Bevezetés: A COVID–19-pandémia során az intenzív osztályon kezelt betegek halálozása, bár országonként eltérő, de mindenütt drámaian nagy volt (20–60%). A rizikófaktorok azonosítása segítséget nyújt a betegség patomechanizmusának megértésében, és támpontot ad a veszélyeztetett betegek kiszűréséhez, a prognózis becsléséhez és esetleg a megfelelő kezelési modalitás alkalmazásához is. Célkitűzés: Intenzív osztályunkra felvett betegeken végzett vizsgálatunk a demográfiai és állapotsúlyossági faktorok elemzése mellett a kezelési modalitás változásának hatását is vizsgálta a súlyos állapotú fertőzött betegek kimenetelére a COVID–19-járvány 3. és 4. hullámában. Módszer: Retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban rögzítettük a súlyos légzési elégtelenséggel, koronavírus-fertőzés miatt felvett betegeink demográfiai, klinikai, kezelési és kimeneteli adatait. Eredmények: Összesen 88 beteg adatait dolgoztuk fel. A betegek 53%-a volt férfi, az életkor medián értéke 65 év, a medián BMI 29 kg/m2 volt. Nem invazív lélegeztetést 81%-ban, endotrachealis intubálást 45%-ban, hasra fordítást 59%-ban alkalmaztunk. Vazopresszor-kezelésre 44%-ban volt szükség, szekunder infekció 36%-ban lépett fel. A túlélés 41%-os volt. A túlélési rizikófaktorokat többváltozós modellezéssel is vizsgáltuk. Az alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám mellett a nem diabeteses állapot járt jobb túlélési eséllyel. A járvány során a betegek kezelése folyamatosan változott – ennek hatásait is követtük. Igazolódott, hogy a kezelési protokoll változása kedvező hatással volt a túlélésre (OR = 0,18 [95% CI: 0,04–0,76], p = 0,01976) még az APACHE II. pontszámra, nemre, BMI-re, két társbetegségre és két gyógyszerre (remdesivir, tocilizumab) kontrollálva is. Következtetés: A túlélés tekintetében az alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám, illetve a diabetes hiánya volt kedvező tényező. A kezdeti alacsony túlélési ráta (15%) a kezelési protokoll változása mellett szignifikánsan emelkedett (49%). Közleményünk célja, hogy biztassunk minden magyar intézményt saját adatainak közlésére, és ennek jegyében kezdeményezzük egy hazai, szakmai adatbázis kialakítását. Orv Hetil. 2023; 164(17): 651–658.
World Health Organization. WHO coronavirus (COVID-19) dashboard. Avaible from: https://covid19.who.int/ [accessed: 10 February 2023].
Boban M. Novel coronavirus disease (COVID-19) update on epidemiology, pathogenicity, clinical course and treatments. Int J Clin Pract. 2021; 75: e13868.
Ternák G, Fülesdi B. Experiences with the COVID–19 epidemic at the end of June, 2020 in Hungary. [A hazai COVID–19-járvány tanulságai 2020. június végén.] Orv Hetil. 2020; 161(32): 1350–1352. [Hungarian]
Váradi A, Ferenci T, Falus A. The coronavirus-induced COVID–19 pandemic. Previous experiences and scientific evidences at the end of March, 2020. [A koronavírus okozta COVID–19-pandémia. Korábbi tapasztalatok és tudományos evidenciák 2020. március végén.] Orv Hetil. 2020; 161: 644–651. [Hungarian]
Grasselli G, Zangrillo A, Zanella A, et al. Baseline characteristics and outcomes of 1591 patients infected with SARS-CoV-2 admitted to ICUs of the Lombardy Region, Italy. JAMA 2020; 323: 1574–1581. Erratum: JAMA 2021; 325: 2120.
Xie J, Wu W, Li S, et al. Clinical characteristics and outcomes of critically ill patients with novel coronavirus infectious disease (COVID-19) in China: a retrospective multicenter study. Intensive Care Med. 2020; 46:1863–1872.
Cummings MJ, Baldwin MR, Abrams D, et al. Epidemiology, clinical course, and outcomes of critically ill adults with COVID-19 in New York City: a prospective cohort study. Lancet 2020; 395(10239): 1763–1770.
Korsós A, Kupcsulik S, Lovas A, et al. Diagnostic consideration and bedside estimation of the prognosis in COVID–19 patients. [Diagnosztikus lépések és a betegség prognózisának becslése COVID–19-fertőzött betegeken.] Orv Hetil. 2020; 161: 667–671. [Hungarian]
Khwaja A. KDIGO clinical practice guidelines for acute kidney injury. Nephron Clin Pract. 2012; 120: c179–C184.
