Authors:
Lajos Bálint Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet Budapest Magyarország
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Tanszék Pécs Magyarország

Search for other papers by Lajos Bálint in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Péter Osváth Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Magyarország

Search for other papers by Péter Osváth in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Attila Németh Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Attila Németh in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Balázs Kapitány Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Balázs Kapitány in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
,
Zoltán Rihmer Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Budapest, Balassa u. 6., 1083 Magyarország

Search for other papers by Zoltán Rihmer in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
, and
Péter Döme Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Budapest Magyarország
Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Budapest, Balassa u. 6., 1083 Magyarország

Search for other papers by Péter Döme in
Current site
Google Scholar
PubMed
Close
Open access

Bevezetés: Míg a legtöbb országban jobbára nem változtak (esetleg csökkentek) a szuicid ráták az első járványévben (azaz 2020-ban), addig hazánkban a befejezett öngyilkosságok száma szignifikánsan emelkedett. Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a hazai szuicid rátának a pandémia kitörése utáni kedvezőtlen fordulata folytatódott-e a második járványévben is. Módszer: Prais–Winsten-regresszió segítségével megszakított idősorelemzést alkalmaztunk, kontrollálva az autoregresszív hatás mellett az idő- és a szezonális hatásokat is, hogy megbecsüljük a pandémia hatását a 2020-as és 2021-es hazai férfi-, női és a teljes népesség szuicid rátájára. Eredmények: A járvány első évében az öngyilkossági ráta szignifikáns növekedését tapasztaltuk a férfiaknál és a népesség egészénél. 2021-ben a férfi- és a teljes népességben megfigyelt esetszámok meghaladták ugyan a járvány előtti év esetszámait, ám a regressziós becslés szerint a ráta növekedése a férfiaknál nem tért el szignifikánsan a járvány előtti évek szintjétől, és csak 10%-on bizonyult szignifikánsnak a teljes populáció esetében. Megbeszélés és következtetés: Az első két járványév adatainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a pandémiának az öngyilkosságra gyakorolt kedvezőtlen hatása 2021-re a teljes populáción belül mérséklődött, míg a férfiaknál eltűnt. Nyitott kérdés, hogy ez a kedvező fordulat tartósnak bizonyul-e a jövőben. Orv Hetil. 2022; 163(48): 1895–1901.

  • 1

    Osváth P, Bálint L, Németh A, et al. Changes in suicide mortality of Hungary during the first year of the COVID–19 pandemic. [A magyarországi öngyilkossági halálozás változásai a COVID–19-járvány első évében.] Orv Hetil. 2021; 162: 1631–1636. [Hungarian]

  • 2

    Sun C, Xie C, Bu GL, et al. Molecular characteristics, immune evasion, and impact of SARS-CoV-2 variants. Signal Transduct Target Ther. 2022; 7: 202.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 3

    Khandia R, Singhal S, Alqahtani T, et al. Emergence of SARS-CoV-2 Omicron (B.1.1.529) variant, salient features, high global health concerns and strategies to counter it amid ongoing COVID-19 pandemic. Environ Res. 2022; 209: 112816.

  • 4

    World Health Organization. Tracking SARS-CoV-2 variants. Available from: https://www.who.int/activities/tracking-SARS-CoV-2-variants [accessed: July 20, 2022].

  • 5

    Johns Hopkins University & Medicine. Coronavirus Resource Center. Available from: https://coronavirus.jhu.edu/map.html [accessed: July 20, 2022].

  • 6

    Hungarian Government. Informational website on coronavirus. [Magyaroszág Kormánya. Tájékoztató oldal a koronavírusról.] Available from: https://koronavirus.gov.hu/ [accessed: July 20, 2022]. [Hungarian]

  • 7

    Lopez-Leon S, Wegman-Ostrosky T, Perelman C, et al. More than 50 long-term effects of COVID-19: a systematic review and meta-analysis. Sci Rep. 2021; 11: 16144.

