A koszorúér-betegség, a szívritmuszavarok, valamint a szívelégtelenség különböző formái a társadalom jelentős részét érintik, a halálozási statisztikák első helyén szereplő kóroki tényezők. Bár a jelenleg zajló SARS-CoV-2-pandémia kapcsán a közgondolkodásban nagymértékben háttérbe szorult, továbbra is komoly epidemiológiai jelentőségű az influenzafertőzés is, mely az évről évre visszaköszönő járványok során jelentős morbiditással és mortalitással jár elsősorban az idős, társbetegségekkel rendelkező betegek körében. Erre vonatkozóan számos kutatási eredmény látott napvilágot, melyekben felhívják a figyelmet a jelentős néptömeget érintő szívbetegségek és az influenza együttes fennállásából fakadó szinergista egészségkárosító és mortalitásnövelő hatásra, továbbá az influenza elleni vakcináció mint prevenciós stratégia jelentőségére. Különösen aktuálissá teszi ezt a kérdést a SARS-CoV-2-világjárvány, mely vírus szintén az idősebb, illetve a sok társbetegséggel rendelkező betegekre van súlyos, nemritkán végzetes hatással, de egy influenza által legyengített fiatalabb szervezet is könnyebben eshet áldozatául egy esetleges koronavírus-fertőzésnek. Ennek megfelelően a nemzetközi ajánlásokban egyértelműen javasolt sok más, magasabb rizikójú betegcsoporton túl a szívbetegek influenza elleni oltása. Ennek, valamint az elérhető térítésmentes vakcináknak dacára az átoltottság mind nemzetközi, mind hazai szinten igen alacsony. A szerzők a jelen összefoglaló közleményben felhívják a figyelmet az influenza és a szívbetegségek kapcsolatára, valamint az influenza elleni vakcináció szerepére a kardiológiai eredetű morbiditás és mortalitás csökkentésében. Orv Hetil. 2022; 163(40): 1585–1596.
SZÁM-LAP – Online Magazine of the Hungarian Central Statistical Office, 2010 January. [SZÁM-LAP – A Központi Statisztikai Hivatal színes online magazinja, 2010. január]. Available from: http://www.ksh.hu/szamlap [accessed: 10 June, 2022]. [Hungarian]
National Public Health Center. Influenza monitoring service, 2021/2022. [Nemzeti Népegészségügyi Központ. Influenza figyelőszolgálat, 2021/2022.] Available from: https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/influenza/influ_figyelosz_22 [accessed: 10 June, 2022]. [Hungarian]
Kovács K, Pakot L. Influenza-associated mortality in Hungary between 2009/2010 and 2016/2017. [Influenzához kapcsolódó halálozás 2009/2010 és 2016/2017 között Magyarországon.] Orv Hetil. 2020; 161: 962–970. [Hungarian]
Engblom E, Ekfors TO, Meurman OH, et al. Fatal influenza A myocarditis with isolation of virus from the myocardium. Acta Med Scand. 1983; 213: 75–78.
Bhatt AS, DeVore AD, Hernandez AF, et al. Can vaccinations improve heart failure outcomes? Contemporary data and future directions. JACC Heart Fail. 2017; 5: 194–203.
Visser MR, Tracy PB, Vercellotti GM, et al. Enhanced thrombin generation and platelet binding on herpes simplex virus-infected endothelium. Proc Natl Acad Sci (USA) 1988; 85: 8227–8230.
Etingin OR, Silverstein RL, Hajjar DP. Von Willebrand factor mediates platelet adhesion to virally infected endothelial cells. Proc Natl Acad Sci (USA) 1993; 90: 5153–5156.
Key NS, Vercellotti GM, Winkelmann JC, et al. Infection of vascular endothelial cells with herpes simplex virus enhances tissue factor activity and reduces thrombomodulin expression. Proc Natl Acad Sci (USA) 1990; 87: 7095–7099.
Van Lenten BJ, Wagner AC, Nayak DP, et al. High density lipoprotein loses its anti-inflammatory properties during acute influenza A infection. Circulation 2001; 103: 2283–2288.
Alon D, Stein GY, Korenfeld R, et al. Predictors and outcomes of infection-related hospital admissions of heart failure patients. PLOS ONE 2013; 8: e72476.
Ang LW, Yap J, Lee V, et al. Influenza-associated hospitalizations for cardiovascular diseases in the tropics. Am J Epidemiol. 2017; 186: 202–209.
Panhwar MS, Kalra A, Gupta T, et al. Relation of concomitant heart failure to outcomes in patients hospitalized with influenza. Am J Cardiol. 2019; 123: 1478–1480.
