Bevezetés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatását vizsgáltuk a csecsemőmirigyben zajló T-sejtek differenciálódására, illetve hogy a T-sejtek számának a fertőzöttek vérében észlelhető csökkenése a thymusban is észlelhető-e. Módszer: Összesen 55, thymectomián átesett beteg adatainak feldolgozása során három csoportot alakítottunk ki: 1) a pre-COVID–19 (PC)-csoportban szerepel 22 beteg, 12 nő és 10 férfi, akiknél 2008 és 2013 között történt thymectomia; a 2) no-COVID–19 (NC)-csoportban (védőoltást nem kapott, fertőzésen át nem esett) 20 betegnél (11 nő és 9 férfi) 2020–2021-ben, a 3) COVID–19-védőoltást kapott vagy -infekción átesett (VIC-) csoportban 13 betegnél (4 nő és 9 férfi) szintén 2020–2021-ben történt thymectomia. A patológiai mintákon CD4, CD8, CD25 és FOXP3 immunhisztokémiai vizsgálatok történtek a ’helper’, a citotoxikus és a regulációs T-sejtek igazolására. Eredmények: A VIC-csoportban a CD4-sejtek előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt a PC- és az NC-csoporthoz képest. A FOXP3 a VIC- és az NC-csoportban szignifikánsan kisebb előfordulást mutatott a PC-csoporthoz képest. A CD8, CD25 esetében szignifikáns különbséget a vizsgált csoportok között nem találtunk. Megbeszélés: A COVID–19-fertőzés vagy a védőoltás hatással van a thymus T-sejtes összetételére. A VIC-csoportban észlelt CD4-expresszió-csökkenés igazolja a T-sejtek számának a thymusban is bekövetkező csökkenését. A COVID–19-éra alatt az NC-csoportban a PC-csoporthoz képest észlelt alacsony FOXP3-szint a tünetmentes COVID–19-fertőzés nagy arányára utalhat, és az immuntolerancia romlását jelzi. Következtetés: Az általunk hozzáférhető irodalomban először igazoltuk, hogy a COVID–19-fertőzés hatására a csecsemőmirigyben csökken a ’helper’ T-sejtek előfordulása, és tünetmentes betegeknél is csökken az immunvédekezés. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2062–2066.
Miller JF. The discovery of thymus function and of thymus-derived lymphocytes. Immunol Rev. 2002; 185: 7–14.
Gong J, Dong H, Xia QS, et al. Correlation analysis between disease severity and inflammation-related parameters in patients with COVID-19: a retrospective study. BMC Infect Dis. 2020; 20: 963.
Wolf J, Weinberger B, Arnold CR, et al. The effect of chronological age on the inflammatory response of human fibroblasts. Exp Gerontol. 2012; 47: 749–753.
Milan-Mattos JC, Anibal FF, Perseguini NM, et al. Effects of natural aging and gender on pro-inflammatory markers. Braz J Med Biol Res. 2019; 52: e8392.
Maródi L. COVID–19 in patients with primary immunodeficiency. [COVID–19 primer immunhiányos betegekben.] Orv Hetil. 2022; 163: 166–170. [Hungarian]
Váradi A, Ferenci T, Falus A. The coronavirus-induced COVID–19 pandemic. Previous experiences and scientific evidences at the end of March, 2020. [A koronavírus okozta COVID–19-pandémia. Korábbi tapasztalatok és tudományos evidenciák 2020. március végén.] Orv Hetil. 2020; 161: 644–651. [Hungarian]
Liu J, Li S, Liu J, et al. Longitudinal characteristics of lymphocyte responses and cytokine profiles in the peripheral blood of SARS-CoV-2 infected patients. EBioMedicine 2020; 55: 102763.
Paces J, Strizova Z, Smrz D, et al. COVID-19 and the immune system. Physiol Res. 2020; 69: 379–388.
Zheng M, Gao Y, Wang G, et al. Functional exhaustion of antiviral lymphocytes in COVID-19 patients. Cell Mol Immunol. 2020; 17: 533–535.
Swadling L, Maini MK. T cells in COVID-19 – united in diversity. Nat Immunol. 2020; 21: 1307–1308.
Korsós A, Kupcsulik Sz, Lovas A, et al. Diagnostic consideration and bedside estimation of the prognosis in COVID–19 patients. [Diagnosztikus lépések és a betegség prognózisának becslése COVID–19-fertőzött betegeken.] Orv Hetil. 2020; 161: 667–671. [Hungarian]
Kardos AS, Simon J, Nardocci C, et al. The diagnostic performance of deep-learning-based CT severity score to identify COVID-19 pneumonia. Br J Radiol. 2022; 95: 20210759.
Falasca L, Nardacci R, Colombo D, et al. Postmortem findings in Italian patients with COVID-19. A descriptive full autopsy study of cases with and without comorbidities. J Infect Dis. 2020; 222: 1807–1815.
Ye P, Kirschner D, Kourtis A. The thymus during HIV disease: role in pathogenesis and in immune recovery. Curr HIV Res. 2004; 2: 177–183.
Grody WW, Fligiel S, Naeim F. Thymus involution in the acquired immunodeficiency syndrome. Am J Clin Pathol. 1985; 84: 85–95.
Oran DP, Topol EJ. Prevalence of asymtomatic SARS-CoV-2 infection. Ann Intern Med. 2021; 174: 286–287.