Authors:
Zita Chrisztó ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Doktori Iskola Budapest Magyarország
ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Zita Chrisztó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Róbert Urbán ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Róbert Urbán in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Adrien Rigó ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Adrien Rigó in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
View More View Less
Open access

Bevezetés: Napjainkban az élő donorral történő szervtranszplantáció egyre gyakrabban végzett egészségügyi beavatkozás. Az élő szervdonáció az egészségügyi kérdéseken túl számos pszichoszociális kérdést felvet az adományozókkal és motivációjukkal kapcsolatban. Célkitűzés: Az élő vesedonációhoz fűződő attitűd, ismeretek, hiedelmek feltárása és az élődonációs hajlandóságot meghatározó főbb tényezők – mint érintettség, személyiségvonások, egyéni értékrend, jóllét és életcél – feltárása. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatban 571 felnőtt, magyar, önkéntes résztvevő töltötte ki az online kérdőívcsomagot, amely attitűdre, hiedelmekre és ismeretekre vonatkozó kérdéseket tartalmazott, a Schwartz Értékrend Kérdőívet, a Nagy Ötök személyiségtesztet, a WHO-5 Jóllét kérdőívet és az Életcél kérdőívet. Eredmények: A válaszadók többsége családtagnak és barátoknak adományozná életében egyik veséjét, a legkevesebben nem adományoznának egyáltalán, míg a válaszadók 16,8%-a akár ismeretlennek is hajlandó lenne. A résztvevők többsége tudta (71,8%), hogy a vese a leggyakrabban átültetett szerv, valamint hogy élő donorból is e szervet transzplantálják a leggyakrabban. Szignifikáns, de gyenge összefüggést találtunk az élődonációs szándék tekintetében az érintettséggel (r = 0,187), az egyéni értékrenddel (Én-átalakulás) (r = 0,208) és a transzplantációról való ismeretszinttel (r = 0,104). Szignifikáns összefüggés volt az ismeretek (r = –0,352) és a donorokkal kapcsolatos hiedelmek között (r = 0,136). Többszörös lineáris regresszióelemzés alapján az élődonációs szándékot szignifikánsan magyarázta az értékrend (Én-átalakulás) (β = 0,218) és az a negatív hiedelem a donorokkal kapcsolatban, hogy az élődonációt követően rosszabb egészségügyi állapotba kerülnek (β = –0,207). Megbeszélés: Az élő szervadományozáshoz való hozzáállás összefüggésben áll a hiedelmekkel, melyek az egyén ismereteitől függenek, az ismereteket pedig befolyásolja az érintettség. A hozzáállás továbbá összefüggésben áll az egyén mások iránti jóindulatával és felelősségérzetével. Következtetés: Az élő szervadományozásról való ismeretek és az egyéni értékrend tényezői, mint jóindulat és szociális felelősségérzet, központi szerepet játszanak az egyén hozzáállásának alakulásában. Orv Hetil. 2022; 163(45): 1798–1805.

  • 1

    Elflein J. Organ donations and transplants – Statistics & Facts. Mar 23, 2021. Available from: https://www.statista.com/topics/2389/organ-donations-and-transplants/ [accessed: 6 July, 2022].

  • 2

    Halloran PF. Immunosuppressive drugs for kidney transplantation. N Eng J Med. 2004; 351: 2715–2729. Erratum: N Engl J Med. 2005; 352: 1056.

  • 3

    Szederkényi E, Szenohradszky P, Csajbok E, et al. First 50-year history of kidney transplantation in Hungary. [A veseátültetés első 50 éve Magyarországon.] Orv Hetil. 2013; 154: 846–849. [Hungarian]

  • 4

    Burra P, De Bona M. Quality of life following organ transplantation. Transpl Int. 2007; 20: 397–409.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 5

    De Wit GA, Ramsteijn PG, de Charro FT. Economic evaluation of end stage renal disease treatment. Health Policy 1998; 44: 215–232.