Naghavi M, Wyde P, Litovsky S, et al. Influenza infection exerts prominent inflammatory and thrombotic effects on the atherosclerotic plaques of apolipoprotein E-deficient mice. Circulation 2003; 107: 762–768.
Pizzini A, Burkert F, Theurl I, et al. Prognostic impact of high sensitive troponin T in patients in influenza virus infection: a retrospective analysis. Heart Lung 2020; 49: 105–109.
Madjid M, Miller CC, Zarubaev VV, et al. Influenza epidemics and acute respiratory disease activity are associated with a surge in autopsy-confirmed coronary heart disease death: results from 8 years of autopsies in 34 892 subjects. Eur Heart J. 2007; 28: 1205–1210.
Spencer FA, Goldberg RJ, Becker RC, et al. Seasonal distribution of acute myocardial infarction in the second national registry of myocardial infarction. J Am Coll Cardiol. 1998; 31: 1226–1233.
Sheth T, Nair C, Muller J, et al. Increased winter mortality from acute myocardial infarction and stroke: the effect of age. J Am Coll Cardiol. 1999; 33: 1916–1919.
Meyers DG. Could influenza vaccination prevent myocardial infarction, stroke and sudden cardiac death? Am J Cardiovasc Drugs 2003; 3: 241–244.
Frustaci A, Petrosillo N, Ippolito G, et al. Transitory ventricular tachycardia associated with influenza A infection of cardiac conduction tissue. Infection 2016; 44: 353–356.
Vijayan S, Chase A, Barry J. Swine flu myocarditis presenting with life threatening ventricular tachycardia. J R Soc Med. 2012; 105: 314–316.
Erden I, Erden EC, Ozhan H, et al. Echocardiographic manifestations of pandemic 2009 (H1N1) influenza A virus infection. J Infect. 2010; 61: 60–65.
Madjid M, Connolly AT, Nabutovsky Y, et al. Effect of high influenza activity on risk of ventricular arrhythmias requiring therapy in patients with implantable cardiac defibrillators and cardiac resynchronisation therapy defibrillators. Am J Cardiol. 2019; 124: 44–50.
Chang TY, Chao TF, Liu CJ, et al. The association between influenza infection, vaccination, and atrial fibrillation: a nationwide case-controll study. Heart Rhythm 2016; 13: 1189–1194.
Boulagnon C, Leveque N, Renois F, et al. Influenza A/H1N1 (2009) infection as a cause of unexpected out-of-hospital death in the young. J Forensic Sci. 2012; 57: 1650–1655.
Gdynia G, Schnitzler P, Brunner E, et al. Sudden death of an immunocompetent young adult caused by novel (swine origin) influenza A/H1N1-associated myocarditis. Virchows Arch. 2011; 458: 371–376.
Onozuka D, Hagihara A. Extreme influenza epidemics and out-of-hospital cardiac arrest. Int J Cardiol. 2018; 263: 158–162.
Baranchuk A, Simpson CS. Brugada syndrome coinciding with fever and pandemic (H1N1) influenza. CMAJ 2011; 183: 582.
Saura D, García-Alberola A, Carrillo P, et al. Brugada-like electrocardiographic pattern induced by fever. Pacing Clin Electrophysiol. 2002; 25: 856–859.
Bermúdez-Fajardo A, Oviedo-Orta E. Influenza vaccination promotes stable atherosclerotic plaques in apoE knockout mice. Atherosclerosis 2011; 217: 97–105.
Veljkovic V, Glisic S, Veljkovic N, et al. Influenza vaccine as prevention for cardiovascular diseases: possible molecular mechanism. Vaccine 2014; 32: 6569–6575.
Gurfinkel EP, de la Fuente RL, Mendiz O, et al. Influenza vaccine pilot study in acute coronary syndromes and planned percutaneous coronary interventions: the FLU Vaccination Acute Coronary Syndromes (FLUVACS) study. Circulation 2002; 105: 2143–2147.
Ciszewski A, Bilinska ZT, Brydak LB, et al. Influenza vaccination in secondary prevention from coronary ischaemic events in coronary artery disease: FLUCAD study. Eur Heart J. 2008; 29: 1350–1358.
Phrommintikul A, Kuanprasert S, Wongcharoen W, et al. Influenza vaccination reduces cardiovascular events in patients with acute coronary syndrome. Eur Heart J. 2011; 32, 1730–1735.
