Bevezetés: A „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” programban hátrányos helyzetű települések lakosainak elsősorban szív- és érrendszeri szűrése zajlik. Célkitűzés: A hátrányos helyzetű településeken élő roma és nem roma lakosság egészségi állapotának, kockázatainak elemzése. Módszer: A szűrésen demográfiai, életmódra, fennálló betegségekre, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre és a betegtájékoztatás minőségére vonatkozó adatokat rögzítettek. Általános állapotfelmérésre (testtömeg-, testmagasság-, vérnyomás-, vércukorszint- és boka-kar index mérés), szakorvosi vizsgálatra került sor. Az adatok elemzése roma és nem roma bontásban történt, Pearson-féle khi-négyzet-próba segítségével. Eredmények: A vizsgálatban 3649 fő (851 [23%] férfi, 2798 [77%] nő) vett részt, közülük 16% (598) roma nemzetiségű. Az átlagéletkor férfiaknál 58, nőknél 55, a roma populációban férfiaknál 48, nőknél 47 év. A roma férfiak 45%-a, a roma nők 64%-a, az átlagpopulációban mindkét nem 30%-a dohányzik. A romák között a cukros üdítőitalok heti minimum négyszeri fogyasztása (férfiak 55%, nők 43%) és a BMI (férfiak 30 vs. 29, nők 29 vs. 28) szignifikánsan nagyobb a nem roma populációénál. A roma férfiak 31%-a, a roma nők 13%-a, az átlagpopulációban a férfiak 17%-a, a nők 8%-a ítéli rossznak egészségi állapotát. A COPD (18% vs. 9%), a coronariabetegség (18% vs. 13%), illetve a perifériás verőérbetegség (13% vs. 9%) előfordulása szignifikánsan gyakoribb a roma nők esetében, mint a nem romáknál. Következtetés: A vizsgált populációban a roma lakosság szignifikánsan fiatalabb korosztály, többet dohányzik, elhízottabb, gyakrabban fordulnak elő körükben a krónikus, nem fertőző betegségek, és rosszabbnak tartják az egészségi állapotukat. Orv Hetil. 2023; 164(20): 792–799.
Budreviciute A, Damiati S, Sabir DK, et al. Management and prevention strategies for non-communicable diseases (NCDs) and their risk factors. Front Public Health 2020; 8: 574111.
Piepoli MF, Hoes AW, Agewall S, et al. 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: the Sixth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of 10 societies and by invited experts) developed with the special contribution of the European Association for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR). Eur Heart J. 2016; 37: 2315–2381.
Ádány R. Health status of the Hungarian population in particular the post-millennial period [A magyar lakosság egészségi állapota, különös tekintettel az ezredforduló utáni időszakra.] Népegészségügy 2008; 86(2): 5–20. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Death by causes of death and gender. [Központi Statisztikai Hivatal. Halálozások a gyakoribb halálokok és nem szerint.] Available from: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0009.html [accessed: May 21, 2021]. [Hungarian]
Toledo ND, Almeida GS, Matos MM, et al. Cardiovascular risk factors: differences between ethnic groups. Rev Bras Enferm. 2020; 73: e20180918.
Hungarian Central Statistical Office. Health at a glance, 2019. [Központi Statisztikai Hivatal. Egészségügyi Helyzetkép, 2019.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf [accessed: June 19, 2022]. [Hungarian]
Jancsó Z, Csenteri O, Szőllősi GJ, et al. Cardiovascular risk management: the success of target level achievement in high- and very high-risk patients in Hungary. BMC Prim Care 2022; 23: 305.
Brys Z, Tóth G, Urbán R, et al. The epidemiology of smoking and e-cigeratte use in the Hungarian adult population in 2018. [A dohányzás és az e-cigaretta-használat epidemiológiája a felnőtt magyar népesség körében 2018-ban.] Orv Hetil. 2022; 163: 31–38. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. The population by nationality and gender. [Központi Statisztikai Hivatal. A népesség nemzetiség és nemek szerint.] Available from: https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nemzetiseg [accessed: June 19, 2022]. [Hungarian]
Hungarian Statistical Office, Hungarian Demographic Research Institute. Act CLXXIX of 2011 on the rights of nationalities. [Központi Statisztikai Hivatal, Népességtudományi Kutatóintézet. Roma kisebbség (demografia.hu) 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól.] Available from: https://demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/24-roma-kisebbseg [accessed: June 19, 2022]. [Hungarian]
Kósa K, Székely E, Ádány R. Participatory action project in a disadvantaged Roma community in Hungary. Eur J Public Health 2005; 15(Suppl 1): 65–65.
European Comission: Roma health report. Health status of the Roma population. Data collection in the member states of the European Union. European Union, 2014. Available from: https://health.ec.europa.eu/system/files/201611/2014_roma_health_report_en_0.pdf [accessed: November 25, 2019].