  • 8

    Szekanecz Z, Vályi-Nagy I. Post-acute COVID–19 syndrome. [Posztakut COVID–19 szindróma.] Orv Hetil. 2021; 162: 1067–1078. [Hungarian]

  • 9

    Fernández-de-Las-Peñas C. Are patients exhibiting post-coronavirus disease (COVID) symptoms at 12 months the same at 5 or 9 months? The fluctuating nature of post-COVID. Clin Infect Dis. 2022; 75: e1208.

  • 10

    Montani D, Savale L, Noel N, et al. Post-acute COVID-19 syndrome. Eur Respir Rev. 2022; 31(163): 210185.

  • 11

    Kordzadeh-Kermani E, Khalili H, Karimzadeh I. Pathogenesis, clinical manifestations and complications of coronavirus disease 2019 (COVID-19). Future Microbiol. 2020; 15: 1287–1305.

  • 12

    Eskian M, Rezaei N. Clinical manifestations of COVID-19. Adv Exp Med Biol. 2021; 1318: 179–196.

  • 13

    Bauer L, Laksono BM, de Vrij FM, et al. The neuroinvasiveness, neurotropism, and neurovirulence of SARS-CoV-2. Trends Neurosci. 2022; 45: 358–368.

  • 14

    Spudich S, Nath A. Nervous system consequences of COVID-19. Science 2022; 375: 267–269.

  • 15

    Mazza MG, Palladini M, Poletti S, et al. Post-COVID-19 depressive symptoms: epidemiology, pathophysiology, and pharmacological treatment. CNS Drugs 2022; 36: 681–702.

  • 16

    Lorkiewicz P, Waszkiewicz N. Biomarkers of post-COVID depression. J Clin Med. 2021; 10: 4142.

  • 17

    Mohammadkhanizadeh A, Nikbakht F. Investigating the potential mechanisms of depression induced-by COVID-19 infection in patients. J Clin Neurosci. 2021; 91: 283–287.

  • 18

    COVID-19 Mental Disorders Collaborators. Global prevalence and burden of depressive and anxiety disorders in 204 countries and territories in 2020 due to the COVID-19 pandemic. Lancet 2021; 398: 1700–1712.

  • 19

    Rihmer Z. Suicide risk in mood disorders. Curr Opin Psychiatry 2007; 20: 17–22.

  • 20

    Page A, Spittal MJ. A decline in Australian suicide during COVID-19? A reflection on the 2020 cause of death statistics in the context of long-term trends. J Affect Disord Rep. 2022; 9: 100353.

  • 21

    Acharya B, Subedi K, Acharya P, et al. Association between COVID-19 pandemic and the suicide rates in Nepal. PLoS ONE 2022; 17: e0262958.

  • 22

    Ehlman DC, Yard E, Stone DM, et al. Changes in suicide rates – United States, 2019 and 2020. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2022; 71: 306–312.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Pirkis J, Gunnell D, Shin S, et al. Did suicide numbers diverge from pre-existing trends during the first 9–15 months of the COVID-19 pandemic? Interrupted time series analyses of total and sex- and age-specific suicide counts in 33 countries. Available from: https://ssrn.com/abstract=4066503 or http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4066503 [accessed: July 20, 2022].

    • PubMed
    • Export Citation
  • 24

    Orellana JD, de Souza ML. Excess suicides in Brazil: inequalities according to age groups and regions during the COVID-19 pandemic. Int J Soc Psychiatry 2022: 68: 997–1009.

  • 25

    Vuscan ME, Buciuta A, Vica ML, et al. Impact of the COVID-19 pandemic on the suicidal behavior in Romania. Arch Suicide Res. 2022 Jan 18. 1–11. . [Epub ahead of print]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 26

    Arya V, Page A, Spittal MJ, et al. Suicide in India during the first year of the COVID-19 pandemic. J Affect Disord. 2022; 307: 215–220.

