Authors:
Róbert János Bánhegyi Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola Pécs Magyarország
Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza, Megyei Onkológiai Centrum Gyula, Semmelweis u. 1., 5700 Magyarország

Search for other papers by Róbert János Bánhegyi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Blanka Veréb Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza, Megyei Onkológiai Centrum Gyula, Semmelweis u. 1., 5700 Magyarország

Search for other papers by Blanka Veréb in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Andrea Gazdag Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza, I. Belgyógyászati Osztály Gyula Magyarország

Search for other papers by Andrea Gazdag in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Beatrix Rácz Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza, III. Belgyógyászati Osztály Gyula Magyarország

Search for other papers by Beatrix Rácz in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Róbert Wagner Düsseldorfi Egyetemi Kórház, Endokrinológiai és Diabetológiai Osztály Düsseldorf, Németország Magyarország

Search for other papers by Róbert Wagner in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Norbert Fülöp Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Doktori Iskola Pécs Magyarország
20. Sz. Felnőtt Háziorvosi Praxis, MedFülöp Kft. Kaposvár Magyarország

Search for other papers by Norbert Fülöp in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Béla Pikó Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza, Megyei Onkológiai Centrum Gyula, Semmelweis u. 1., 5700 Magyarország

Search for other papers by Béla Pikó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

A rosszindulatú daganatok és a diabetes mellitus epidemiológiai mutatói hasonlóan változnak, vagyis a világban a rák- és a cukorbetegek száma egyaránt dinamikusan növekszik. A közös metabolikus és molekuláris háttérrel is magyarázhatóan mind gyakrabban fordul elő, hogy a két kórállapot egyazon betegen szinkrón vagy metakrón módon manifesztálódik. Ebből adódóan egyre több esetben szükséges egyidejű kezelésük. Mindez egy új tudomány, az onkodiabetológia alapjait is megveti, melynek egyik fontos célja lehet az antineoplasztikus és antidiabetikus terápiák kombinációinak optimalizálása. A tumorellenes készítmények tekintetében figyelembe kell venni a komplex anyagcserét befolyásoló mellékhatásaikat, különösen az inzulinrezisztenciát fokozó és az inzulinszekréciót csökkentő diabetogén effektusaikat. Az antidiabetikumok vonatkozásában pedig mérlegelni szükséges a tumorprevencióban betöltött általános szerepüket, valamint a kemoterápiák toxicitását mérséklő és a daganatok kemorezisztenciáját áttörő hatásaikat. Jelen közleményünkben megvizsgáljuk az antineoplasztikus ágensek effektivitásának és a szervezet glükometabolikus állapotának összefüggéseit, a diabeteses rákbetegek onkoterápiájának sajátosságait, valamint áttekintjük a diabetogén hatás szempontjából legnagyobb súlyú citosztatikus szereket. Ismertetjük a másodlagos diabetes főbb tulajdonságait és altípusait, illetve részletesen tárgyaljuk a daganatok és a daganatellenes kezelések által kiváltott hyperglykaemia és cukorbetegség, különösen a pancreatogen diabetes specifikus jellemzőit. Végül az onkodiabetológiának a daganatos betegek ellátásában betöltött helyét és szerepét igyekszünk meghatározni. Kutatásaink során részletesen felmértük az onkológiai gyakorlatban jelenleg használt klasszikus citosztatikumok, molekulárisan célzott terápiák, valamint a különböző endokrin manipulációk glükometabolikus hatásait. Ehhez közel 300 gyógyszer törzskönyvi leírását és irodalmi hátterét tekintettük át. Megállapítottuk, hogy minden harmadik daganatellenes hatóanyag kedvezőtlenül befolyásolhatja a szénhidrátháztartást. Tapasztalatainkról részletesebben további közleményeinkben számolunk be. Orv Hetil. 2022; 163(41): 1614–1628.

  • 1

    World Health Organization. International Agency for Research on Cancer. Global Cancer Observatory. Lyon, 2021. Available from: http://gco.iarc.fr [accessed: 2022. May 9.].

  • 2

    Organisation for Economic Co-operation and Development. Paris. Available from: http://data.oecd.org [accessed: 2022. May 9.].

  • 3

    International Diabetes Federation. Diabetes Atlas. Brussels. Available from: http://diabetesatlas.org.

  • 4

    Ling S, Brown K, Miksza JK, et al. Association of type 2 diabetes with cancer: a meta-analysis with bias analysis for unmeasured confounding in 151 cohorts comprising 32 million people. Diabetes Care 2020; 43: 2313–2322.

  • 5

    Pearson-Stuttard J, Papadimitriou N, Markozannes G, et al. Type 2 diabetes and cancer: an umbrella review of observational and mendelian randomization studies. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev. 2021; 30: 1218–1228.

