Bevezetés: A refluxbetegség a fejlett világban endémiás, civilizációs betegség. Kezelésében a megfelelően kivitelezett hiatusrekonstrukció, valamint antireflux-plasztika kiemelkedő hatékonyságú terápiás lehetőség. Mivel a műtéti beavatkozás célja alapvetően az életminőség javítása, másodlagosan a szövődménymegelőzés, a szubjektív panaszok változásának követése és kiértékelése kimagaslóan fontos e műtéti típus alkalmazásakor. Célkitűzés: Tanulmányunkban 2015. 12. 01. és 2020. 12. 31. között refluxbetegség kapcsán hiatusrekonstrukción, antireflux-plasztikán átesett betegek műtét előtti és műtét utáni, refluxbetegséghez társult életminőségét kívántuk elemezni. Módszer: Kérdőíves lekérdezést végeztünk prospektív módon, pre- és posztoperatíven egyaránt. A legfőbb vizsgált paraméterek a következők voltak: a mellkasi égő fájdalom mértéke, nyelési nehezítettség, gyomortartalom-visszaáramlás, mellkasi fájdalom, hányingerrel és hányással kapcsolatos panaszok, puffadás, a fenti panaszok miatt alkalmazott gyógyszerelés. Értékeltük továbbá a páciensek testtömegváltozását és az antirefluxgyógyszerek esetleges alkalmazását is. Eredmények: 65 beteg pre- és posztoperatív kérdőívét dolgoztuk fel. A fenti szubjektív panaszok mindegyike csökkent a posztoperatív utánkövetés idejére, a nyelési nehezítettség kivételével statisztikailag is szignifikáns módon. Minimális testtömegcsökkenést regisztráltunk. A savcsökkentő gyógyszerek alkalmazásának aránya jelentősen csökkent a műtétet követően. Megbeszélés: Műtéti eredményeink – a betegek műtét utáni elégedettségét, valamint életminőségük javulását vizsgálva – az ezen betegek ellátására szakosodott központok eredményeinek megfelelőek. Munkacsoportunk sikerrel adaptálta a refluxbetegség diagnosztikus és terápiás algoritmusait a helyi viszonyokhoz. Következtetés: A laparoszkópos hiatusrekonstrukció és a Toupet szerinti antireflux-plasztika megfelelő műtéti javallat mellett igen hatékony eszköz a refluxbetegséghez társult panaszok csökkentésében és az életminőség javításában. Orv Hetil. 2023; 164(2): 57–63.
Richter JE, Rubenstein JH. Presentation and epidemiology of gastroesophageal reflux disease. Gastroenterology 2018; 154: 267–276.
Neuvonen P, Sand J, Matikainen M, et al. Does Nissen fundoplication provide lifelong reflux control? Symptomatic outcome after 31–33 years. World J Surg. 2017; 41: 2046–2052.
Gunter RL, Shada AL, Funk LM, et al. Long-term quality of life outcomes following Nissen versus Toupet fundoplication in patients with gastroesophageal reflux disease. J Laparoendosc Adv Surg Tech A. 2017; 27: 931–936.
Sobrino-Cossío S, Soto-Pérez JC, Coss-Adame E, et al. Post-fundoplication symptoms and complications: diagnostic approach and treatment. Rev Gastroenterol Mex. 2017; 82: 234–247.
Pascotto B, Henrard A, Maillart JF, et al. Quality of life and gastric acid-suppression medication post-laparoscopic fundoplication: a ten years retrospective study. Acta Chir Belg. 2022; 122: 321–327.
Velanovich V, Vallance SR, Gusz JR, et al. Quality of life scale for gastroesophageal reflux disease. J Am Coll Surg. 1996; 183: 217–224.
Gyawali CP, Kahrilas PJ, Savarino E, et al. Modern diagnosis of GERD: the Lyon Consensus. Gut 2018; 67: 1351–1362.
Pauwels A, Boecxstaens V, Andrews C, et al. How to select patients for antireflux surgery? The ICARUS guidelines (international consensus regarding preoperative examinations and clinical characteristics assessment to select adult patients for antireflux surgery). Gut 2019; 68: 1928–1941.
Juhasz A, Sundaram A, Hoshino M, et al. Outcomes of surgical management of symptomatic large recurrent hiatus hernia. Surg Endosc. 2012; 26: 1501–1508.
Csucska M, Mittal SK, Kovács B et al. Our experience with the laparoscopic surgery of hiatal hernias. [Tapasztalataink a rekeszsérvek laparoszkópos sebészetével.] Orv Hetil. 2021; 162: 754–759. [Hungarian]
Kovács B, Orosz M, Csucska M, et al. Autologous dermis graft implantation: a novel approach to reinforcement in giant hiatal hernias. Case Rep Surg. 2018; 2018: 9069430.
