Bevezetés: A szakirodalom alapján a stroke okozta nyelészavar a betegek felét is érintheti. A nemzetközi ajánlások mentén a hazai stroke-betegek táplálásterápiás szakmai irányelve több nyelészavarszűrési módszert ajánl. Ezek közül világszerte elterjedt a Gugging Swallowing Screen (GUSS), mely eddig magyar nyelven nem volt elérhető. Célkitűzés: A GUSS magyar nyelvre történő adaptálása és validálása akut stroke-betegeken. Módszer: A kétfázisú elrendezés első részében az adaptációhoz ötlépéses protokollt állítottunk össze a nemzetközi irányelvek alapján, amelyet a második fázisban validáltunk. A vizsgált betegektől (n = 31) nyert adatokat a száloptikás nyelésvizsgálat (FEES) referenciaértékeihez hasonlítottuk, mind dysphagia-, mind aspiratiokockázat szempontjából. A belső validitást két független megítélőtől kapott adatok (n = 20) összehasonlításával nyertük. Eredmények: Mintánkban a dysphagia előfordulásának gyakorisága a FEES alapján 45%, míg az aspiratióé 32% volt. A megítélők közötti egyetértés erős volt, a GUSS-H-nyerspontok és a dysphagia súlyosságát tekintve egyaránt (κ = 0,899, p<0,001; κ = 0,801, p<0,001). A felmérőlap diagnosztikus érzékenysége jó eredményt mutatott mind a dysphagia, mind az aspiratio kockázatára (szenzitivitás: 93%, 90%; specificitás: 65%, 57%; pozitív prediktív érték: 68%, 50%; negatív prediktív érték: 92%, 92%). Megbeszélés: A GUSS eredeti változatával és más, betegágy melletti felmérésekkel összehasonlítva a GUSS-H a szenzitivitás és a negatív prediktív érték tekintetében az átlagosnál jobb eredményt mutatott. A felmérőlap a dysphagia és az aspiratio kockázatát előre jelzi, a műszeres vizsgálat szükségességére és a dysphagiaétrendre ajánlást tesz. Következtetés: Az akut stroke-betegek táplálásterápiája csak interdiszciplináris ellátás keretében valósulhat meg, amelynek egyik első eleme a nyelészavar szűrése. A jelen tanulmánnyal elérhetővé tettük a GUSS-H-t a magyar szakemberek számára. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1431–1439.
Mann G, Hankey GJ, Cameron D. Swallowing disorders following acute stroke: prevalence and diagnostic accuracy. Cerebrovasc Dis. 2000; 10: 380–386.
Smithard DG, O’Neill PA, Park C, et al. Can bedside assessment reliably exclude aspiration following acute stroke? Age Ageing 1998; 27: 99–106.
Altman KW, Yu GP, Schaefer SD. Consequence of dysphagia in the hospitalized patient: impact on prognosis and hospital resources. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 2010; 136: 784–789.
Swan K, Cordier R, Brown T, et al. Psychometric properties of visuoperceptual measures of videofluoroscopic and fibre-endoscopic evaluations of swallowing: a systematic review. Dysphagia 2019; 34: 2–33.
Logemann JA, Veis S, Colangelo L. A screening procedure for oropharyngeal dysphagia. Dysphagia 1999; 14: 44–51.
Fedder WN. Review of evidenced-based nursing protocols for dysphagia assessment. Stroke 2017; 48: e99–e101.
Folyovich A, Sahin P, Molnár A, et al. Healthcare professional guideline on nutritional therapy for stroke patients. [Egészségügyi szakmai irányelv a stroke-betegek táplálásterápiájáról.] Ideggyógy Szle Proceedings 2017; (2): 189–228. [Hungarian]
Trapl M, Enderle P, Nowotny M, et al. Dysphagia bedside screening for acute-stroke patients. Stroke 2007; 38: 2948–2952.
Teramoto S, Matsuse T, Fukuchi Y, et al. Simple two-step swallowing provocation test for elderly patients with aspiration pneumonia. Lancet 1999; 353: 1243.
Osawa A, Maeshima S, Tanahashi N. Water-swallowing test: screening for aspiration in stroke patients. Cerebrovasc Dis. 2013; 35: 276–281.
