Összefoglaló. Bevezetés: A SARS-CoV-2-fertőzés elhúzódó tüneteit 4 héten túl poszt-COVID–19-tüneteknek nevezzük, és fennállási idő szerint csoportosítjuk. Célkitűzés: A vizsgálat célja egy háziorvosi körzet megközelítőleg állandó populációjában megfigyelni, hogy adott időintervallumon belül a SARS-CoV-2-fertőzöttek között milyen arányban, milyen jellegű poszt-COVID–19-tünetek alakulnak ki, és mennyi ideig tartanak. Módszer: 282 SARS-CoV-2-beteg tüneteit 2020. szeptember 1. és 2021. szeptember 1. között követtük, 4 hetente, 15–42 héten át – elhúzódó szaglászavar esetén 30–50 héten át –, elsősorban telefonos interjúk segítségével. Eredmények: Egy hónapon túli panaszok a betegek 67%-ában (170 fő) alakultak ki. A leggyakoribb tünet a fáradékonyság (79 fő, 29%) és a szaglászavar volt (74 fő, 27%). Az utóbbi jellemzően nem dohányzók körében lépett fel, és a COVID–19-fertőzöttek 2,5%-ában 43 héten túl is fennmaradt. A fáradékonyság panaszköre a poszt-COVID–19-betegek 46%-át érintette. Ezen betegek szignifikánsan hosszabb időt töltöttek keresőképtelenségi állományban, mint azok, akik nem voltak fáradékonyak (12,3 vs. 19,7 nap). Az enyhe SARS-CoV-2-fertőzést követő súlyos fáradékonysággal küzdő betegek a panaszaikat szindrómaszerűen írták le, melyre jellemző volt a palpitáció, a fáradékonyság, a terhelésre jelentkező légszomj, az alvászavar, a laza széklet és a posturalis panaszok. Ezek átlagosan 19 hét alatt múltak el. Megbeszélés: A poszt-COVID–19-tünetek kialakulása enyhe lefolyás mellett is gyakori, a lefolyás súlyossága sok esetben nincs arányban a poszt-COVID–19-fáradékonyság súlyosságával. A posztakut-COVID–19-fáradékony betegek kórházi kezelést nem igénylő csoportja számos tényező alapján elkülöníthető a posztakut-COVID–19-fáradékony betegek hospitalizált csoportjától. Következtetés: Az enyhe COVID–19-fertőzést is követheti elhúzódó fáradékonyság poszt-COVID–19-tünetként, mely spontán regrediál. SARS-CoV-2-fertőzést követően hosszú távon fennmaradhat szaglászavar, illetve a középsúlyos és súlyos COVID–19-eseteket követően fáradékonyság. Orv Hetil. 2022; 163(9): 335–342.
Summary. Introduction: Extended symptoms may develop after a SARS-CoV-2 infection. We refer to these as post-COVID–19 symptoms and they are grouped according to time duration. Objective: The aim of the study was to follow all COVID–19 infected patients in a family practise, to observe all post-COVID–19 symptoms, symptom development rates and to document how long they last. Method: 282 SARS-CoV-2 patients were followed mainly through telephone interviews between 01. 09. 2020 and 01. 09. 2021. Post-COVID–19 symptoms were monitored for 15–42 weeks every 4 weeks (30–50 weeks in cases of delayed hypsomia). Results: Symptoms lasting longer than a month developed in 67% of all patients (170 cases). The most frequent symptoms were fatigue (79 cases, 29%) and hyposmia (74 cases, 27%). The latter mainly developed in non-smokers, affecting 2,5% of all COVID–19 patients beyond 43 weeks. Fatigue affected 46% of all post-COVID–19 patients. Sick leave was significantly longer among these patients (19.7 vs. 12.3 days in patients with no fatigue). Severe post-COVID–19 fatigue in non-hospitalized patients presented in a sydrome-like appearance displaying palpitations, fatigue, dyspnoea, sleep disturbances, loose stools and postural complaints. These regrediated after 19 weeks. Discussion: Post-COVID–19 symptoms often develop after a mild COVID–19 infection. Severity of COVID–19 infection and severity of post-COVID–19 symptoms often do not correlate. Groups of hospitalized and non-hospitalized post-acute COVID patients with fatigue can be distinguished by many attributes. Conclusion: Mild COVID–19 infections may also be followed up by severe fatigue, but it spontenaously regrediates. Long-term effects of COVID–19 are permanent hyposmia and fatigue (the latter affect some hospitalized COVID–19 patients). Orv Hetil. 2022; 163(9): 335–342.
