Franklin Delano Roosevelt (1882–1945), közkeletű rövidítéssel FDR, Theodore „Teddy” Roosevelt, korábbi amerikai elnök unokatestvére. Holland bevándorló őseik után családi nevüket nem „rúzvelt”-nek, hanem kb. „rouzevelt”-nek ejtették (roʊzəvɛlt). Feleségével, Eleanor Roosevelttel ötödfokú unokatestvérek voltak. A Delano név az anyai ágat takarja, vallon ősökkel. Egyikük a Mayflowerrel érkezett Amerikába.
Ruth D. Book review: ‘The Man He Became’ corrects myth of FDR’s disability. Tampa Bay Times, Jan 7, 2014. https://www.tampabay.com/features/books/review-the-man-he-became-corrects-myth-of-fdrs-disability/2159592/
Az esetleírás több tanulmányban is azonosan szerepel Gallagher HG: FDR’s Splendid Deception (Dodd, Mead; New York, 1985) című műve alapján
„The warm springs of Georgia. A summary report.” US Department of the Interior, Washington, 1937, pp. 1–50. https://pubs.usgs.gov/wsp/0819/report.pdf Nincs adat viszont a víz szervesanyag-összetételéről, mely akár felelős is lehet gyógyhatásáért (lásd Varga C. Problems with classification of spa waters used in balneology. Health 2010; 2: 1260–1263. . Warm Springs történetét a legteljesebben az azonos című életrajzi film ismerteti, melyet 2005-ben rendezett Joseph Sargent, Margaret Nagle forgatókönyve alapján. A Rooseveltet alakító Kenneth Branagh paralízises lábát CGI- (computer-generated imagery) technika segítségével jelenítették meg. https://videa.hu/videok/film-animacio/warm-springs-2005-drama-eletrajzi-HbJIeo2kGWxhcB3s
Roosevelt Warm Springs Institute for Rehabilitation, részletesebben lásd: https://www.georgiaencyclopedia.org/articles/science-medicine/roosevelt-warm-springs-institute-for-rehabilitation/ – fényképek és digitális könyvtár: https://www.flickr.com/photos/135261223@N07 https://dlg.usg.edu/collection/rwsi_warm
Harvey Williams Cushing (1869–1939) amerikai idegsebész, patológus, író, műszertervező. Az agysebészet úttörője. A Cushing-szindróma leírója. (Rovit RL, Couldwell WT. No ordinary time, no ordinary men: the relationship between Harvey Cushing and Franklin D. Roosevelt, 1928–1939. J Neurosurg. 2001; 95: 354–368.)
A March of Dimes az Egyesült Államok nonprofit szervezete, amely az anyák és a csecsemők egészségi állapotának javításán dolgozik. A szervezetet Franklin D. Roosevelt elnök alapította 1938-ban a Gyermekbénulás Nemzeti Alapítványaként a betegség elleni küzdelemben. A „March of Dimes” jelentése kb. Tízcentesek Menete.
A Bayes-analízisről részletesebben lásd: Dinya E, Molnár DL, Mészáros J, et al. Biometrics in the clinical practice. [Biometria a klinikumban.] Medicina, Könyvkiadó, Budapest, 2019. [Hungarian]. Megjegyzendő, hogy hazai hivatalos tankönyvünkben a táblázat „visszamaradó bénulás” című sorában jelzett gyakoriságoktól eltérő értékeket találunk. Szirmai I. Neurology. [Neurológia.] Medicina, Könyvkiadó, Budapest, 2017; p. 368. [Hungarian]
Goldman AS, Schmalstieg EJ, Freeman DH Jr, et al. What was the cause of Franklin Delano Roosevelt’s paralytic illness? J Med Biogr. 2003; 11: 232–240.
A Campylobacter mellett szóba jöhet még néhány más kórokozó is, például cytomegalovirus, influenzavírusok, Epstein–Barr-vírus vagy a Mycoplasma pneumoniae.
Ditunno JF Jr, Becker BE, Herbison GJ. Franklin Delano Roosevelt: The diagnosis of poliomyelitis revisited. PM R 2016; 8: 883–893.
„Az eredmény történetileg és neurológiailag is érdekes, mondja Deborah Green (Univ. Hawaii, School of Medicine, Manoa). Roosevelt téves diagnózisa, ha az, megváltoztathatta volna a történelem menetét, hiszen érintettsége hatalmas lökést adott a poliovakcina kifejlesztésének. Azt is megjegyzi azonban, hogy a Guillain–Barré-szindróma biztosan csak a gerincfolyadék vizsgálatával lehetséges. A neurológus H. Royden Jones (Harvard Medical School, Boston) hozzáteszi, hogy a kutatók tévedhetnek, ha azt feltételezik, hogy a Guillain-Barré-szindróma ma is ugyanolyan, mint akkor volt.” Beckman M. Did FDR have Guillain–Barré? Science, News. 31 Oct, 2003. https://www.science.org/content/article/did-fdr-have-guillain-barr
Goldman AS, Schmalstieg EJ, Dreyer CF, et al. Franklin Delano Roosevelt’s (FDR’s) (1882–1945) 1921 neurological disease revisited; the most likely diagnosis remains Guillain–Barré syndrome. J Med Biogr. 2016, 24: 452–459.