Authors:
Beatrix Rafael Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Preventív Medicina Tanszék Szeged Magyarország
Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Ápolásszervezési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás Szeged Magyarország

Search for other papers by Beatrix Rafael in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Lilla Horváth Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet Szeged Magyarország

Search for other papers by Lilla Horváth in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Flóra Szemán Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Ortopédiai Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Flóra Szemán in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Tamás Várkonyi Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Belgyógyászati Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Tamás Várkonyi in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Csaba Lengyel Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Belgyógyászati Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Csaba Lengyel in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Anett Dávid Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Belgyógyászati Klinika Szeged Magyarország

Search for other papers by Anett Dávid in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: Számos kutatási eredmény igazolja, hogy a diabetes mellitus kialakulásában és lefolyásában a pszichológiai tényezőknek is jelentős szerepük van. Célkitűzés: Kutatásunk középpontjában, hazai mintán az elsők között, a 2-es típusú diabetesszel élők depresszió- és szorongásszintjének és diabetesspecifikus életminőségének vizsgálata, valamint a nemi eltérések feltárása állt, továbbá elemeztük a depresszió és a szorongás kapcsolatát a diabetesspecifikus életminőséggel. Módszer: 157 fő, 2-es típusú diabetesszel diagnosztizált személy (nők: 58,6%, férfiak: 40,1%). depresszió- (a „10-item Center for Epidemiologic Studies Depression Scale” magyar változata), szorongás- (Spielberger Vonásszorongás Kérdőív) és diabetesspecifikus életminőségszintjét (az „Audit of Diabetes-Dependent Quality of Life” magyar változata) vizsgáltuk. Eredmények: A vizsgálati személyek 65%-ában depresszív tünetek nem mutatkoztak, 56,1%-ukban azonban közepes vonásszorongás volt kimutatható. Súlyosabb depressziós tünetek (U = 1625, p<0,001) és nagyobb vonásszorongás (U = 1556, p<0,001) szignifikánsan gyakrabban fordult elő a nők körében a férfiakhoz viszonyítva. A depresszív tünetek súlyossága és a vonásszorongás fordított irányú, gyenge korrelációs kapcsolatban állt a diabetesspecifikus életminőséggel. Megbeszélés: A 2-es típusú cukorbetegek depresszív tünetei és szorongásra való hajlama fordított irányú kapcsolatban áll a betegek diabetesspecifikus életminőségével. A cukorbeteg nők depresszió- és szorongásszintje magasabb a férfi diabetesesekhez képest. Következtetés: A cukorbetegek gondozása során javasolt a betegek depressziós, szorongásos tüneteinek és életminőségének pszichológiai vizsgálata, valamint szükség szerint adekvát kezelése. Ezáltal javulhat a betegek életminősége, terápiás együttműködése és a betegség prognózisa. Orv Hetil. 2022; 163(45): 1789–1797.

  • 1

    IDF Diabetes Atlas. Diabetes around the world in 2021. Available from: https://diabetesatlas.org/ [accessed: 11. 07. 2022].

  • 2

    IDF Diabetes Atlas. Hungary. Diabetes report 2000–2045. https://diabetesatlas.org/data/en/country/91/hu.html [accessed: 11. 07. 2022].

  • 3

    Derakhshanpour F, Vakili MA, Farsinia M, et al. Depression and quality of life in patients with type 2 diabetes. Iran Red Crescent Med J. 2015; 17: e27676.

  • 4

    Alzoubi A, Abunaser R, Khassawneh A, et al. The bidirectional relationship between diabetes and depression: a literature review. Korean J Fam Med. 2018; 39: 137–146.

  • 5

    Rubin RR, Ciechanowski P, Egede LE, et al. Recognizing and treating depression in patients with diabetes. Curr Diab Rep. 2004; 4: 119–125.

  • 6

    Németh D, Reinhardt M, Kökönyei Gy. Depressive mood and diabetes-specific quality of life. [Depresszív hangulat és diabétesz-specifikus életminőség.] Alkalmazott Pszichol. 2014; 14: 15–29. [Hungarian]

  • 7

    Aikens JE, Perkins DW, Piette JD, et al. Association between depression and concurrent type 2 diabetes outcomes varies by diabetes regimen. Diabet Med. 2008; 25: 1324–1329.

  • 8

    Bai X, Liu Z, Li Z, et al. The association between insulin therapy and depression in patients with type 2 diabetes mellitus: a meta-analysis. BMJ Open 2018; 8: e020062.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 9

    Polonsky WH, Fisher L, Guzman S, et al. Psychological insulin resistance in patients with type 2 diabetes: the scope of the problem. Diabetes Care 2005; 28: 2543–2545.

