Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 163: Issue 7
A negatív nyomású sebkezelés helye a modern sebészetben
Authors:
Aref Rashed Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Szívsebészeti Osztály, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kihelyezett Szívsebészeti Tanszék Zalaegerszeg, Zrínyi M. út 1., 8900 Magyarország

Search for other papers by Aref Rashed in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
János Fülöp Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Szívsebészeti Osztály, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kihelyezett Szívsebészeti Tanszék Zalaegerszeg, Zrínyi M. út 1., 8900 Magyarország

Search for other papers by János Fülöp in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Lóránd Caicut Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Szívsebészeti Osztály, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kihelyezett Szívsebészeti Tanszék Zalaegerszeg, Zrínyi M. út 1., 8900 Magyarország

Search for other papers by Lóránd Caicut in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Roland Tóth Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Szívsebészeti Osztály, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kihelyezett Szívsebészeti Tanszék Zalaegerszeg, Zrínyi M. út 1., 8900 Magyarország

Search for other papers by Roland Tóth in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Rezan Watti Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Szívsebészeti Osztály, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kihelyezett Szívsebészeti Tanszék Zalaegerszeg, Zrínyi M. út 1., 8900 Magyarország

Search for other papers by Rezan Watti in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
271–278
Online Publication Date:
13 Feb 2022
Publication Date:
13 Feb 2022
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2022.32369
Keywords:
modern wound care; negative pressure wound therapy; wound healing;
Keywords (Hungarian):
modern sebkezelés; negatív nyomású sebkezelés; sebgyógyulás;
Open access

Összefoglaló. A negatív nyomású sebkezelés mai formájában történő, a mindennapos sebészi gyakorlatba történő bevezetése az 1990-es években történt meg. A kezelés célja a váladék elszívása mellett a mikrocirkuláció javítása és a seb granulációs folyamatainak serkentése. A modern sebkezelési szemlélettel a fenti módszert alkalmazhatjuk akut és krónikus sebgyógyulási zavarok esetében egyaránt, használatához azonban fontos a megfelelően szakképzett személyzet és a jól kiválasztott beteg egyaránt. Összefoglalásunkban arra vállalkoztunk, hogy ismertetjük a negatív nyomású rendszer alkotórészeit, a sebkezelés ilyen formában történő működését, bemutatjuk az eszközök különféle típusait, és meghatározzuk azon betegek körét, akik esetében a kezelés sikerrel alkalmazható. Kitérünk a sebkezelő rendszerek különféle technikai módozataira, bemutatjuk a kezelés pontos gyakorlatát, az indikációs lehetőségeket és a kontraindikáció helyzeteit, választ adunk a kezelés során felmerülő fontos kérdésekre, felhívjuk a figyelmet az esetlegesen fellépő szövődmények lehetőségeire, és közzétesszük azok elhárítási módjait. A negatív nyomású sebkezelésnek léteznek különleges formái (incizionális, endoluminalis és testüregen belül alkalmazott negatív nyomású sebkezelés), melyeket szintén részletesen bemutatunk, továbbá kitérünk az ambuláns betegkörben történő felhasználás részleteire. Cikkünk utolsó részében végül felhívjuk a figyelmet a negatív nyomású sebkezelés során jelentkező speciális helyzetekre (antikoaguláns terápia módosítása, multirezisztens kórokozók és vizsgálatok elvégzése a negatív nyomású sebkezelés alatt). Orv Hetil. 2022; 163(7): 271–278.

Summary. The introduction of negative pressure wound treatment in its current form into the daily surgical practice started in the 1990s. In addition to the suction of secretions, the aim of the treatment is to improve microcirculation and stimulate the granulation processes in the wound bed. Considering the modern wound management approach, the above method can be used to facilitate the wound healing process of both acute and chronic wounds. In the application of this method, it is important to emphasize the role of both the properly trained staff and the good patient selection. In our summary, we describe the components of the negative pressure system, the operation of wound care in this form, to present the different types of devices, and to identify the range of patients for whom the treatment can be used successfully. We cover the various technical methods of wound care systems, present the exact practice of treatment, the indications and contraindications, answer important questions that arise during treatment, draw attention to possible complications and discuss how to eliminate them. There are special forms of negative pressure wound care (incisional, endoluminal, and intracavitary negative pressure wound care), which are also presented in detail, as well as application of this treatment in outpatient care. Finally, we draw attention to some special issues that may arise during negative pressure wound treatment, e.g., modification of anticoagulant therapy and treatment of wounds contaminated by multidrug-resistant pathogens. Orv Hetil. 2022; 163(7): 271–278.

