    Takata H, Hanafusa T, Mori T, et al. Chromatin compaction protects genomic DNA from radiation damage. PLoS ONE 2013; 8: e75622.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 39

    Lee JH, Kim EW, Croteau DL, et al. Heterochromatin: an epigenetic point of view in aging. Exp Mol Med. 2020; 52: 1466–1474.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 40

    Horvath S. DNA methylation age of human tissues and cell types. Genome Biol. 2013; 14: R115.

  • 41

    Horvath S. Erratum to: DNA methylation age of human tissues and cell types. Genome Biol. 2015; 16: 96.

  • 42

    Horvath S, Raj K. DNA methylation-based biomarkers and the epigenetic clock theory of ageing. Nat Rev Genet. 2018; 19: 371–384.

  • 43

    Cui J, Shen Y, Li R. Estrogen synthesis and signaling pathways during aging: from periphery to brain. Trends Mol Med. 2013; 19: 197–209.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 44

    Horstman AM, Dillon EL, Urban RJ, et al. The role of androgens and estrogens on healthy aging and longevity. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2012; 67: 1140–1152.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 45

    Kitada M, Kume S, Takeda-Watanabe A, et al. Calorie restriction in overweight males ameliorates obesity-related metabolic alterations and cellular adaptations through anti-aging effects, possibly including AMPK and SIRT1 activation. Biochim Biophys Acta 2013; 1830: 4820–4827.

  • 46

    Harridge SD, Lazarus NR. Physical activity, aging, and physiological function. Physiology (Bethesda) 2017; 32: 152–161.

  • 47

    Abe N, Uchida S, Otsuki K, et al. Altered sirtuin deacetylase gene expression in patients with a mood disorder. J Psychiatr Res. 2011; 45: 1106–1112.

  • 48

    Rajendran R, Garva R, Krstic-Demonacos M, et al. Sirtuins: molecular traffic lights in the crossroad of oxidative stress, chromatin remodeling, and transcription. J Biomed Biotechnol. 2011; 2011: 368276.

  • 49

    Milne TA, Zhao K, Hess JL. Chromatin immunoprecipitation (ChIP) for analysis of histone modifications and chromatin-associated proteins. Methods Mol Biol. 2009; 538: 409–423.

  • 50

    Fang R, Preissl S, Li Y, et al. Comprehensive analysis of single cell ATAC-seq data with SnapATAC. Nat Commun. 2021; 12: 1337.

  • 51

    van Steensel B, Belmont AS. Lamina-associated domains: links with chromosome architecture, heterochromatin, and gene repression. Cell 2017; 169: 780–791.

  • 52

    Stueve TR, Marconett CN, Zhou B, et al. The importance of detailed epigenomic profiling of different cell types within organs. Epigenomics 2016; 8: 817–829.

  • 53

    Mutz KO, Heilkenbrinker A, Lönne M, et al. Transcriptome analysis using next-generation sequencing. Curr Opin Biotechnol. 2013; 24: 22–30.

  • 54

    Wong X, Cutler JA, Hoskins VE, et al. Mapping the micro-proteome of the nuclear lamina and lamina-associated domains. Life Sci Alliance 2021; 4: e202000774.

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian  HERE
Mendeley citation style is available  HERE.

 

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Feb 2024 0 33 24
Mar 2024 0 35 42
Apr 2024 0 45 24
May 2024 0 51 21
Jun 2024 0 25 11
Jul 2024 0 14 4
Aug 2024 0 0 0