Szabó PT, Műhelyi V, Béres-Molnár KA, et al. A systematic review of the past two decades on validated bedside dysphagia assessments in acute stroke. [Akut stroke-betegeken validált ágy melletti dysphagiafelmérések az elmúlt húsz évben – szisztematikus irodalmi áttekintés.] Ideggyógy Szle 2021; 74: 235–248. [Hungarian]
Oliveira I, Mota L, Freitas S, et al. Dysphagia screening tools for acute stroke patients available for nurses: a systematic review. Nurs Pract Today 2019; 6: 103–115.
Park KD, Kim TH, Lee SH. The Gugging Swallowing Screen in dysphagia screening for patients with stroke: a systematic review. Int J Nurs Stud. 2020; 107: 103588.
Okuni I, Ebihara S. Are oropharyngeal dysphagia screening tests effective in preventing pneumonia? J Clin Med. 2022; 11: 370.
Gugging Swallowing Screen. Available from: https://gussgroupinternational.wordpress.com/guss-sheets/ [accessed: Apr 20, 2022].
AbdelHamid A, Abo-Hasseba A. Application of the GUSS test on adult Egyptian dysphagic patients. Egypt J Otolaryngol. 2017; 33: 103–110.
Karaca Umay E, Gürçay E, Bahçeci K, et al. Validity and reliability of Turkish version of the Gugging Swallowing Screen test in the early period of hemispheric stroke. Neurol Sci Neurophysiol. 2018; 35: 6–13.
Ferreira AM da S, Pierdevara L, Ventura IM, et al. The Gugging Swallowing Screen: a contribution to the cultural and linguistic validation for the Portuguese context. Rev Enferm Ref. 2018; 4: 85–92.
Nacci A, Ursino F, La Vela R, et al. Fiberoptic endoscopic evaluation of swallowing (FEES): proposal for informed consent. Acta Otorhinolaryngol Ital. 2008; 28: 206–211.
Cichero JA, Lam P, Steele CM, et al. Development of international terminology and definitions for texture-modified foods and thickened fluids used in dysphagia management: the IDDSI framework. Dysphagia 2017; 32: 293–314.
Rosenbek JC, Robbins JA, Roecker EB, et al. A penetration-aspiration scale. Dysphagia 1996; 11: 93–98.
Borders JC, Brates D. Use of the penetration-aspiration scale in dysphagia research: a systematic review. Dysphagia 2020; 35: 583–597.
Beaton DE, Bombardier C, Guillemin F, et al. Guidelines for the process of cross-cultural adaptation of self-report measures. Spine 2000; 25: 3186–3191.
Machado RD, Fernandes AD, Oliveira AL, et al. Cross-cultural adaptation methods of instruments in the nursing area. Rev Gaucha Enferm. 2018; 39: e20170164.
Hajian-Tilaki K. Receiver operating characteristic (ROC) curve analysis for medical diagnostic test evaluation. Caspian J Intern Med. 2013; 4: 627–635.
Santini A, Man A, Voidăzan S. Accuracy of diagnostic tests. J Crit Care Med (Targu Mures) 2021; 7: 241–248.
Martino R, Foley N, Bhogal S, et al. Dysphagia after stroke. Stroke 2005; 36: 2756–2763.
Perry L, Love CP. Screening for dysphagia and aspiration in acute stroke: a systematic review. Dysphagia 2001; 16: 7–18.
Dziewas R, Allescher HD, Aroyo I, et al. Diagnosis and treatment of neurogenic dysphagia – S1 guideline of the German Society of Neurology. Neurol Res Pract. 2021; 3: 23.
Böjti PP, Stang R, Gunda B, et al. Effects of COVID-19 pandemic on acute ischemic stroke care. [A COVID-19-pandémia hatása az akut ischaemiás stroke ellátásra.] Orv Hetil. 2020; 161: 1385-1399. [Hungarian]
Kovács A, Szabó PT, Óváry Cs, et al. Medical nutrition therapy of stroke patients with dysphagia – 2021. [A dysphagia táplálásterápiája stroke-betegek esetében – 2021.] Orv Hetil. 2021; 162: 1601-1609. [Hungarian]