  • 1

    Harris T. Poisoned wounds. The Medical Examiner 1838; 1: 250–254.

  • 2

    Otterbourg K. The bloody patent battle over a healing machine. Fortune Management. CNN Money, Oct–Nov. 2012.

  • 3

    Dirckx JH. Negative pressure wound therapy. Health Professions Insititure, e-PERSPECTIVES, December 2008.

  • 4

    Morykwas MJ, Faler BJ, Pearce DJ, et al. Effects of varying levels of subatmospheric pressure on the rate of granulation tissue formation in experimental wounds in swine. Ann Plast Surg. 2001; 47: 547–551.

  • 5

    Singh S, Young A, McNaught CE. The physiology of wound healing. Surgery (Oxford) 2017; 35: 473–477.

  • 6

    Ichioka S, Watanabe H, Sekiya N, et al. A technique to visualize wound bed microcirculation and the acute effect of negative pressure. Wound Repair Regen. 2008; 16: 460–465.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 7

    Wackenfors A, Sjögren J, Gustafsson R, et al. Effects of vacuum-assisted closure therapy on inguinal wound edge microvascular blood flow. Wound Repair Regen. 2004; 12: 600–606.

  • 8

    Morykwas MJ, Argenta LC, Shelton-Brown EI, et al. Vacuum-assisted closure. A new method for wound control and treatment: animal studies and basic foundation. Ann Plast Surg. 1997; 38: 553–562.

  • 9

    Scherer SS, Pietramaggiori G, Mathews JC, et al. The mechanism of action of the vacuum-assisted closure device. Plast Reconstr Surg. 2008; 122: 786–797.

  • 10

    Saxena V, Hwang CW, Huang S, et al. Vacuum-assisted closure: microdeformations of wounds and cell proliferation. Plast Reconstr Surg. 2004; 114: 1086–1096; discussion 1097–1098.

  • 11

    Zens Y, Barth M, Bucher HC, et al. Negative pressure wound therapy in patients with wounds healing by secondary intention: a systematic review and meta-analysis of randomised controlled trials. Syst Rev. 2020; 9: 238.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 12

    Mellott AJ, Zamierowski DS, Andrews BT. Negative pressure wound therapy in maxillofacial applications. Dent J. (Basel) 2016; 4: 30.

  • 13

    Petzina R, Malmsjö M, Stamm C, et al. Major complications during negative pressure wound therapy in poststernotomy mediastinitis after cardiac surgery. J Thorac Cardiovasc Surg. 2010; 140: 1133–1136.

  • 14

    Anagnostakos K, Mosser P. Bacteria identification on NPWT foams: clinical relevance or contamination? J Wound Care 2012; 21: 333–334., 336–339.

  • 15

    Howell RD, Hadley S, Strauss E, et al. Blister formation with negative pressure dressings after total knee arthroplasty. Curr Orthop Pract. 2011; 22: 176–179.

  • 16

    Franczyk M, Lohman RF, Agarwal JP, et al. The impact of topical lidocaine on pain level assessment during and after vacuum-assisted closure dressing changes: a double-blind, prospective, randomized study. Plast Reconstr Surg. 2009; 124: 854–861.

  • 17

    Hourigan LA, Hourigan L, Linfoot JA, et al. Loss of protein, immunoglobulins, and electrolytes in exudates from negative pressure wound therapy. Nutr Clin Pract. 2010; 25: 510–516. Erratum: Nutr Clin Pract. 2011; 26: 209.