  • 6

    Nagy I, Varga AK, Balázsfalvi N, et al. Analysis of the acceptance practice of deceased donor kidneys in a single Hungarian transplant center. [A kadáverdonor-vesék elfogadási gyakorlatának vizsgálata a debreceni transzplantációs centrumban.] Orv Hetil. 2021; 162: 1022–1028. [Hungarian]

  • 7

    Basic data of donations and transplantations. [Donációs-transzplantációs alapadatok.] Available from: https://www.ovsz.hu/hu/oco/adatok [accessed: 6 July, 2022]. [Hungarian]

  • 8

    Nemati E, Einollahi B, Lesan Pezeshki ML, et al. Does kidney transplantation with deceased or living donor affect graft survival? Nephrourol Mon. 2014; 6: e12182.

  • 9

    Bäcker H, Piros L, Langer RM. Increasing living donor kidney transplantation numbers in Budapest. Transplant Proc. 2013; 45: 3678–3681.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 10

    Matas AJ, Gillingham KJ, Humar A, et al. 2202 Kidney transplant recipients with 10 years of graft function: what happens next? Am J Transplant. 2008; 8: 2410–2419.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 11

    Naderi GH, Mehraban D, Kazemeyni SM, et al. Living or deceased donor kidney transplantation: a comparison of results and survival rates among Iranian patients. Transplant Proc. 2009; 41: 2772–2774.

  • 12

    Biró P, Remport Á, Mihály S, et al. Kidney exchange programmes in Europe. What is the status of Hungary? A summary of the first results of the ENCKEP (European Network for Collaboration on Kidney Exchange Programmes) COST Action. [Élődonoros vesecsereprogramok Európában. Hol tart Magyarország? Összefoglaló tanulmány az ENCKEP (European Network for Collaboration on Kidney Exchange Programmes) COST Action eddigi eredményei alapján.] Orv Hetil. 2018; 159: 1905–1912. [Hungarian]

  • 13

    Kovács J. Ethical questions of organ and tissue transplantation. In: Kovács J. (ed.) Basics of modern medical ethics: introduction to the bioethics. [A szerv- és szövettranszplantáció etikai kérdései. In: Kovács J. (szerk.) A modern orvosi etika alapjai: bevezetés a bioetikába.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1999; pp. 467–509. [Hungarian]

  • 14

    Burnapp L, Van Assche K, Lennerling A, et al. Raising awareness of unspecified living kidney donation: an ELPAT view. Clin Kidney J. 2020; 13: 159–165.

  • 15

    Purnell TS, Powe NR, Troll MU, et al. Measuring and explaining racial and ethnic differences in willingness to donate live kidneys in the United States. Clin Transplant. 2013; 27: 673–683.

  • 16

    Susánszky É, Tüttő G. Views in the Hungarian population regarding the organ transplantation. [A szervadományozással kapcsolatos lakossági vélemények Magyarországon.] Lege Artis Med. 2004; 14: 620–626. [Hungarian]

  • 17

    Ríos Zambudio A, López-Navas AI, Garrido G, et al. Attitudes of Latin American immigrants resident in Florida (United States) toward related living kidney donation. Prog Transplant. 2019; 29: 11–17.

  • 18

    Spital A. Public attitudes toward kidney donation by friends and altruistic strangers in the United States. Transplantation 2001; 71: 1061–1064.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 19

    Arshad A, Anderson B, Sharif A. Comparison of organ donation and transplantation rates between opt-out and opt-in systems. Kidney Int. 2019; 95: 1453–1460.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 20

    Alvaro EM, Siegel JT, Turcotte D, et al. Living kidney donation among Hispanics: a qualitative examination of barriers and opportunities. Prog Transplant. 2008; 18: 243–250.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 21

    Conesa C, Ríos A, Ramírez P, et al. Socio-personal factors influencing public attitude towards living donation in south-eastern Spain. Nephrol Dial Transplant. 2004; 19: 2874–2882.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 22

    Horton RL, Horton PJ. Knowledge regarding organ donation: identifying and overcoming barriers to organ donation. Soc Sci Med. 1990; 31: 791–800.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Horton RL, Horton PJ. A model of willingness to become a potential organ donor. Soc Sci Med. 1991; 33: 1037–1051.

