Bevezetés: Globalizálódó világunkban a társadalmak multikulturálissá válása következtében az interkulturális kompetenciák szerepe egyre inkább nő az egészségügyi ellátórendszerekben. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését már az orvosképzésben el kell kezdeni. Célkitűzés: Magyar orvostanhallgatók körében végzett kvalitatív vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az interkulturális kompetenciák fejlesztésére irányuló elektív kurzusunknak a célzottan multikulturális hallgatói összetétele mennyiben járul hozzá e kompetenciák fejlesztéséhez. Módszer: Akciókutatásunk keretében félig strukturált, fókuszcsoportos interjúkat készítettünk 35 magyar orvostanhallgatóval 2021. április–november között. A digitálisan rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Az interjúk tematikus elemzését követően a hallgatók véleményének nagy többségét a következő négy témakategória valamelyikébe tudtuk besorolni: 1) a nemzetközi hallgatókkal való közös tanulás előnyei, 2) a kulturális tudatosság fejlődése, 3) nyitott gondolkodásmód fejlesztése, valamint 4) az interkulturális kompetenciák várható hosszú távú hatása az orvosi munkára. A magyar diákok a multikulturális összetételű kurzuson való közös tanulást összességében pozitívan értékelték. A fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a magyar hallgatók önértékelt interkulturális kompetenciája a félév végére fejlődött a kurzus és annak multikulturális összetétele eredményeként. Következtetés: A multikulturális hallgatói populációból álló kurzus hozzájárulhat és elősegítheti az interkulturális kompetencia elsajátítását, amit hosszú távon mind a betegellátásban, mind pedig az egészségügyi teameken belüli eredményes kommunikációban, valamint a nemzetközi gyógyító, kutatói és tudományos együttműködésekben is hatékonyan tudnak hasznosítani a jövő orvosai. A multikulturális hallgatói környezet biztosítása az órákon, az interaktív oktatási módszertan, valamint az interkulturális projektmunka számos lehetőséget rejt magában a tanulási-tanítási folyamat még hatékonyabbá tétele érdekében, így érdemes alkalmazni azokat a jövőben új kurzusok kidolgozása során. Orv Hetil. 2022; 163(44): 1743–1750.
Lava SA, de Luca D, Milani GP, et al. Please stop the Russian–Ukrainian war – children will be more than grateful. Eur J Pediatr. 2022; 181: 2183–2185.
Su Z, McDonnell D, Cheshmehzangi A, et al. Public health crises and Ukrainian refugees. Brain Behav Immun. 2022; 103: 243–245.
Srichawla BS, Khazeei Tabari MA, Găman MA, et al. War on Ukraine: impact on Ukrainian medical students. Int J Med Stud. 2022; 10: 15–17.
The United Nations. Refugees fleeing Ukraine since 24 February 2022. Available from: https://data2.unhcr.org/en/situations/ukraine/location?secret=unhcrrestricted [accessed: June 14, 2022].
Rechel B, Mladovsky P, Ingleby D, et al. Migration and health in an increasingly diverse Europe. Lancet 2013; 381: 1235–1245.
Betancourt JR, Green AR, Garrillo JE, et al. Defining cultural competence: a practical framework for addressing racial/ethnic disparities in health and health care. Public Health Rep. 2003; 118: 293–302.
Like RC. Educating clinicians about cultural competence and disparities in health and health care. J Contin Educ Health Prof. 2011; 31: 196–206.
Kagawa-Singer M, Kassim-Lakha S. A strategy to reduce cross-cultural miscommunication and increase the likelihood of improving health outcomes. Acad Med. 2003; 78: 577–587.
Fortin AH 6th. Communication skills to improve patient satisfaction and quality of care. Ethn Dis. 2002; 12(S3): 58–61.
Goode TD, Haywood, SH, Wells N, et al. Family-centered, culturally, and linguistically competent care: essential components of the medical home. Pediatr Ann. 2009; 38: 505–512.
Marek E, Németh T. Intercultural competence in healthcare. [Interkulturális kompetenciák az egészségügyi ellátásban.] Orv Hetil. 2020; 161: 1322–1330. [Hungarian]
Marek E, Kalmár R, Faubl N, et al. Prejudices and their healthcare implications. [Előítéletek és hatásaik az egészségügyi ellátásban. Egy felmérés tanulságai.] Orv Hetil. 2020; 161: 789–796. [Hungarian]
Marek E, Schmél D, Katz Z, et al. Interculturality and healthcare provision. [Gyógyítás és interkulturalitás.] Egészségfejlesztés 2019; 60(4): 30–45. [Hungarian]
Pop M, Hollós S, Mészáros J. Assessment of multiculturalism in nursing based on a survey’s experience. [Az interkulturalitás megítélése az ápolásban egy felmérés tapasztalatai alapján.] Orv Hetil. 2012; 153: 1711–1718. [Hungarian]
Koehn PH, Swick HM. Medical education for a changing world: moving beyond cultural competence into transnational competence. Acad Med. 2006; 81: 548–556.