Vokó Z, Csépe P, Németh R, et al. Does socioeconomic status fully mediate the effect of ethnicity on the health of Roma people in Hungary? J Epidemiol Community Health 2009; 63: 455–460.
Ministry for National Economy. Territorial cohesion guide, 2019. [Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató, 2019.] Készült a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságának megbízásából és támogatásával. Budapest, 2019. május. [accessed: June 19, 2022 ] [Hungarian]
OECD, Systems, E. O. o. H. & Policies. Hungary: Country Health Profile 2021. Available from: https://www.oecd.org/publications/hungary-country-health-profile-2021-482f3633-en.htm [accessed: 26, February, 2023].
Hungarian Central Statistical Office. Education of the Hungarian population, 2016. [Központi Statisztikai Hivatal. A magyar népesség iskolázottsága, 2016.] Available from: https://www.ksh.hu/interaktiv/storytelling/iskolazottsag/index.html [accessed: June 19, 2022]. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Health assessment of the European population, 2019. [Központi Statisztikai Hivatal. Európai lakossági egészségfelmérés, 2019. Táplálkozás, tápláltság.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/taplalkozas_2019/index.html [accessed: June 19, 2022]. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Health assessment of the European population. We can do something for our health, 2019. [Központi Statisztikai Hivatal. Európai lakossági egészségfelmérés. Tehetünk az egészségünkért, 2019.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/te_2019/index.html [accessed: June 19, 2022]. [Hungarian]
Hungarian Central Statistical Office. Health assessment of the European population. Physical exercise, 2019. [Központi Statisztikai Hivatal. Európai lakossági egészségfelmérés. Testmozgás, 2019.] Available from: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/testmozgas_2019/index.html [accessed: June 19, 2022]. [Hungarian]
Babinská I, Gecková AM, Jarcuska P, et al. Does the population living in Roma settlements differ in physical activity, smoking and alcohol consumption from the majority population in Slovakia? Cent Eur J Public Health 2014; 22(Suppl ): 22–27.
Kiss A, Andó R, Fritz P, et al. Current and future burden of obesity at the Hungarian Roma population I. [Az elhízás jelenlegi és prognosztizált betegségterhe a magyarországi romák körében I.] Orv Hetil. 2019; 160, 1097–1104. [Hungarian]
Rurik I, Apor P, Barna M, et al. Therapy and prevention of obesity: nutrition, physical activity and medical treatment. [Az elhízás kezelése és megelőzése: táplálkozás, testmozgás, orvosi lehetőségek.] Orv Hetil. 2021; 162: 323–335. [Hungarian]
Kocsis É, Feith H. A comparative study of the Hungarian-speaking Roma population living in the Carpathian Basin with regard to obesity during the COVID-19 pandemic. Developments Health Sci. . (Published online ahead of print: 2022.) Available from: https://www.researchgate.net/publication/366641819_A_comparative_study_of_the_Hungarian_speaking_Roma_population_living_in_the_Carpathian_Basin_with_regard_to_obesity_during_the_COVID-19_pandemic [accessed: March 1, 2023].
Merzah M, Kósa Z, Sándor J, et al. Roma socioeconomic status has a higher impact on smoking behaviour than genetic susceptibility. Int J Environ Res Public Health 2021; 18: 3206.
Paulik E, Nagymajtényi L, Easterling D, et al. Smoking behaviour and attitudes of Hungarian Roma and non-Roma population towards tobacco control policies. Int J Public Health 2011; 56: 485–491.
Bauersachs R, Zeymer U, Brière JB, et al. Burden of coronary artery disease and peripheral artery disease: a literature review. Cardiovasc Ther. 2019; 2019: 8295054.
Ntritsos G, Franek J, Belbasis L, et al. Gender-specific estimates of COPD prevalence: a systematic review and meta-analysis. Int J Chron Obstruct Pulmon Dis. 2018; 13: 1507–1514.
Fowkes FG, Rudan D, Rudan I, et al. Comparison of global estimates of prevalence and risk factors for peripheral artery disease in 2000 and 2010: a systematic review and analysis. Lancet 2013; 382(9901): 1329–1340.
Tusa N, Kautiainen H, Elfving P, et al. Relationship between patient activation measurement and self-rated health in patients with chronic diseases. BMC Fam Pract. 2020; 21: 225.
Farsang Cs, Nemcsik J, Járai Z, et al. Guidelines of Hungarian Society of Hypertension: Guidelines for the care of hypertension disease. [A Magyar Hypertonia Társaság Szakmai Irányelve: A hypertoniabetegség ellátásának irányelvei.] Hyperton Nephrol. 2018; 22(Suppl 5): S1–S36. [Hungarian]
Go AS, Hylek EM, Chang Y, et al. Anticoagulation therapy for stroke prevention in atrial fibrillation: how well do randomized trials translate into clinical practice? JAMA 2003; 290: 2685–2692.