RECOVERY Collaborative Group; Horby P, Lim WS, Emberson JR, et al. Dexamethasone in hospitalized patients with Covid-19 – preliminary report. N Engl J Med. 2021; 384: 693–704.
Harrel FE. Regression modeling strategies: with applications to linear models, logistic and ordinal regression, and survival analysis. Springer, New York, NY, 2015.
Benes J, Jankowski M, Szułdrzynski K, et al. SepsEast Registry indicates high mortality associated with COVID-19 caused acute respiratory failure in Central-Eastern European intensive care units. Sci Rep. 2022; 12: 14906.
Ferrando-Vivas P, Doidge J, Thomas K, et al. ICNARC COVID-Team. Prognostic factors for 30-day mortality in critically ill patients with coronavirus disease 2019: an observational cohort study. Crit Care Med. 2021; 49: 102–111.
COVID-ICU Group on behalf of the REVA Network and the COVID-ICU Investigators. Clinical characteristics and day-90 outcomes of 4244 critically ill adults with COVID-19: a prospective cohort study. Intensive Care Med. 2021; 47: 60–73.
Wu Z, Han Z, Liu B, et al. Remdesivir in treating hospitalized patients with COVID-19: a renewed review of clinical trials. Front Pharmacol. 2022; 13: 971890.
Writing Committee for the REMAP-CAP Investigators; Higgins AM, Berry LR, Lorenzi E, et al. Long-term (180-day) outcomes in critically ill patients with COVID-19 in the REMAP-CAP randomized clinical trial. JAMA 2023; 329: 39–51.
BMJ Best Practice. Coronavirus disease 2019 (COVID-19). Treatment algorithm. Avaible from: https://bestpractice.bmj.com/topics/en-us/3000168/treatment-algorithm [accessed: 10 February 2023].
Szekanecz Z, Bogos K, Constantin T. Antiviral and anti-inflammatory therapies in COVID–19. [Antivirális és gyulladásellenes kezelési lehetőségek COVID–19-ben.] Orv Hetil. 2021; 162: 643–651. [Hungarian]
Chew MS, Blixt PJ, Åhman R, et al. National outcomes and characteristics of patients admitted to Swedish intensive care units for COVID-19: a registry-based cohort study. Eur J Anaesthesiol. 2021; 38: 335–343.
Monedero P, Gea A, Castro P, et al. Early corticosteroids are associated with lower mortality in critically ill patients with COVID-19: a cohort study. Crit Care 2021; 25: 2.
COVID-ICU Group on behalf of the REVA Network and the COVID-ICU Investigators. Clinical characteristics and day-90 outcomes of 4244 critically ill adults with COVID-19: a prospective cohort study. Intensive Care Med. 2021; 47: 60–73.
Doidge JC, Gould DW, Ferrando-Vivas P, et al. Trends in intensive care for patients with COVID-19 in England, Wales, and Northern Ireland. Am J Respir Crit Care Med. 2021; 203: 565–574.
Maes M, Higginson E, Pereira-Dias J, et al. Ventilator-associated pneumonia in critically ill patients with COVID-19. Crit Care 2021; 25: 25. Erratum: Crit Care 2021; 25: 130.
da Silva Ramos FJ, de Freitas FG, Machado F. Sepsis in patients hospitalized with coronavirus disease 2019: how often and how severe? Curr Opin Crit Care 2021; 27: 474–479.
Gattinoni L, Gattarello S, Steinberg I, et al. COVID-19 pneumonia: pathophysiology and management. Eur Respir Rev. 2021; 162: 210138.
Mega C, Cavalli I, Ranieri VM, et al. Protective ventilation in patients with acute respiratory distress syndrome related to COVID-19: always, sometimes or never? Curr Opin Crit Care 2022; 28: 51–56.
Bozóky G, Ruby É, Mohos A. Thromboembolic complications in COVID–19 patients. [Thromboemboliás szövődmények COVID–19-betegekben.] Orv Hetil. 2021; 162: 1710–1716. [Hungarian]
COVID STEROID 2 Trial Group; Munch MW, Myatra SN, Vijayaraghavan BK, et al. Effect of 12 mg vs 6 mg of Dexamethasone on the number of days alive without life support in adults with COVID-19 and severe hypoxemia: the COVID STEROID 2 randomized trial. JAMA 2021; 326: 1807–1817. Erratum: JAMA 2021; 326: 2333. Erratum: JAMA. 2022; 327: 286.
REMAP-CAP Investigators; ACTIV-4a Investigators; ATTACC Investigators; Goligher EC, Bradbury CA, McVerry BJ, et al. Therapeutic anticoagulation with heparin in critically ill patients with Covid-19. N Engl J Med. 2021; 385: 777–789.