  • 10

    Roest AM, Martens EJ, de Jonge P, et al. Anxiety and risk of incident coronary heart disease: a meta-analysis. J Am Coll Cardiol. 2010; 56: 38–46.

  • 11

    Smith KJ, Deschênes SS, Schmitz N. Investigating the longitudinal association between diabetes and anxiety: a systematic review and metaanalysis. Diabet Med. 2018; 35: 677–693.

  • 12

    Smith KJ, Béland M, Clyde M, et al. Association of diabetes with anxiety: a systematic review and meta-analysis. J Psychosom Res. 2013; 74: 89–99.

  • 13

    Gonda X. The serotonin transporter gene and personality: Association of the 5-HTTLPR s allele, anxiety, depression and affective temperaments. [A szerotonintranszporter gén és a személyiség: az 5-HTTLPR s allél, a szorongás, a depresszió és az affektív temperamentumok összefüggése.] Orv Hetil. 2008; 149: 1569–1573. [Hungarian]

  • 14

    Hargittay Cs, Gonda X, Márkus B, et al. The relationship between anxiety and diabetes. [A szorongás és a diabetes közti kapcsolat.] Orv Hetil. 2021; 162: 1226–1232. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 15

    Liu X, Haagsma J, Sijbrands E, et al. Anxiety and depression in diabetes care: longitudinal associations with health-related quality of life. Sci Rep. 2020; 10: 8307.

  • 16

    Polonsky WH. Emotional and quality-of-life aspects of diabetes management. Curr Diab Rep. 2002; 2: 153–159.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 17

    Rigó A, Kökönyei Gy. Main questions on quality of life in patients living with chronic somatic diseases. [Az életminőséggel kapcsolatos fő szakirodalmi kérdések krónikus szomatikus betegséggel élő körében.] Alkalmazott Pszichol. 2014; 14: 5–14. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 18

    Rubin RR, Peyrot M. Quality of life and diabetes. Diabetes Metab Res Rev. 1999; 15: 205–218.

  • 19

    Oluchi SE, Manaf RA, Ismail S, et al. Health-related quality of life measurements for diabetes: a systematic review. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 9245.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 20

    Koopmanschap M. Coping with type II diabetes: the patient’s perspective. Diabetologia 2002; 45(Suppl 1): S21–S22.

  • 21

    Turk E, Prevolnik Rupel VP, Tapajner A, et al. An Audit of Diabetes-Dependent Quality of Life (ADDQOL) in older patients with diabetes mellitus type 2 in Slovenia. Value Health Reg Issues 2013; 2: 248–253.

  • 22

    Visockienė Ž, Narkauskaitė-Nedzinskienė L, Puronaitė R, et al. Validation of the LITHUANIAN version of the 19-item Audit of Diabetes Dependent Quality of Life (ADDQOL – LT) questionnaire in patients with diabetes. Health Qual Life Outcomes 2018; 16: 206.

  • 23

    Papazafiropoulou AK, Bakomitrou F, Trikallinou A, et al. Diabetes-Dependent Quality of Life (ADDQOL) and affecting factors in patients with diabetes mellitus type 2 in Greece. BMC Res Notes 2015; 8: 786.

  • 24

    Radloff LS. The CES-D scale: a self-report depression scale for research in the general population. Appl Psychol Measur. 1977; 1: 385–401.

  • 25

    Andresen EM, Malmgren JA, Carter WB, et al. Screening for depression in well older adults: evaluation of short form of the CES-D (Center for Epidemiologic Studies Depression Scale). Am J Prev Med. 1994; 10: 77–84.

  • 26

    Björgvinsson T, Kertz SJ, Bigda-Peyton JS, et al. Psychometric properties of the CES-D-10 in a psychiatric sample. Assessment 2013; 20: 429–436.

  • 27

    Spielberger CD, Gorsuch RL, Lushene RE. Manual for the state-trait anxiety inventory. Consulting Psychologists Press, Palo Alto, CA, 1970.

  • 28

    Sipos K, Sipos M. The development and validation of the Hungarian form of the state-trait anxiety inventory. In: Spielberger CD, Diaz-Guerrero R. (eds.) Cross-cultural anxiety. Vol 2. Hemisphere Publishing, Washington, DC, 1983; pp. 27–39.

  • 29

    Perczel FD, Kiss Zs, Ajtay Gy. (eds.) Questionnaires and rating scales in clinical psychology. [Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában.] Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest, 2005; pp. 9–11. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 30

    Bradley C, Todd C, Gorton T, et al. The development of an individualized questionnaire measure of perceived impact of diabetes on quality of life: the ADDQoL. Qual Life Res. 1999; 8: 79–91.