  • 6

    Zhu B, Qu S. The relationship between diabetes mellitus and cancers and its underlying mechanisms. Front Endocrinol (Lausanne) 2022; 13: 800995.

  • 7

    Van Soom T, El Bakkali S, Gebruers N, et al. The effects of chemotherapy on energy metabolic aspects in cancer patients: a systematic review. Clin Nutr. 2020; 39: 1863–1877.

  • 8

    Schiessel DL, Baracos VE. Barriers to cancer nutrition therapy: excess catabolism of muscle and adipose tissues induced by tumour products and chemotherapy. Proc Nutr Soc. 2018; 77: 394–402.

  • 9

    Busaidy NL, Farooki A, Dowlati A, et al. Management of metabolic effects associated with anticancer agents targeting the PI3K–Akt–mTOR pathway. J Clin Oncol. 2012; 30: 2919–2928.

  • 10

    Lin CM, Huang HL, Chu FY, et al. Association between gastroenterological malignancy and diabetes mellitus and anti-diabetic therapy: a nationwide, population-based cohort study. PLoS ONE 2015; 10: e0125421.

  • 11

    De A, Kuppusamy G. Metformin in breast cancer: preclinical and clinical evidence. Curr Probl Cancer 2020; 44: 100488.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 12

    Meireles CG, Pereira SA, Valadares LP, et al. Effects of metformin on endometrial cancer: systematic review and meta-analysis. Gynecol Oncol. 2017; 147: 167–180.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 13

    Levy A, Doyen J. Metformin for non-small cell lung cancer patients: oppurtunities and pitfalls. Crit Rev Oncol Hematol. 2018; 125: 41–47.

  • 14

    Joharatnam-Hogan N, Chambers P, Dhatariya K, et al. A guideline for the outpatient management of glycaemic control in people with cancer. Diabet Med. 2022; 39: e14636.

  • 15

    Hwangbo Y, Lee EK. Acute hyperglycemia associated with anti-cancer medication. Endocrinol Metab (Seoul) 2017; 32: 23–29.

  • 16

    Yim C, Mansell K, Hussein N, et al. Current cancer therapies and their influence on glucose control. World J Diabetes 2021; 12: 1010–1025.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 17

    Shariff AI, Syed S, Shelby RA, et al. Novel cancer therapies and their association with diabetes. J Mol Endocrinol. 2019; 62: R187–R199.

  • 18

    Fallahi P, Ferrari SM, Elia G, et al. Therapy of endocrine disease: endocrine-metabolic effects of treatment with multikinase inhibitors. Eur J Endocrinol. 2021; 184: R29–R40.

  • 19

    Wu PK, Becker A, Park JI. Growth inhibitory signaling of the Raf/MEK/ERK pathway. Int J Mol Sci. 2020; 21: 5436.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 20

    Pikó B, Bánhegyi RJ, Bassam A, et al. Are we aware of the concept and correct treatment of cachexia? [Tisztában vagyunk-e a cachexia fogalmával és korrekt kezelésével?] Onkológia 2011; 1: 183–186. [Hungarian]

  • 21

    Bánhegyi RJ, Rus-Gal PO, Nagy ÁK, et al. Antidiabetic therapy – a new possibility in the complex therapy of cancer? [Antidiabetikus kezelés, mint újabb lehetőség a daganatok komplex terápiájában?] Magy Onkol. 2010; 54: 315–323. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 22

    Brunello A, Kapoor R, Extermann M. Hyperglycemia during chemotherapy for hematologic and solid tumors is correlated with increased toxicity. Am J Clin Oncol. 2011; 34: 292–296.

  • 23

    Morganstein DL, Tan S, Gore M, et al. Prevalence of diabetes in patients admitted to a cancer hospital. Br J Diabetes Vasc Dis. 2012; 12: 178–180.

  • 24

    Hershey DS. Importance of glycemic control in cancer patients with diabetes: treatment through end of life. Asia Pac J Oncol Nurs. 2017; 4: 313–318.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Park JH, Kim HY, Lee H, et al. A retrospective analysis to identify the factors affecting infection in patients undergoing chemotherapy. Eur J Oncol Nurs. 2015; 19: 597–603.

  • 26

    Zylla D, Gilmore G, Eklund J, et al. Impact of diabetes and hyperglycemia on health care utilization, infection risk, and survival in patients with cancer receiving glucocorticoids with chemotherapy. J Diabetes Complications 2019; 33: 335–339.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 27

    Liu X, Ji J, Sundquist K, et al. The impact of type 2 diabetes mellitus on cancer-specific survival: a follow-up study in Sweden. Cancer 2012; 118: 1353–1361.

  • 28

    Attili VS, Bapsy PP, Dadhich HK, et al. Impact of diabetes on cancer chemotherapy outcome: a retrospective analysis. Int J Diab Dev Ctries 2007; 27: 122–128.

