Bevezetés és célkitűzés: A gyermekkori elhízás egyre növekvő tendenciát mutat világszerte, ami nagy népegészségügyi kihívást jelent. Ezért elengedhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek összefogása, a különféle egészségfejlesztő és -megőrző programok, a tápláltsági állapotra és táplálkozási szokásokra irányuló kutatások. Módszer: Reprezentatív vizsgálatot végeztünk hazai 4–10 éves gyerekek körében nem, kor, településméret, régió szerint. A vizsgálatban 733 értékelhető kérdőívet és 666 táplálkozási naplót dolgoztunk fel. A táplálkozási szokásokat háromnapos táplálkozási naplóval vizsgáltuk; a tápláltsági állapot meghatározásához minden gyermeknél testtömeg- és testmagasság-méréseket végeztünk. Az adatokat statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A túlsúly és az elhízás aránya 23% a felmért gyerekek körében. Az energiabevitel szignifikáns mértékben különbözik az egyes testtömegindex-csoportok között. A gyerekek körében túlzott a zsírbevitel (34,2 energia%), a telítettzsírsav-bevitel meghaladja az ajánlott 10 energia%-ot, kedvezőtlen az ómega-zsírsavak aránya, magas a koleszterinbevitel. A szénhidrátból származó energia átlaga jelentősen elmarad az ajánlott 57 energia%-tól. A hozzáadott cukorból származó energia átlaga 11 energia%, mely a gyerekek 52%-át érinti. Alacsony rostbevitelük (19,4 g/nap) hátterében többek között a kevés zöldség-gyümölcs (263 g/nap) és teljes értékű gabona fogyasztása áll. A mikrotápanyagok közül a nátriumbevitel meghaladja az ajánlott mennyiség közel 3–4-szeresét. A gyerekek 35%-ának kritikus határérték alatti a kalciumbevitele, aminek hátterében többek között a kedvezőtlen tej- és tejtermékfogyasztás (290 g/nap) áll. A D-vitamin-bevitel a gyerekek 98–100%-ánál alacsony volt. Következtetés: A hazai 4–10 éves gyerekek tápláltsági állapota és tápanyagbevitele kedvezőtlen, az európai gyerekek, serdülők, valamint a hazai felnőttek és gyerekek körében végzett vizsgálatok eredményeihez hasonlóan. Nagyon fontos az átfogó intervenció, a gyerekek és a felnőtt generáció edukációja az elhízás visszaszorítása érdekében. Orv Hetil. 2023; 164(14): 533–540.
Rurik I, Apor P, Barna M, et al. Therapy and prevention of obesity: nutrition, physical activity and medical treatment. [Az elhízás kezelése és megelőzése: táplálkozás, testmozgás, orvosi lehetőségek.] Orv Hetil. 2021; 162: 323–335. [Hungarian]
Erdei G, Kovács VA, Bakacs M, et al. Hungarian Diet and Nutritional Status Survey 2014. I. Nutritional status of the Hungarian adult population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014. I. A magyar felnőtt lakosság tápláltsági állapota.] Orv Hetil. 2017; 158: 533–540. [Hungarian]
Szűcs Zs, Pálfi E, Badacsonyiné KK. Comparative analysis of the eating habits of Hungarian children. [A hazai gyermekek táplálkozási szokásai egy összehasonlító elemzés tükrében.] Új Diéta 2019; 28: 2–5. [Hungarian]
Kiss-Tóth B, Biró L. Survey on the dietary habits of children between the age of 4–10. [Négy–tíz éves gyermekek táplálkozásának felmérése.] Lege Artis Med. 2015; 25(4–5): 199–204. [Hungarian]
Erdei G, Bakacs M, Illés É, et al. Substantial variation across geographic regions in the obesity prevalence among 6–8 years old Hungarian children (COSI Hungary 2016). BMC Public Health 2018; 18: 611.
World Health Organization. Obesity and overweight 2021. Geneva, 2021. Available from: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/obesity-and-overweight [accessed: 2022 Febr 4].
World Health Organization. Report of the Commission on ending childhood obesity 2016. Geneva, 2021. Available from: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/204176/9789241510066_eng.pdf?sequence=1 [accessed: 2022 Febr 11].
Matkovics L, Czeglédi E. The role of the school health care system in the prevention of childhood obesity – lessons of a pilot study. [Az iskola-egészségügyi ellátórendszer szerepe a gyermekkori elhízás prevenciójában – egy pilotvizsgálat tanulságai.] Orv Hetil. 2022; 163: 1499–1505. [Hungarian]
Biró L. Evaluation of nutrition questionnaires. [Táplálkozási kérdőívek kiértékelése.] Health Sci. 2005; 49: 145–150. [Hungarian]
World Health Organization, Regional Office for Europe. Food and health in Europe: a new basis for action. European Series No. 96. Copenhagen, 2004. Available from: https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0005/74417/E82161.pdf [acessed: 2022 Febr 11].
