Bevezetés: A SARS-CoV-2 által okozott fertőzés az elmúlt három évben meghatározta mindennapi életünket, és nem várt terhet rótt az egészségügyi ellátórendszerre, többek között azáltal, hogy komoly kockázati tényezőt jelenthet a már meglévő, különböző légzőszervi megbetegedésekkel küzdő betegek számára is. Célkitűzés: A COVID–19 és a fertőzéskor már fennálló légzőszervi megbetegedések, elsősorban a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), valamint az asztma összefüggéseinek feltárása. Módszer: Hazai vizsgálatunkban közel 29 000 beteg adatait dolgoztuk fel retrospektíven. Eredmények: Eredményeink alapján elmondható, hogy a COPD mint társbetegség megléte a nemzetközi megállapítással egybehangzóan összefüggést mutat a COVID–19-fertőzés súlyosságával, illetve enyhén növeli az intenzív osztályos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességének kockázatát a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés során. Asztma esetében mindezt nem sikerült kimutatnunk, vagyis sem a SARS-CoV-2-fertőzés súlyosságát, sem az intenzív osztályos kezelés és a gépi lélegeztetés szükségességét nem befolyásolta jelentősen az asztma mint társbetegség megléte. Megbeszélés: Ahogy nemzetközi tanulmányokban is olvasható, a COPD mint társbetegség megléte nem növeli jelentős mértékben a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatát. Ugyanakkor kijelenthető, hogy a COPD növeli a COVID–19-pozitív betegek kórházba kerülésének esélyét, és emeli a megbetegedés súlyosabb lefolyásának valószínűségét. Tekintettel a COPD-betegekben a tüdő károsodása során végbemenő szerkezeti átépülésre és rendellenes regenerálódási folyamatokra, e betegek a vírusfertőzés lezajlása után fokozott odafigyelést, valamint személyre szabott rehabilitációt igényelnek. Következtetés: Összességében elmondható, hogy a jövőben a személyre szabott terápiás megközelítés bevezetéséhez elengedhetetlen a különböző COPD-s fenotípusok (valamint egyéb krónikus tüdőbetegségek) és a SARS-CoV-2-fertőzés klinikai megnyilvánulásainak mélyreható vizsgálata. Orv Hetil. 2023; 164(2): 51–56.
Zaim S, Chong JM, Sankaranarayanan V, et al. COVID-19 and multiorgan response. Curr Probl Cardiol. 2020; 45: 100618.
Malik JA, Ahmed S, Shinde M, et al. The impact of COVID-19 on the comorbidities: a review of recent updates for combating it. Saudi J Biol Sci. 2022; 29: 3586–3599.
GBD Chronic Respiratory Disease Collaborators. Prevalence and attributable health burden of chronic respiratory diseases, 1990–2017: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2017. Lancet Respir Med. 2020; 8: 585–596.
Singh D, Agusti A, Anzueto A, et al. Global strategy for the diagnosis, management, and prevention of chronic obstructive lung disease: the GOLD science committee report 2019. Eur Respir J. 2019; 53: 1900164.
Alqahtani JS, Oyelade T, Aldhahir MA, et al. Prevalence, severity and mortality associated with COPD and smoking in patients with COVID-19: a rapid systematic review and meta-analysis. PLoS ONE 2020; 15: e0233147.
Argenziano MG, Bruce SL, Slater CL, et al. Characterization and clinical course of 1000 patients with coronavirus disease 2019 in New York: retrospective case series. BMJ 2020; 369: m1996.
Lee SC, Son KJ, Han CH, et al. Impact of COPD on COVID-19 prognosis: a nationwide population-based study in South Korea. Sci Rep. 2021; 11: 3735.
Gerayeli FV, Milne S, Cheung C, et al. COPD and the risk of poor outcomes in COVID-19: a systematic review and meta-analysis. EClinicalMedicine 2021; 33: 100789.
Halpin DM, Faner R, Sibila O, et al. Do chronic respiratory diseases or their treatment affect the risk of SARS-CoV-2 infection? Lancet Respir Med. 2020; 8: 436–438.
Cho WK, Lee CG, Kim LK. COPD as a disease of immunosenescence. Yonsei Med J. 2019; 60: 407–413.
Husebø GR, Gabazza EC, D’Alessandro Gabazza C, et al. Coagulation markers as predictors for clinical events in COPD. Respirology 2021; 26: 342–351.
Sharif-Askari NS, Sharif-Askari FS, Alabed M, et al. Airways expression of SARS-CoV-2 receptor, ACE2, and TMPRSS2 is lower in children than adults and increases with smoking and COPD. Mol Ther Methods Clin Dev. 2020; 18: 1–6.
Attaway A, Hatipoğlu U. Management of patients with COPD during the COVID-19 pandemic. Cleve Clin J Med. 2020 Jul 17. . [Epub ahead of print]
Ministry of Human Resources. Manual of prevention and therapy of COVID-19 infections caused by SARS-CoV-2 virus identified in 2020. [Emberi Erőforrások Minisztériuma. A 2020. évben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzések (COVID-19) megelőzésének és terápiájának kézikönyve. Igazolt COVID-fertőzött felnőttek kezelésének alapjai.] EMMI, Budapest, 2020. március 25. [Hungarian]
Gülsen A, König IR, Jappe U, et al. Effect of comorbid pulmonary disease on the severity of COVID-19: a systematic review and meta-analysis. Respirology 2021; 26: 552–565.
Sheikh D, Tripathi N, Chandler TR, et al. Clinical outcomes in patients with COPD hospitalized with SARS-CoV-2 versus non-SARS-CoV-2 community-acquired pneumonia. Respir Med. 2022; 191: 106714.
Adir Y, Saliba W, Beurnier A, et al. Asthma and COVID-19: an update. Eur Respir Rev. 2021; 30(162): 210152.
Protocol for diagnostics of chronic obstructive pulmonary disease. [Egészségügyi szakmai irányelv: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztikájáról.] [https://kollegium.aeek.hu] [Hungarian]
Global strategy for the diagnosis, management and prevention of COPD. Global initiative for chronic obstructive lung disease. [http://www.goldcopd.org2022]. GLOBAL.
Szekanecz Z, Vályi-Nagy I. Post-acute COVID-19 syndrome. [Posztakut COVID-19 szindróma.] Orv Hetil. 2021; 162: 1067–1078. [Hungarian]
Falus A. Coronavirus pandemic – the COVID–19 kaleidoscope today (May, 2022). [Koronavírus-világjárvány – a COVID–19-kaleidoszkóp ma (2022. május). Orv Hetil. 2022; 163: 935–942. [Hungarian]