  • 31

    Nagy G, Rosta K, Szémán B, et al. Clinical aspects of the link between diabetes and depression. [A depresszió és a diabetes kapcsolatának klinikai vonatkozásai.] Orv Hetil. 2011; 152: 498–504. [Hungarian]

  • 32

    Demmer RT, Gelb S, Suglia SF, et al. Sex differences in the association between depression, anxiety, and type 2 diabetes mellitus. Psychosom Med. 2015; 77: 467–477.

  • 33

    Roupa Z, Koulouri A, Sotiropoulou P, et al. Anxiety and depression in patients with type 2 diabetes mellitus, depending on sex and body mass index. Health Sci J. 2009; 3: 32–40.

  • 34

    Hayashino Y, Mashitani T, Tsujii S, et al. Elevated levels of hs-CRP are associated with high prevalence of depression in Japanese patients with type 2 diabetes: the Diabetes Distress and Care Registry at Tenri (DDCRT 6). Diabetes Care 2014; 37: 2459–2465.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 35

    Derry HM, Padin AC, Kuo JL, et al. Sex differences in depression: does inflammation play a role? Curr Psychiatry Rep. 2015; 17: 78.

  • 36

    Szádóczky E. Epidemiology. In: Szádóczky E, Rihmer Z. (eds.) Mood disorders. [Epidemiológia. In: Szádóczky E, Rihmer Z. (szerk.) Hangulatzavarok.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001; pp. 150–168. [Hungarian]

  • 37

    Naqvi TZ, Naqvi SS, Merz CN. Gender differences in the link between depression and cardiovascular disease. Psychosom Med. 2005; 67(Suppl 1): S15–S18.

  • 38

    Byrne G, Rosenfeld G, Leung Y, et al. Prevalence of anxiety and depression in patients with inflammatory bowel disease. Can J Gastroenterol Hepatol. 2017; 2017: 6496727.

  • 39

    Lewko J, Misiak B. Relationships between quality of life, anxiety, depression and diabetes. Ann Depress Anxiety 2015; 2: 1040.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 40

    Karadere ME, Yavuz KF, Asafov EY, et al. Reliability and validity of a Turkish version of the acceptance and action diabetes questionnaire. Psychiatry Investig. 2019; 16: 418–424.

  • 41

    Juárez-Rojop IE, Fortuny-Falconi CM, González-Castro TB, et al. Association between reduced quality of life and depression in patients with type 2 diabetes mellitus: a cohort study in a Mexican population. Neuropsychiatr Dis Treat. 2018; 14: 2511–2518.

  • 42

    Masmoudi J, Damak R, Zouari H, et al. Prevalence and impact of anxiety and depression on type 2 diabetes in Tunisian patients over sixty years old. Depress Res Treat. 2013; 2013: 341782.

  • 43

    Herzer, M, Hood K. Anxiety symptoms in adolescents with type 1 diabetes: association with blood glucose monitoring and glycemic control. J Pediatr Psychol. 2010; 35: 415–425.

  • 44

    Anderson RJ, Grigsby AB, Freedland KE, et al. Anxiety and poor glycemic control: a meta-analytic review of the literature. Int J Psychiatry Med. 2002; 32: 235–247.

  • 45

    Mosaku K, Kolawole B, Mume C, et al. Depression, anxiety and quality of life among diabetic patients: a comparative study. J Natl Med Assoc. 2008; 100: 73–78.

  • 46

    Young-Hyman D, de Groot M, Hill-Briggs F, et al. Psychosocial care for people with diabetes: a position statement of the American Diabetes Association. Diabetes Care 2016; 39: 2126–2140. [Erratum: Diabetes Care 2017; 40: 726.]

  • 47

    Karády I, Jermendy Gy, Gaál Zs, et al. Clinical practice guideline of the Ministry of Human Resources – Diagnosis of diabetes, and antihyperglycaemic treatment and care of patients with diabetes in adulthood. [Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve – A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőtt korban.] 2020. EüK. 12. szám, EMMI irányelv 4. Available from: https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/3172/fajlok/2020_EuK_12_szam_EMMI_iranyelv_4.pdf [accessed: 11. 07. 2022]. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2022 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jun 2022 0 0 0
Jul 2022 0 0 0
Aug 2022 0 0 0
Sep 2022 0 0 0
Oct 2022 0 0 0
Nov 2022 0 124 128
Dec 2022 0 0 0