Goldberg GR, Black AE, Jebb SA, et al. Critical evaluation of energy intake data using fundamental principles of energy physiology. 1. Derivation of cut-off limits to identify under recording. Eur J Clin Nutr. 1991; 45: 569–581.
Rodler I. New Nutrient table. [Új tápanyagtáblázat.] Medicina Kiadó, Budapest, 2005; pp. 21–70. [Hungarian]
Rodler I, Biró L, Greiner E, et al. Hungarian national dietary survey, 2003–2004. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003–2004.] Orv Hetil. 2005; 146: 1781–1789. [Hungarian]
Biró L, Rabin B, Regöly-Mérei A, et al. Dietary habits of medical and pharmacy students at Semmelweis University, Budapest. Acta Aliment. 2005; 34: 463–471.
Joubert K, Darvay S, Gyenis Gy, et al. The Hungarian Longitudinal Growth Study: From birth to the age of 18 years I. [Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat eredményei születéstől 18 éves korig I.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, Népességtudományi Kutatóintézet, Kutatási Jelentések 2006; 83. szám. [Hungarian]
Cole TJ, Bellizzi MC, Flegal KM, et al. Establishing a standard definition for child overweight and obesity worldwide: international survey. BMJ 2000; 320: 1240–1243.
Cole TJ, Flegal KM, Nicholls D, et al. Body mass index cut offs to define thinness in children and adolescents: international survey. BMJ 2007; 335: 194.
Kovács T, Mezei ÉZs, Csordás ÁK, et al. Ministry of the Interior Health Professional Guideline on screening for nutritional status in primary care for children. [A Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a tápláltsági állapot szűréséről a gyermek-alapellátásban.] Eü Közl. 2022; LXXII(10): 1621–1747. [Hungarian] Available from: http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/6/PDF/2022/10.pdf [accessed: 2023 Jan 14].
World Health Organization. Guideline: sugars intake for adults and children. Geneva, 2015. Available from: https://apps.who.int/iris/handle/10665/149782 [accessed: 2022 Febr 11].
World Health Organization, Regional Office for Europe. WHO European Childhood Obesity Surveillance Initiative (COSI): report on the fourth round of data collection, 2015–2017. Copenhagen, 2021. Available from: https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/341189/WHO-EURO-2021-2495-42251-58349-eng.pdf [accessed: 2022 Febr 15].
Antal M, Szabolcs P, Biró L, et al. Prevalence of underweight, overweight and obesity on the basis of body mass index and body fat percentage in Hungarian schoolchildren: representative survey in metropolitan elementary schools. Ann Nutr Metab. 2009; 54: 171–176.
Kovács VA, Erdei G. Childhood obesity prevalence in Hungary (COSI). [Gyermekkori elhízás előfordulása Magyarországon.] Magy Tud. 2019; 180: 739–748. [Hungarian]
Rippin HL, Hutchinson J, Jewell J, et al. Child and adolescent nutrient intakes from current national dietary surveys of European populations. Nutr Res Rev. 2019; 32: 38–69.
Sarkadi Nagy E, Bakacs M, Illés É, et al. Hungarian Diet and National Status Survey – OTÁP2014 II. Energy and macronutrients intake of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014 II. A magyar lakosság energia- és makrotápanyag-bevitele.] Orv Hetil. 2017; 158: 587–597. [Hungarian]
Briggs MA, Petersen KS, Kris-Etherton PM. Saturated fatty acids and cardiovascular disease: replacements for saturated fat to reduce cardiovascular risk. Healthcare 2017; 5: 29.
Graffe MI, Pala V, De Henauw S, et al. Dietary sources of free sugars in the diet of European children: the IDEFICS Study. Eur J Nutr. 2020; 59: 979–989.
Stephen AM, Champ MM, Cloran SJ, et al. Dietary fibre in Europe: current state of knowledge on definitions, sources, recommendations, intakes and relationships to health. Nutr Res Rev. 2017; 30: 149–190.
Nagy B, Nagy-Lőrincz Zs, Bakacs M, et al. Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – OTÁP2014. III. Macroelement intake of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2014 III. A magyar lakosság makroelem-bevitele.] Orv Hetil. 2017; 158: 653–661. [Hungarian]
Lips P, Cashman KD, Lamberg-Allardt C, et al. Current vitamin D satus in European and Middle East countries and strategies to prevent vitamin D deficiency: a position statement of the European Calcified Tissue Society. Eur J Endocrinol. 2019; 180: P23–P54.