Fekete M, Szarvas Z, Fazekas-Pongor V, et al. Outpatient rehabilitation programs for COVID–19 patients. [Ambuláns rehabilitációs programok COVID–19-betegek számára.] Orv Hetil. 2021; 162: 1671–1677. [Hungarian]
Szekanecz Z, Vályi-Nagy I. Post-acute COVID–19 syndrome. [Posztakut COVID–19 szindróma.] Orv Hetil. 2021; 162: 1067–1078. [Hungarian]
Győrffy Zs, Békási S, Szathmári-Mészáros N, et al. Possibilities of telemedicine regarding the COVID–19 pandemic in light of the international and Hungarian experiences and recommendations. [A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében.] Orv Hetil. 2020; 161: 983–992. [Hungarian]
Vajer P, Csenteri O, Szabó J, et al. Family medicine during COVID–19 pandemic. [Háziorvoslás a COVID–19-járvány idején.] Orv Hetil. 2020; 161: 1699–1705. [Hungarian]
Karászi É, Onozó B, Sütő A, et al. Clinical and epidemiological characteristics of pediatric COVID–19 patients in a community-based study. [Az alapellátásban kezelt COVID–19-fertőzött gyermekek tünettani és epidemiológiai jellemzői.] Orv Hetil. 2021; 162: 1751–1760. [Hungarian]
Mohamed-Hussein AA, Amin MT, Makhlouf HA, et al. Non-hospitalised COVID-19 patients have more frequent long COVID-19 symptoms. Int J Tuberc Lung Dis. 2021; 25: 732–737.
Raveendran AV. Long COVID-19: Challenges in the diagnosis and proposed diagnostic criteria. Diabetes Metab Syndr. 2021; 15: 145–146.
Tenforde MW, Kim SS, Lindsell CJ, et al. Symptom duration and risk factors for delayed return to usual health among outpatients with COVID-19 in a multistate health care systems network – United States, March–June 2020. Morb Mortal Wkly Rep. 2020; 69: 993–998.
Carvalho-Schneider C, Laurent E, Lemaignen A, et al. Follow-up of adults with noncritical COVID-19 two months after symptom onset. Clin Microbiol Infect. 2020; 27: 258–263.
Townsend L, Dyer AH, Jones K, et al. Persistent fatigue following SARS-CoV-2 infection is common and independent of severity of initial infection. PLoS ONE 2020; 15: e0240784.
Sykes DL, Holdsworth L, Jawad N, et al. Post-COVID-19 symptom burden: what is long-COVID and how should we manage it? Lung 2021; 199, 113–119.
Sudre CH, Murray B, Varsavsky T, et al. Attributes and predictors of long-COVID: analysis of COVID cases and their symptoms collected by the Covid Symptoms Study App. medRxiv 2020; 10.19.20214494 [cited 2021 Nov 29]. Available from: https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.10.19.20214494v2 [accessed: Nov 5, 2021].
Buttery S, Philip KE, Williams P, et al. Patient symptoms and experience following COVID-19: results from a UK-wide survey. BMJ Open Respir Res. 2021; 8: e001075.
Baranauskas MN, Carter SJ. Evidence for impaired chronotropic responses to and recovery from 6-minute walk test in women with post-acute COVID-19 syndrome. Exp Physiol 2021 Nov 10. . [Epub ahead of print]
Hull JH, Wootten M, Moghal M, et al. Clinical patterns, recovery time and prolonged impact of COVID-19 illness in international athletes: the UK experience. Br J Sports Med. 2022; 56: 4–11.
Sharpe MC, Archard LC, Banatvala JE, et al. A report – chronic fatigue syndrome: guidelines for research. J R Soc Med. 1991; 84: 118–121.
Cortes Rivera M, Mastronardi C, Silva-Aldana CT, et al. Myalgic encephalomyelitis/chronic fatigue syndrome: a comprehensive review. Diagnostics (Basel) 2019; 9: 91.
Katz BZ, Collin SM, Murphy G, et al. The International Collaborative on Fatigue Following Infection (COFFI). Fatigue 2018; 6: 106–121.
Eymard D, Lebel F, Miller M, et al. Human herpesvirus 6 and chronic fatigue syndrome. Can J Infect Dis. 1993; 4: 199–202.
Carfì A, Bernabei R, Landi F. Persistent symptoms in patients after acute COVID-19. JAMA 2020; 324: 603–605.
Al-Ani RM, Acharya D. Prevalence of anosmia and ageusia in patients with COVID-19 at a Primary Health Center, Doha, Qatar. Indian J Otolaryngol Head Neck Surg. 2020; Aug 19: 1–7. . [Published online ahead of print]