  • 27

    de la Torre-Luque A, Pemau A, Perez-Sola V, et al. Suicide mortality in Spain in 2020: the impact of the COVID-19 pandemic. [Mortalidad por suicidio en España en 2020: el impacto de la pandemia por COVID-19.] Rev Psiquiatr Salud Ment. 2022 Feb 2. . [Epub ahead of print] [Spanish]

    • Crossref
    • Export Citation
  • 28

    Stene-Larsen K, Raknes G, Engdahl B, et al. Suicide trends in Norway during the first year of the Covid-19 pandemic. A register-based cohort study. Eur Psychiatry 2022; 65: 1–24.

  • 29

    Partonen T, Kiviruusu O, Grainger M, et al. Suicides from 2016 to 2020 in Finland and the effect of the COVID-19 pandemic. Br J Psychiatry 2022; 220: 38–40.

  • 30

    Kim AM. The impact of the COVID-19 pandemic on suicides: a population study. Psychiatry Res. 2022; 314: 114663.

  • 31

    Dmetrichuk JM, Rosenthal JS, Man J, et al. Retrospective study of non-natural manners of death in Ontario: effects of the COVID-19 pandemic and related public health measures. Lancet Reg Health Am. 2022; 7: 100130.

  • 32

    Su YJ, Yu HT, Liu TY, et al. Trends in suicide attempts and suicide deaths before and during the COVID-19 pandemic in New Taipei City, Taiwan: an interrupted time-series analysis. Psychol Med. 2022: 1–9. doi:10.1017/S0033291722001155 [Epub ahead of print]

  • 33

    Isnar S, Oremus M. Examining the association between the COVID-19 pandemic and self-harm death counts in four Canadian provinces. Psychiatry Res. 2022; 310: 114433.

  • 34

    Yoshioka E, Hanley SJ, Sato Y, et al. Impact of the COVID-19 pandemic on suicide rates in Japan through December 2021: an interrupted time series analysis. Lancet Reg Health West Pac. 2022; 24: 100480.

  • 35

    Deisenhammer EA, Kemmler G. Decreased suicide numbers during the first 6 months of the COVID-19 pandemic. Psychiatry Res. 2021; 295: 113623.

  • 36

    Wasserman D, Iosue M, Wuestefeld A, et al. Adaptation of evidence-based suicide prevention strategies during and after the COVID-19 pandemic. World Psychiatry 2020; 19: 294–306.

  • 37

    Zalsman G, Stanley B, Szanto K, et al. Suicide in the time of COVID-19: review and recommendations. Arch Suicide Res. 2020; 24: 477–482.

  • 38

    Németh A, Döme P, Drótos G, et al. Statistics on completed suicides committed in Hungary in the period between 2000 and 2019. [A 2000 és 2019 közötti időszakban Magyarországon elkövetett befejezett öngyilkosságok statisztikai elemzése.] Orv Hetil. 2021; 162: 1283–1296. [Hungarian]

  • 39

    Prais SJ, Winsten CB. Trend estimators and serial correlation. Cowles Commission Discussion Paper, No 383; 1954.

  • 40

    Schaffer AL, Dobbins TA, Pearson SA. Interrupted time series analysis using autoregressive integrated moving average (ARIMA) models: a guide for evaluating large-scale health interventions. BMC Med Res Methodol. 2021; 21: 58.

  • 41

    Rihmer Z, Rutz W, Barsi J. Suicide rate, prevalence of diagnosed depression and prevalence of working physicians in Hungary. Acta Psychiatr Scand. 1993; 88: 391–394.

  • Collapse
  • Expand

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation
1857
Volumes
per Year
1
Issues
per Year
52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address
H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address
H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher
Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Oct 2024 0 130 33
Nov 2024 0 102 29
Dec 2024 0 37 19
Jan 2025 0 73 22
Feb 2025 0 102 16
Mar 2025 0 46 11
Apr 2025 0 0 0