A szelektív epitympanalis dysventilatiós szindróma a cholesteatomaképződés egy új elmélete, melynek leírását a néhány éve megjelent új, minimálinvazív műtéti technika, az endoszkópos fülsebészet (transcanal endoscopic ear surgery) tette lehetővé. Az endoszkópos fülsebészeti részletes anatómiai ismeretek biztosítottak lehetőséget az elméletet magyarázó új patofiziológiai tényező beazonosítására, mely a középfül ventilatiós útjainak elzáródása. Jól működő fülkürt mellett ezen ventilatiós útvonalak elzáródásának következtében kialakulhat a szelektív epitympanalis dysventilatiós szindróma. Célunk volt felhívni a gyakorló fülsebészek figyelmét a kórképre, mivel a megfelelő diagnózis felállítását követően endoszkópos technikával visszafordítható vagy akár megelőzhető a cholesteatomaképződés, a következményes életminőség-rosszabbodást okozó fülváladékozás és vezetéses halláscsökkenés. A szindrómát saját készítésű anatómiai grafikai ábráink által tesszük még inkább átláthatóvá, érthetővé. A jelen közleményben a szerzők a nemzetközi irodalom áttekintése mellett saját esetbemutatásukon keresztül ismertetik a szelektív epitympanalis dysventilatiós szindróma tüneteit, felismerésének fontosságát és endoszkópos fülsebészeti megoldását. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1440–1446.
Marchioni D, Alicandri-Ciufelli M, Molteni G, et al. Selective epitympanic dysventilation syndrome. Laryngoscope 2010; 120: 1028–1033.
Robinson JM. Cholesteatoma: skin in the wrong place. J R Soc Med. 1997; 90: 93–96.
Saleh HA, Mills RP. Classification and staging of cholesteatoma. Clin Otolaryngol. 1999; 24: 355–359.
Bauer M. Tympanoplastica I. Method. [Tympanoplastica I. Módszer.] Fül-Orr-Gégegyógyászat 1977; 23: 131–158. [Hungarian]
Bakó P, Gerlinger I. Mucosal traction – The new theory on the development of acquired cholesteatoma. [Nyálkahártya-trakció: a szerzett cholesteatoma kialakulásának új elmélete.] Fül-Orr-Gégegyógyászat 2018; 64: 39–44. [Hungarian]
Tóth I, Pap I, Gerlinger I. Cholesteatoma update 2019. [Cholesteatoma update 2019]. Fül-Orr-Gégegyógyászat 2020; 66: 9–18. [Hungarian]
Sadé J, Ar A. Middle ear and auditory tube: middle ear clearance, gas exchange, and pressure regulation. Otolaryngol Head Neck Surg. 1997; 116: 499–524.
Bunne M, Falk B, Magnuson B, et al. Variability of Eustachian tube function: comparison of ears with retraction disease and normal middle ears. Laryngoscope 2000; 110: 1389–1395.
Szanyi I, Bölcsföldi TB, Pap I, et al. Selective epitympanic disventilation syndrome. [Szelektív epitympanális diszventilációs szindróma.] Fül-Orr-Gégegyógyászat 2018; 64: 34–38. [Hungarian]
Danner CJ. Middle ear atelectasis: what causes it and how is it corrected? Otolaryngol Clin North Am. 2006; 39: 1211–1219.
Miura M, Takahashi H, Honjo I, et al. Influence of the gas exchange function through the middle ear mucosa on the development of sniff-induced middle ear diseases. Laryngoscope 1998; 108: 683–686.
Hergils L, Magnuson B. Regulation of negative middle ear pressure without tubal opening. Arch Otolaryngol Head Neck Surg. 1988; 114: 1442–1444.
Iwano T, Doi T, Hosoda Y, et al. Transmucosal pressure regulation in the middle ear cavity. Pract Otol (Kyoto) 1993; 86: 1265–1272.
Aoki K, Mitani Y, Tsuji T, et al. Relationship between middle ear pressure, mucosal lesion, and mastoid pneumatization. Laryngoscope 1998; 108: 1840–1845.
Prussak A. On the anatomy of the human eardrum. [Zur Anatomie des menschlichen Trommelfells.] Arch Ohrenheilk. 1867; 3: 255–278. [German]
Palva T, Johnsson LG. Epitympanic compartment surgical considerations: reevaluation. Am J Otol. 1995; 16: 505–513.
Palva T, Ramsay H. Incudal folds and epitympanic aeration. Am J Otol. 1996; 17: 700–708.
Palva T, Ramsay H, Böhling T. Tensor fold and anterior epitympanum. Am J Otol. 1997; 18: 307–316.
Palva T, Böhling T, Ramsay H. Attic aeration in temporal bones from children with recurring otitis media: tympanostomy tubes did not cure disease in Prussak’s space. Am J Otol. 2000; 21: 485–493.
Chatellier HP, Lemoine J. The interattico-tympanic diaphragm of neonates. Description of its morphology – considerations on its pathogenic role in septate otomastoiditis occuring in infants. [Le diaphragme interattico-tympanique du nouveau-né. Description de sa morphologie considérations sur son role pathogénique dans les otomastoidites cloisonnées du nourrison.] Ann Otolaryngol Chir Cervicofac (Paris) 1946; 13: 534–566. [French]
Aimi K. The tympanic isthmus: its anatomy and clinical significance. Laryngoscope 1978; 88 (7 Pt 1): 1067–1081.
Marchioni D, Mattioli F, Alicandri-Ciufelli M, et al. Endoscopic evaluation of middle ear ventilation route blockage. Am J Otolaryngol. 2010; 31: 453–466.