  • 24

    Kopfman JE. Understanding the willingness to become a potential organ donor: testing a theoretical explanation. In annual meeting of the Speech Communication Association, New Orleans, LA, 1994.

  • 25

    Illés A, Bugán A, Kovács S, et al. Patient attitudes toward transplantation as preferred treatment modality in different stages of renal disease. Transplant Proc. 2017; 49: 1517–1521.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 26

    Barth A, Szőllősi GJ, Nemes B. Experiences of a patient education program related to kidney transplantation in the Eastern Hungary region. [A vesetranszplantációval kapcsolatos betegedukációs program tapasztalatai a kelet-magyarországi régióban.] Orv Hetil. 2021; 162: 1012–1021. [Hungarian]

    • PubMed
    • Export Citation
  • 27

    Sarveswaran G, Sakthivel MN, Krishnamoorthy Y, et al. Knowledge, attitude, and practice regarding organ donation among adult population of urban Puducherry, South India. J Educ Health Promot. 2018; 7: 117.

  • 28

    Khalid F, Khalid AB, Muneeb D, et al. Level of knowledge and attitude regarding organ donation: a community-based study from Karachi, Pakistan. BMC Res Notes 2019; 12: 309.

  • 29

    Arai N, Takimoto Y, Nakazawa E, et al. Considerations on the factors influencing living kidney donors’ autonomous decision-making: a systematic literature review. Transplant Proc. 2018; 50: 3036–3044.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 30

    Landolt MA, Henderson AJ, Gourlay W, et al. They talk the talk: surveying attitudes and judging behavior about living anonymous kidney donation. Transplantation 2003; 76: 1437–1444.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 31

    Hyde MK, White KM. Exploring donation decisions: beliefs and preferences for organ donation in Australia. Death Stud. 2010; 34: 172–185.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 32

    Ismail SY, Luchtenburg AE, Timman R, et al. Home-based family intervention increases knowledge, communication and living donation rates: a randomized controlled trial. Am J Transplant. 2014; 14: 1862–1869.

  • 33

    Balogh E, Szabó B, Varga AK, et al. Effectiveness of the gerundium youth educating program in Hungary. Transplant Proc. 2019; 51: 1209–1214.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 34

    Topbaş E, Taştan Ç. Does having a relative in dialysis therapy affect attitudes toward kidney donating? Prog Transplant. 2017; 27: 240–245.

  • 35

    Park HS, Shin YS, Yun D. Differences between white Americans and Asian Americans for social responsibility, individual right and intentions regarding organ donation. J Health Psychol. 2009; 14: 707–712.

  • 36

    Kani L, Hagigatian M, Smaili R. Investigating the relationship of cultural competence, health and social support with attitudes of toward organ donation: the mediating role of social responsibility. J Nurs Educ. 2018; 6: 48–57.

  • 37

    Schwartz SH. A proposal for measuring value orientations across nations. Questionnaire development package of the European social survey 2003; 259: 261–319.

  • 38

    Anh NL, Fülöp M. Culture and psychology. [Kultúra és pszichológia.] Osiris Kiadó, Budapest, 1999; pp. 97–122. [Hungarian]

  • 39

    Nagy J, Szirmák Zs. The Hungarian personality taxonomy based on both lexical and questionnaire data. [A magyar személyiségtaxonómia kidolgozása tulajdonságlistás és kérdőíves adatokon.] Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), Nemzeti, Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), Elektronikus Pályázatkezelő Rendszer (EPR), 2014. Azonosító: 79148.