  • 18

    Upton D, Stephens D, Andrews A. Patients᾿ experiences of negative pressure wound therapy for the treatment of wounds: a review. J Wound Care 2013; 22: 34–39. Erratum: J Wound Care 2013; 22: 73.

  • 19

    Shah A, Sumpio BJ, Tsay C, et al. Incisional negative pressure wound therapy augments perfusion and improves wound healing in a swine model pilot study. Ann Plast Surg 2019; 82(4S Suppl 3): S222–S227.

  • 20

    Rashed A, Csíszár M, Belédi A, et al. The impact of incisional negative pressure wound therapy on the wound healing process after midline sternotomy. Int Wound J. 2021; 18: 95–102.

  • 21

    Rashed A, Frenyó M, Gömböcz K, et al. Incisional negative pressure wound therapy in reconstructive surgery of poststernotomy mediastinitis. Int Wound J. 2017; 14: 180–183.

  • 22

    Arezzo A, Miegge A, Garbarini A, et al. Endoluminal vacuum therapy for anastomotic leaks after rectal surgery. Tech Coloproctol. 2010; 14: 279–281.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 23

    Bemelman WA. Vacuum assisted closure in coloproctology. Tech Coloproctol. 2009; 13: 261–263.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 24

    Iwasaki M, Shimomura M, Ii T. Negative-pressure wound therapy in combination with bronchial occlusion to treat bronchopleural fistula: a case report. Surg Case Rep. 2021; 7: 61.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Sibaja P, Sanchez A, Villegas G, et al. Management of the open abdomen using negative pressure wound therapy with instillation in severe abdominal sepsis: a review of 48 cases in Hospital Mexico, Costa Rica. Int J Surg Case Rep. 2017; 30: 26–30.

  • 26

    Haghshenasskashani A, Rahnavardi M, Yan TD, et al. Intrathoracic application of a vacuum-assisted closure device in managing pleural space infection after lung resection: is it an option? Interact Cardiovasc Thorac Surg. 2011; 13: 168–174.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 27

    Váradi C. Treatment of postoperative thoracic empyema. In: Szentkereszty Zs, Pellek S, Tóth Cs. (eds.) Negative pressure wound therapy – Theoretical knowledge and practical applications. [A posztoperatív empyema thoracis kezelése. In: Szentkereszty Zs, Pellek S, Tóth Cs. (szerk.) Elméleti ismeretek és gyakorlati alkalmazás: negatívnyomás-terápia.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2018; pp. 127–129.

  • 28

    Padberg FT, Back TL, Thompson PN, et al. Transcutaneous oxygen (TcPO2) estimates probability of healing in the ischemic extremity. J Surg Res. 1996; 60: 365–369.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 29

    Castronuovo JJ Jr., Adera HM, Smiell JM, et al. Skin perfusion pressure measurement is valuable in the diagnosis of critical limb ischemia. J Vasc Surg. 1997; 26: 629–637.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 30

    Khaodhiar L, Dinh T, Schomacker KT, et al. The use of medical hyperspectral technology to evaluate microcirculatory changes in diabetic foot ulcers and to predict clinical outcomes. Diabetes Care 2007; 30: 903–910.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 31

    Fagerdahl AM, Boström L, Ulfvarson J, et al. Risk factors for unsuccessful treatment and complications with negative pressure wound therapy. Wounds 2012; 24: 168–177.

  • 32

    FDA. Preliminary Public Health Notification: Serious complications associated with negative pressure wound therapy systems. November 20, 2009. – Matthew Livingston

  • 33

    FDA Safety communication. Update on serious complications associated with negative pressure wound therapy systems. 2011.

  • 34

    Rashed A, Alotti N, Verzar Z. Effective combination of incisional negative pressure wound therapy and radical reconstructive surgery in the treatment of post-sternotomy mediastinitis caused by methicillin resistant staphylococcus aureus. Biomed J Sci Tech Res. 2018; 2: 2861–2863.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Aug 2024 0 25 39
Sep 2024 0 44 37
Oct 2024 0 81 40
Nov 2024 0 43 34
Dec 2024 0 40 28
Jan 2025 0 20 28
Feb 2025 0 0 0