  • 29

    Srokowski TP, Fang S, Hortobagyi GN, et al. Impact of diabetes mellitus on complications and outcomes of adjuvant chemotherapy in older patients with breast cancer. J Clin Oncol. 2009; 27: 2170–2176.

  • 30

    Duan W, Shen X, Lei J, et al. Hyperglycemia, a neglected factor during cancer progression. Biomed Res Int. 2014; 2014: 461917.

  • 31

    Yang IP, Miao ZF, Huang CW, et al. High blood sugar levels but not diabetes mellitus significantly enhance oxaliplatin chemoresistance in patients with stage III colorectal cancer receiving adjuvant FOLFOX6 chemotherapy. Ther Adv Med Oncol. 2019; 11: 1758835919866964.

  • 32

    Lee JO, Kang MJ, Byun WS, et al. Metformin overcomes resistance to cisplatin in triple-negative breast cancer (TNBC) cells by targeting RAD51. Breast Cancer Res. 2019; 21: 115.

  • 33

    Saraei P, Asadi I, Kakar MA, et al. The beneficial effects of metformin on cancer prevention and therapy: a comprehensive review of recent advances. Cancer Manag Res. 2019; 11: 3295–3313.

  • 34

    Ahn HR, Kang SY, Youn HJ, et al. Hyperglycemia during adjuvant chemotherapy as a prognostic factor in breast cancer patients without diabetes. J Breast Cancer 2020; 23: 398–409.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 35

    Lega IC, Austin PC, Fischer HD, et al. The impact of diabetes on breast cancer treatments and outcomes: a population-based study. Diabetes Care 2018; 41: 755–761.

  • 36

    Lee SY, Kurita N, Yokoyama Y, et al. Glucocorticoid-induced diabetes mellitus in patients with lymphoma treated with CHOP chemotherapy. Support Care Cancer 2014; 22: 1385–1390.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 37

    Feng JP, Yuan XL, Li M, et al. Secondary diabetes associated with 5-flurouracil-based chemotherapy regimens in non-diabetic patients with colorectal cancer: results from a single-centre cohort study. Colorectal Dis. 2013; 15: 27–33.

  • 38

    Ji GY, Jin LB, Wang RJ, et al. Incidences of diabetes and prediabetes among female adult breast cancer patients after systematic treatment. Med Oncol. 2013; 30: 687.

  • 39

    Nomiyama T, Yanase T. Secondary diabetes. Nihon Rinsho 2015; 73: 2008–2012.

  • 40

    Yim C, Hussein N, Arnason T. Capecitabine-induced hyperosmolar hyperglycaemic state. BMJ Case Rep. 2021; 14: e241109.

  • 41

    Goldman JW, Mendenhall MA, Rettinger SR. Hyperglycemia associated with targeted oncologic treatment: mechanisms and management. Oncologist 2016; 21: 1326–1336.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 42

    Kyriacou A, Melson E, Chen W, et al. Is immune checkpoint inhibitor-associated diabetes the same as fulminant type 1 diabetes mellitus? Clin Med (Lond). 2020; 20: 417–423.

  • 43

    Yun K, Daniels G, Gold K, et al. Rapid onset type 1 diabetes with anti-PD-1 directed therapy. Oncotarget 2020; 11: 2740–2746.

  • 44

    Gaudy C, Clévy C, Monestier S, et al. Anti-PD1 pembrolizumab can induce exceptional fulminant type 1 diabetes. Diabetes Care 2015; 38: e182–e183.

  • 45

    Valdez-Hernández P, Pérez-Díaz I, Soriano-Rios A, et al. Pancreatogenic diabetes, 2 onset forms and lack of metabolic syndrome components differentiate it from type 2 diabetes. Pancreas 2021; 50: 1376–1381.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 46

    Yang J, Jia B, Yan J, et al. Glycaemic adverse drug reactions from anti-neoplastics used in treating pancreatic cancer. Niger J Clin Pract. 2017; 20: 1422–1427.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 47

    Makuc J. Management of pancreatogenic diabetes: challenges and solutions. Diabetes Metab Syndr Obes. 2016; 9: 311–315.

  • 48

    Chai X, Chu H, Yang X, et al. Metformin increases sensitivity of pancreatic cancer cells to gemcitabine by reducing CD133+ cell populations and suppressing ERK/P70S6K signaling. Sci Rep. 2015; 5: 14404.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 49

    Yang Q, Chen C, Ran J. Capecitabine-induced severe diabetes and hypokalemia: a case report. J Med Case Rep. 2022; 16: 163.

  • 50

    Zhang M, Bostrom B. Allopurinol reverses mercaptopurine-induced hypoglycemia in patients with acute lymphoblastic leukemia. F1000Res. 2019; 8: 176.