  • 40

    Susánszky É, Konkolÿ Thege B, Stauder A, et al. Validation of the Hungarian version of WHO Well-being Questionnaire short form (WBI-5) based on the Hungarostudy 2002 national citizen health study. [A WHO Jól-lét kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 247–255. [Hungarian]

  • 41

    Konkolÿ Thege B, Martos T. Characteristics of the Hungarian version of the Purpose in Life questionnaire. [Az Életcél kérdőív magyar változatának jellemzői.] Mentálhig Pszichoszom. 2006; 7: 153–169. [Hungarian]

  • Collapse
  • Expand
The author instructions are available in PDF.
Instructions for Authors in Hungarian HERE.
Mendeley citation style is available HERE.

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Péter BENCSIK (volt folyóirat-kiadás vezető, Akadémiai Kiadó, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Csaba FARSANG (egyetemi tanár, Szent Imre Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)
  • János FAZAKAS (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • István GERGELY (egyetemi docens, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Románia)
  • Judit GERVAIN (osztályvezető főorvos, Fejér Megyei Szent György Kórház, Belgyógyászat, Székesfehérvár)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • László GULÁCSI (egyetemi tanár, Óbudai Egyetem, Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Mátyás KELTAI (ny. egyetemi docens, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • László KÓBORI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • József MOLNÁR (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, Szeged)
  • Péter MOLNÁR (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Balázs NEMES (egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Transzplantációs Tanszék, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik) 
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Zsuzsa SCHAFF (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Kornél SIMON (ny. osztályvezető főorvos, Siófoki Kórház, Belgyógyászat, Siófok)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • Ferenc SZALAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • István SZILVÁSI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • Meinhard CLASSEN (München)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Neil MCINTYRE (London)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2021  
Web of Science  
Total Cites
WoS
1386
Journal Impact Factor 0,707
Rank by Impact Factor Medicine, General & Internal 158/172
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,407
5 Year
Impact Factor
0,572
Journal Citation Indicator 0,15
Rank by Journal Citation Indicator Medicine, General & Internal 214/329
Scimago  
Scimago
H-index
23
Scimago
Journal Rank
0,184
Scimago Quartile Score Medicine (miscellaneous) (Q4)
Scopus  
Scopus
Cite Score
0,9
Scopus
CIte Score Rank
General Medicine 528/826 (Q3)
Scopus
SNIP
0,242

2020  
Total Cites 1277
WoS
Journal
Impact Factor
0,540
Rank by Medicine, General & Internal 155/169 (Q4)
Impact Factor  
Impact Factor 0,310
without
Journal Self Cites
5 Year 0,461
Impact Factor
Journal  0,17
Citation Indicator  
Rank by Journal  Medicine, General & Internal 203/313 (Q4)
Citation Indicator   
Citable 261
Items
Total 229
Articles
Total 32
Reviews
Scimago 21
H-index
Scimago 0,176
Journal Rank
Scimago Medicine (miscellaneous) Q4
Quartile Score  
Scopus 921/1187=0,8
Scite Score  
Scopus General Medicine 494/793 (Q3)
Scite Score Rank  
Scopus 0,283
SNIP  
Days from  28
submission  
to acceptance  
Days from  114
acceptance  
to publication  
Acceptance 72%
Rate

2019  
Total Cites
WoS
1 085
Impact Factor 0,497
Impact Factor
without
Journal Self Cites
0,212
5 Year
Impact Factor
0,396
Immediacy
Index
0,126
Citable
Items
247
Total
Articles
176
Total
Reviews
71
Cited
Half-Life
6,1
Citing
Half-Life
7,3
Eigenfactor
Score
0,00071
Article Influence
Score
0,045
% Articles
in
Citable Items
71,26
Normalized
Eigenfactor
0,08759
Average
IF
Percentile
10,606
Scimago
H-index
20
Scimago
Journal Rank
0,176
Scopus
Scite Score
864/1178=0,4
Scopus
Scite Score Rank
General Medicine 267/529 (Q3)
Scopus
SNIP
0,254
Acceptance
Rate
73%

 

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2023 Online subsscription: 858 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 975 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Dec 2022 0 32 43
Jan 2023 0 33 32
Feb 2023 0 22 32
Mar 2023 0 23 35
Apr 2023 0 16 24
May 2023 0 18 21
Jun 2023 0 0 0