Bevezetés és célkitűzés: Mivel klinikai iránymutatások a genitalis prolapsusok kezelésére Magyarországon nem léteznek, a süllyedéses kórképek konzervatív és sebészi ellátási stratégiája országon belül nem standardizált, és széles határok között mozog. A Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság megalakulásának tiszteletére célul tűztük ki a jelenlegi kezelési elvek felmérését a genitalis prolapsusok és a női terheléses vizeletvesztés vonatkozásában. Módszer: Létrehoztunk egy 20 kérdésből álló online kérdőívet, melyet 40 urológiai és 65 nőgyógyászati osztálynak továbbítottunk 2021 szeptemberében és októberében. Eredmények: Az online kérdőívre adott válaszok aránya 24,76% volt. A válaszadók 96,15%-a a panaszokat okozó süllyedéses kórképek kezelésére elsőként választandó módszerként a konzervatív terápiát ajánlja a betegeknek. A mellső kompartment panaszokat okozó süllyedése esetén a legtöbben a mellső hüvelyfali plasztikát (28,96%) és a laparoszkópos sacrohysteropexiát/sacrocolpopexiát (27,42%) választják mint sebészi ellátást. Apicalis prolapsus esetén a laparoszkópos sacrofixatio az elsőként választandó módszer válaszadóink körében (35,88%). A női terheléses vizeletvesztés kezelésében a transobturator (61,53%) és a transvaginalis (15%) szalag implantációja a leginkább alkalmazott sebészi módszer. Következtetés: Eredményeink jó alapot biztosíthatnak a női terheléses vizeletvesztés és a genitalis prolapsusok diagnózisának és ellátásának magyarországi továbbfejlődéséhez, melyet az Európai Uroginekológiai Társasághoz való friss csatlakozásunkkal talán könnyebben elérhetünk. Továbbá uroginekológiai szakképesítéssel a betegellátást még színvonalasabbá tehetnénk. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2072–2078.
Barber MD, Maher C. Epidemiology and outcome assessment of pelvic organ prolapse. Int Urogynecol J. 2013; 24: 1783–1790.
Wu JM, Hundley AF, Fulton RG, et al. Forecasting the prevalence of pelvic floor disorders in U.S. women: 2010 to 2050. Obstet Gynecol. 2009; 114: 1278–1283.
Barber MD, Neubauer NL, Klein-Olarte V. Can we screen for pelvic organ prolapse without a physical examination in epidemiologic studies? Am J Obstet Gynecol. 2006; 195: 942–948.
Vergeldt TF, Weemhoff M, IntHout J, et al. Risk factors for pelvic organ prolapse and its recurrence: a systematic review. Int Urogynecol J. 2105; 26: 1559–1573.
Handa VL, Blomquist JL, Knoepp LR, et al. Pelvic floor disorders 5–10 years after vaginal or cesarean childbirth. Obstet Gynecol. 2011; 118: 777–784.
Kapoor DS, Thakar R, Sultan AH, et al. Conservative versus surgical management of prolapse: what dictates patient choice? Int Urogynecol J Pelvic Floor Dysfunct. 2009; 20: 1157–1161.
Dumoulin C, Cacciari LP, Hay-Smith EJ, et al. Pelvic floor muscle training versus no treatment, or inactive control treatments, for urinary incontinence in women. Cochrane Database Syst Rev. 2014; 10: CD005654.
Wiegersma M, Panman CM, Kollen BJ, et al. Effect of pelvic floor muscle training compared with watchful waiting in older women with symptomatic mild pelvic organ prolapse: randomised controlled trial in primary care. BMJ 2014; 349: g7378.
Hagen S, Stark D. Conservative prevention and management of pelvic organ prolapse in women. Cochrane Database Syst Rev. 2011; (12): 003882.
Li C, Gong Y, Wang B. The efficacy of pelvic floor muscle training for pelvic organ prolapse: a systematic review and meta-analysis. Int Urogynecol J. 2016; 27: 981–992.
Dumoulin C, Hunter KF, Moore K, et al. Conservative management for female urinary incontinence and pelvic organ prolapse review 2013: summary of the 5th International Consultation on Incontinence. Neurourol Urodyn. 2016; 35: 15–20.
Harvey MA, Lemieux MC, Robert M, et al. Guideline No. 411: vaginal pessary use. J Obstet Gynaecol Can. 2021; 43: 255–266. e1.
Committee on Practice Bulletins – Gynecology and the American Urogynecologic Society. Practice bulletin no. 176: pelvic organ prolapse. Obstet Gynecol. 2017; 129: e56–e72.
Richardson AC, Lyon JB, Williams NL. A new look at pelvic relaxation. Am J Obstet Gynecol. 1976; 126: 568–573.
Geoffrion R, Larouche M. Guideline No. 413: Surgical management of apical pelvic organ prolapse in women. J Obstet Gynaecol Can. 2021; 43: 511–523.e1.
Jelovsek JE, Barber MD. Women seeking treatment for advanced pelvic organ prolapse have decreased body image and quality of life. Am J Obstet Gynecol. 2006; 194: 1455–1461.
Zucchi A, Lazzeri M, Porena M, et al. Uterus preservation in pelvic organ prolapse surgery. Nat Rev Urol. 2010; 7: 626–633.
Meriwether KV, Antosh DD, Olivera CK, et al. Uterine preservation vs hysterectomy in pelvic organ prolapse surgery: a systematic review with meta-analysis and clinical practice guidelines. Am J Obstet Gynecol. 2018; 219: 129–146. e2.
Robinson D, Araklitis G. Vaginal mesh: what lessons have we learnt? Case Rep Womens Health 2020; 28: e00258.
National Institute for Health and Care Excellence. Urinary incontinence and pelvic organ prolapse in women: management. NICE guideline NG123, London. Published: 2 April 2019.
Robert M, Ross S, Urogynaecology Committee. Conservative management of urinary incontinence. J Obstet Gynaecol Can. 2006; 28: 1113–1118.
Cox A, Herschorn S, Lee L. Surgical management of female SUI: is there a gold standard? Nat Rev Urol. 2013; 10(2): 78–89. Erratum: Nat Rev Urol. 2013; 10(4): 188.
Sipos A, Kovács Á, Nyirády P, et al. The Hungarian practice of surgical treatment of female stress urinary incontinence and urogenital prolapse. [A női vizeletinkontinencia és urogenitális prolapszus sebészi kezelésének hazai gyakorlata.] Magy Nőorv L. 2015; 78: 38–45.
National Guideline Alliance (UK). Evidence review for urodynamic assessment prior to primary surgery for stress urinary incontinence. Urinary incontinence and pelvic organ prolapse in women: management. Evidence review A. National Institute for Health and Care Excellence (NICE). London, 2019 Apr. (NICE Guideline, No. 123.)
Kira KE, Bezhenar VF, Prokhorova V. Urethrovesical segment ultrasound for the efficacy evaluation of surgical treatment of stress urinary incontinence. J Obstet Women’s Dis. 2020; 69: 43–48.