  • 51

    Sharma PK, Misra AK, Singh V, et al. Cyclophosphamide and epirubicin-induced diabetes mellitus in breast cancer: a rare occurence. J Pharmacol Pharmacother. 2016; 7: 146–148.

  • 52

    Ikemura M, Hashida T. Effect of hyperglycemia on antitumor activity and survival in tumor-bearing mice receiving oxaliplatin and fluorouracil. Anticancer Res. 2017; 37: 5463–5468.

  • 53

    Rescigno P, di Lorenzo G. The potential detrimental effect of corticosteroids in prostate cancer. Future Oncol. 2014; 10: 325–327.

  • 54

    Kritharis A, Bradley TP, Budman DR. Association of diabetes mellitus with arsenic trioxide (ATO) evaluated in the treatment of acute promyelocytic leukemia (APL). J Clin Oncol. 2011; 29(15_Suppl): e19724.

  • 55

    Lancet JE, Moseley AB, Coutre SE, et al. A phase 2 study of ATRA, arsenic trioxide, and gemtuzumab ozogamicin in patients with high-risk APL (SWOG 0535). Blood Adv. 2020; 4: 1683–1689.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 56

    Fathallah N, Slim R, Larif S, et al. Drug-induced hyperglycaemia and diabetes. Drug Saf. 2015; 38: 1153–1168.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 57

    Perez A, Jansen Chaparro S, Saigi I, et al. Glucocorticoid-induced hyperglycemia. J Diabetes 2014; 6: 9–20.

  • 58

    Ye F, Wen J, Yang A, et al. The influence of hormone therapy on secondary diabetes mellitus in breast cancer: a meta-analysis. Clin Breast Cancer 2022; 22: e48–e58.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 59

    Wolin EM. The expanding role of somatostatin analogs in the management of neuroendocrine tumors. Gastrointest Cancer Res. 2012; 5: 161–168.

  • 60

    Haanen JB, Carbonnel F, Robert C, et al. Management of toxicities from immunotherapy: ESMO clinical practice guidelines for diagnosis, treatment and follow-up. Ann Oncol. 2017; 28(Suppl 4): iv119–iv142. Erratum: Ann Oncol. 2018; 29(Suppl 4): iv264–iv266.

  • 61

    Stamatouli AM, Quandt Z, Perdigoto AL, et al. Collateral damage: insulin-dependent diabetes induced with checkpoint inhibitors. Diabetes 2018; 67: 1471–1480.

  • 62

    Corsello SM, Barnabei A, Marchetti P, et al. Endocrine side effects induced by immune checkpoint inhibitors. J Clin Endocrinol Metab. 2013; 98: 1361–1375.

  • 63

    Ryder M, Callahan M, Postow MA, et al. Endocrine-related adverse events following ipilimumab in patients with advanced melanoma: a comprehensive retrospective review from a single institution. Endocr Relat Cancer 2014; 21: 371–381.

  • 64

    Lu J, Yang J, Liang Y, et al. Incidence of immune checkpoint inhibitor-associated diabetes: a meta-analysis of randomized controlled studies. Front Pharmacol. 2019; 10: 1453.

  • 65

    Shieh SJ, Chou FC, Yu PN, et al. Transgenic expression of single-chain anti-CTLA-4 Fv on beta cells protects nonobese diabetic mice from autoimmune diabetes. J Immunol. 2009; 183: 2277–2285.

  • 66

    Brahmer JR, Lacchetti C, Schneider BJ, et al. Management of immune-related adverse events in patients treated with immune checkpoint inhibitor therapy: American Society of Clinical Oncology Clinical Practice Guideline. J Clin Oncol. 2018; 36: 1714–1768.

  • 67

    Stelmachowska-Banaś M, Czajka-Oraniec I. Management of endocrine immune-related adverse events of immune checkpoint inhibitors: an updated review. Endocr Connect. 2020; 9: R207–R228.

  • 68

    Chowdhury TA, Jacob P. Challenges in the management of people with diabetes and cancer. Diabet Med. 2019; 36: 795–802.

  • 69

    Liu P, Cheng H, Roberts TM, et al. Targeting the phosphoinositide 3-kinase (PI3K) pathway in cancer. Nat Rev Drug Discov. 2009; 8: 627–644.

  • 70

    Kakiuchi Y, Yurube T, Kakutani K, et al. Pharmacological inhibition of mTORC1 but not mTORC2 protects against human disc cellular apoptosis, senescence, and extracellular matrix catabolism through Akt and autophagy induction. Osteoarthritis Cartilage 2019; 27: 965–976.

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2024 0 58 23
Jul 2024 0 29 34
Aug 2024 0 17 28
Sep 2024 0 32 32
Oct 2024 0 115 37
Nov 2024 0 73 29
Dec 2024 0 1 2