Udell JA, Zawi R, Bhatt DL, et al. Association between influenza vaccination and cardiovascular outcomes in high-risk patients: a meta-analysis. JAMA 2013; 310: 1711–1720.
Wu HH, Chang YY, Kuo SC, et al. Influenza vaccination and secondary prevention of cardiovascular disease among Taiwanese elders – a propensity score matched follow-up study. PLoS ONE 2019; 14: e0219172.
Fang YA, Chen CI, Liu JC, et al. Influenza Vaccination reduces hospitalization for heart failure in elderly patients with chronic kidney disease: a population-based cohort study. Acta Cardiol Sin. 2016; 32: 290–298.
Poudel S, Shehadeh F, Zacharioudakis IM, et al. The effect of influenza vaccination on mortality and risk of hospitalization in patients with heart failure: a systematic review and meta-analysis. Open Forum Infect Dis. 2019; 6: ofz159.
MacIntyre CR, Mahimbo A, Moa AM, et al. Influenza vaccine as a coronary intervention for prevention of myocardial infarction. Heart 2016; 102: 1953–1956.
Christiansen CF, Thomsen RW, Schmidt M, et al. Influenza vaccination and 1-year risk of myocardial infarction, stroke, heart failure, pneumonia, and mortality among intensive care unit survivors aged 65 years or older: a nationwide population-based cohort study. Intensive Care Med. 2019; 45: 957–967.
Fröbert O, Götberg M, Erlinge D, et al. Influenza vaccination after myocardial infarction: a randomized, double-blind, placebo-controlled, multicenter trial. Circulation 2021; 144: 1476–1484.
Reichert TA, Sugaya N, Fedson DS, et al. The Japanese experience with vaccinating schoolchildren against influenza. N Engl J Med. 2001; 344: 889–896.
Vajó Z, Tamás F, Sinka L, et al. Safety and immunogenicity of a 2009 pandemic influenza A H1N1 vaccine when administered alone or simultaneously with the seasonal influenza vaccine for the 2009–10 influenza season: a multicentre, randomised controlled trial. Lancet 2010; 375: 49–55.
Vardeny O, Sweitzer NK, Detry MA, et al. Decreased immune responses to influenza vaccination in patients with heart failure. J Card Fail. 2009; 15: 368–373.
Vardeny O, Moran JJ, Sweitzer NK, et al. Decreased T-cell responses to influenza vaccination in patients with heart failure. Pharmacotherapy 2010; 30: 10–16.
Vardeny O, Kim KM, Udell JA, et al. Effect of high-dose trivalent vs standard-dose quadrivalent influenza vaccine on mortality or cardiopulmonary hospitalization in patients with high-risk cardiovascular disease: a randomized clinical trial. JAMA 2021; 325: 39–49.
DiazGranados CA, Dunning AJ, Kimmel M, et al. Efficacy of high-dose versus standard-dose influenza vaccine in older adults. N Engl J Med. 2014; 371: 635–645.
Vajó P, Gyurján O, Szabó ÁM, et al. Safety data of the new, reduced-dose influenza vaccine FluArt after its first season on the market. [Az új, csökkentett dózisú, hazai gyártású influenzavakcina (FluArt) forgalomba hozatalát követő első szezonjának biztonságossági vizsgálata.] Orv Hetil. 2017; 158: 1953–1959. [Hungarian]
Knuuti J, Wijns W, Saraste A, et al. 2019 ESC Guidelines for the diagnosis and management of chronic coronary syndromes: the Task Force for the diagnosis and management of chronic coronary syndromes of the European Society of Cardiology (ESC). Eur Heart J. 2020; 41: 407–477.
Ponikowski P, Voors AA, Anker SD, et al. 2016 ESC guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure: the task force for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure of the European Society of Cardiology (ESC) developed with the special contribution of the Heart Failure Association (HFA) of the ESC. Eur J Heart Fail. 2016; 18: 891–975.
McDonagh TA, Metra M, Adamo M, et al. 2021 ESC guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure. Developed by the task force for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure of the European Society of Cardiology (ESC) with the special contribution of the Heart Failure Association (HFA) of the ESC. Eur Heart J. 2021; 42: 3599–3726. Erratum: Eur Heart J. 2021; 42: 4901.
Laky B, Szabó BG. Differences in characteristics of adult patients hospitalized with influenza-like illness during the 2018/2019 flu season. [A 2018/2019. évi légúti szezonban influenzaszerű betegséggel kórházban ellátott felnőtt betegek klinikai és mikrobiológiai jellemzése.] Orv Hetil. 2020; 161: 2179–2187. [Hungarian]