Cross TL, Bazron BJ, Dennis KW, et al. Towards a culturally competent system of care. CASSP Technical Assistance Center, Georgetown University Child Development Center, Washington, DC, 1989.
Betancourt JR, Green AR, Carrillo JE. Cultural competence in health care: emerging frameworks and practical approaches. Field report. Commonwealth Fund, New York, NY, 2002.
Seeleman C, Suurmond J, Stronks K. Cultural competence: a conceptual framework for teaching and learning. Med Educ. 2009; 43: 229–237.
Watt K, Abbott P, Reath J. Developing cultural competence in general practitioners: an integrative review of the literature. BMC Fam Prac. 2016; 17: 158.
Betlehem J, Németh T, Goján R. Internationalisation in nursing education. [Nemzetköziesedés az ápolóképzésben.] Magyar Felsőoktatás 2003; 9–10: 18–21. [Hungarian]
Cai W, Li X, Liu M. Academic and linguistic gains during a semester long study abroad: a cohort case study. Stud Second Lang Learn Teach. 2013; 3: 505–522.
Faubl N, Zuhorn F, Füzesi Zs. Possibilities of improving cross-cultural and communicative skills in an international environment at the medical school of the University of Pécs. In: Kuráth G, Héráné Tóth A, Sipos N. (eds.) Possibilities of development of communicative and intercultural competences. Study volume 2014. [Kommunikációs és interkulturális kompetenciák fejlődésének lehetőségei a PTE ÁOK nemzetközi környezetében. In: Kuráth G, Héráné Tóth A, Sipos N. (szerk.) PTE Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet 2014.] Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2014; pp. 117–131. [Hungarian]
Faubl N. Where are future doctors heading? Doctoral (PhD) dissertation. [Merre tartanak a jövő orvosai?] Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola, Viselkedéstudományok Doktori Program, Pécs, 2018. [Hungarian]
Faubl N, Pótó Z, Marek E, et al. Accepting cultural differences in the integration of foreign medical students. [Kulturális különbözőségek elfogadása a külföldi orvostanhallgatók beilleszkedésében.] Orv Hetil. 2021; 162: 978–987. [Hungarian]
Pozsgai G, Kajos A, Németh T. The challenges of a multicultural university environment in the area of crisis. In: Komlósi LI, Coudenys W, Keresnyei K. (eds.) Culture in/and Crisis. Proceedings, UNeECC Forum, Vol. 4. Antwerp, 27–28 October 2011; pp. 191–199.
Németh T, Kajos A. How to develop the intercultural competence of Hungarian students. Porta Lingua 2014; pp. 155–164.
Vande Berg M, Paige R, Lou K. Student learning abroad: what our students are learning, what they’re not, and what we can do about it. Stylus Publishing, LLC, Herndon, VA, 2012.
Organisation for Economic Co-operation and Development. Indicator B6. What is the profile of internationally mobile students? Available from: https://data.oecd.org/students/international-student-mobility.htm [accessed: March 15, 2021].
Kasza G, Dobos G, Köves K, et al. International student mobility and Covid-19 students’ experiences: the responses of host institutions and countries. In: Trošić SJ, Gordanić J. (eds.) International organizations and states’ response to Covid-19. Institute of International Politics and Economics, Belgrade, 2021; pp. 429–448.
University of Pécs. Facts, data, statistics. [A Pécsi Tudományegyetem számokban: Tények, adatok, statisztikák.] Available from: https://adminisztracio.pte.hu/tenyek_adatok/statisztikak [accessed: April 15, 2022]. [Hungarian]
University of Pécs, Medical School. Students and education in numbers. [Pécsi Tudományegetem, Általános Orvostudományi Kar. Hallgatóinkról és képzéseinkről számokban.] Available from: https://aok.pte.hu/hu/menupont/753 [accessed: April 5, 2022]. [Hungarian]
Németh T. The intercultural impact of the Erasmus programme on Hungarian students, with special regard to students of medicine and health care. Doctoral (PhD) dissertation. [Az Erasmus program interkulturális hatása magyar hallgatókra, különös tekintettel az orvos- és egészségtudományi hallgatókra. PhD-értekezés tézisei.] Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2015. [Hungarian]
Tempus statistical data. Available from: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=638 [accessed: March 19, 2019].
McNiff J. Action research: principles and practice. Routledge, London, 1999.
Burns A. Action research: an evolving paradigm? Language Teaching 2005; 38: 57–74.
Creswell J. Research design: qualitative, quantitative and mixed methods approaches. 2nd edn. SAGE Publishing, Thousand Oaks, CA, 2003.
Mackey A, Gass SM. Second language research: methodology and design. Lawerence Erlbawn Associates, Mahwah, NJ, 2005.
Hild G, Németh T, Csongor A. The impact of using international medical students in role-plays on improving Hungarian medical students’ English language competence. ESP Today 2021; 9: 30–49.
Banegas DL, Lowe RJ. Creative writing for publication: An action research study of motivation, engagement, and language development in Argentinian secondary schools. Stud Second Lang Learn Teach. 2021; 11: 401–421.