Katayama RC, Herbella FA, Schlottmann F, et al. Lessons learned from the history of fundoplication. SN Comprehensive Clin Med. 2020; 2: 775–781.
Nason KS, Wichienkuer PP, Awais O, et al. Gastroesophageal reflux disease symptom severity, proton pump inhibitor use, and esophageal carcinogenesis. Arch Surg. 2011; 146: 851–858.
Olson MT, Singhal S, Panchanathan R, et al. Primary paraesophageal hernia repair with Gore® Bio-A® tissue reinforcement: long-term outcomes and association of BMI and recurrence. Surg Endosc. 2018; 32: 4506–4516.
Müller-Stich BP, Kenngott HG, Gondan M, et al. Use of mesh in laparoscopic paraesophageal hernia repair: a meta-analysis and risk-benefit analysis. PLOS ONE 2015; 10: e0139547. Erratum: PLoS ONE 2017; 12: e0171865.
Strate U, Emmermann A, Fibbe C, et al. Laparoscopic fundoplication: Nissen versus Toupet two-year outcome of a prospective randomized study of 200 patients regarding preoperative esophageal motility. Surg Endosc. 2008; 22: 21–30.
Zornig C, Strate U, Fibbe C, et al. Nissen vs Toupet laparoscopic fundoplication. Surg Endosc. 2002; 16: 758–766.
Botden SM, Bouvy ND. Systematic review and meta-analysis of laparoscopic Nissen (posterior total) versus Toupet (posterior partial) fundoplication for gastro-oesophageal reflux disease. Br J Surg. 2010; 97: 1318–1330. Br J Surg. 2011; 98: 316.
Fein M, Seyfried F. Is there a role for anything other than a Nissen’s operation. J Gastrointest Surg. 2010; 14 (Suppl 1): S67–S74.
Wu H, Attaar M, Wong HJ, et al. Impedance planimetry (Endoflip) and ideal distensibility ranges for optimal outcomes after Nissen and Toupet fundoplication. J Am Coll Surg. 2020; 235: 420–429.
Terry M, Smith CD, Branum GD, et al. Outcomes of laparoscopic fundoplication for gastroesophageal reflux disease and paraesophageal hernia. Surg Endosc. 2001; 15: 691–699.
Park A, Weltz AS, Sanford Z, et al. Laparoscopic antireflux surgery (LARS) is highly effective in the treatment of select patients with chronic cough. Surgery 2019; 166: 34–40.
Simonka Zs, Paszt A, Kovách K, et al. Surgical treatment of gastroesophageal reflux disease and Barrett’s esophagus. [A gastro-oesophagealis refluxbetegség és a Barrett-nyelőcső sebészi kezelése.] Magy Seb. 2022; 75; 133–141. [Hungarian]
Granderath FA, Kamolz T, Schweiger UM, et al. Long-term results of laparoscopic antireflux surgery. Surg Endosc. 2002; 16: 753–757.
Galmiche JP, Hatlebakk J, Attwood S, et al. Laparoscopic antireflux surgery vs esomeprazole treatment for chronic GERD: the LOTUS randomized clinical trial. JAMA 2011; 305: 1969–1977.
Lundell L, Miettinen P, Myrvold HE, et al. Comparison of outcomes twelve years after antireflux surgery or omeprazole maintenance therapy for reflux esophagitis. Clin Gastroenterol Hepatol. 2009; 7: 1292–1298.
Lødrup A, Pottegård A, Hallas J, et al. Use of proton pump inhibitors after antireflux surgery: a nationwide register-based follow-up study. Gut 2014; 63: 1544–1549.
Scarpignato C, Gatta L, Zullo A, et al. Effective and safe proton pump inhibitor therapy in acid-related diseases – a position paper addressing benefits and potential harms of acid suppression. BMC Med. 2016; 14: 179.
Maes ML, Fixen DR, Linnebur SA. Adverse effects of proton-pump inhibitor use in older adults: a review of the evidence. Ther Adv Drug Saf. 2017; 8: 273–297.
Horváth ÖP, Vereczkei A. Esophageal adenocarcinoma. What can be the cause of substantially rising incidence? [Nyelőcső-adenocarcinoma. Mi lehet az oka az incidencia jelentős növekedésének?] Orv Hetil. 2021; 162: 2040–2046. [Hungarian]
Higgins RM, Gould JC. The pros and cons of partial versus total fundoplication for gastroesophageal reflux disease. J Laparoendosc Adv Surg Tech A. 2020; 30: 117–120.
Velanovich V. The development of the GERD-HRQL symptom severity instrument. Dis Esophagus 2007; 20: 130–134.