Bevezetés: Magyarországon az életkorhoz kötött kötelező oltások vonatkozásában közel 100%-os a lakosság átoltottsága. Az ajánlott oltások esetében viszont már kevésbé kedvező a helyzet, ráadásul a COVID–19-pandémia alatt a korábbinál nagyobb mértékben jelent meg az oltásellenesség is egyes csoportokban, melynek visszaszorítása minden egészségügyi szakembernek feladata. Célkitűzés: A védőoltásokkal kapcsolatos ismeretek és attitűdök feltárása, valamint ezen tényezők nemek, évfolyamok és oltási hajlandóság/bizonytalanság szerinti jellemzőinek elemzése a Szegedi Tudományegyetem orvostanhallgatói körében. Módszer: A keresztmetszeti vizsgálat a Szegedi Tudományegyetem I. és IV. évfolyamos orvostanhallgatói körében történt online kérdőív segítségével, amely a szociodemográfiai adatokon kívül vizsgálta az influenza és a COVID–19 elleni oltás beadatását, a védőoltásokkal kapcsolatos tudás önértékelését, az oltások fontosságáról, valamint az ajánlott oltásokról alkotott hallgatói véleményeket. Eredmények: Az Egészségügyi Világszervezet stratégiai munkacsoportjának meghatározása alapján a hallgatók 88,6%-a tartozott az „oltási hajlandóság” csoportba, akik amint elérhetővé vált a COVID–19 elleni védőoltás, azonnal beadatták azt, míg az „oltási bizonytalanság” csoportba soroltak (11,4%) csak az oltás kötelezővé tételekor vagy még akkor sem kérték az oltást. A nem és évfolyam szerint illesztett modell alapján az oltási hajlandóságot mutatók nagyobb eséllyel tartották fontosnak a védőoltások alkalmazását, a tanácsadást stb., mint a bizonytalanok, míg az ismeretek önminősítésével nem volt összefüggés. Az ajánlott oltásokkal kapcsolatos állítások esélyhányadosai alapján azonosítani lehetett az oltási hajlandósághoz, illetve bizonytalansághoz társuló véleményeket. Megbeszélés: Összességében a hallgatói ismeretek és attitűdök pozitív képet mutattak. Kiemelendő viszont, hogy az oltási bizonytalanságot mutató hallgatóknál azonosított tévhitek megegyeznek a lakosság körében is fellelhető oltásellenes eszmékkel. Következtetés: Az egyetemi képzés során nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hallgatói oltási hajlandóság monitorozásának, az ismeretek és a kommunikáció fejlesztésének. Orv Hetil. 2023; 164(21): 803–810.
National Center for Public Health Department of Epidemiology and Infection Control. Vaccination data for the year 2021. [A 2021. évben végzett védőoltások adatai.] Nemzeti Népegészségügyi Központ, Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, Budapest, 2022. 05. 30. Available from: https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/vedooltasok/Vedooltasok_eves_jelentesek [accessed: Dec 29, 2022]. [Hungarian]
National Center for Public Health, Department of Epidemiology and Infection Control. Reported communicable diseases, Hungary, 2017–2021. [Bejelentett fertőző megbetegedések, Magyarország, 2017–2021.] Nemzeti Népegészségügyi Központ, Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, Budapest, 2022 Available from: https://www.antsz.hu/data/cms104974/OSAP_Fertozo_2021_honlapra.pdf [accessed: Nov 27, 2022]. [Hungarian]
National Center for Public Health, Department of Epidemiology and Infection Control. Summary of the Occurrence of Vaccine-Related Adverse Events (OVAE) – 2019. [Összefoglaló az Oltást Követő Nemkívánatos Eseményekről (OKNE) – 2019.] Available from: http://www.vacsatc.hu/vacsatc_docs/?id=okne_osszefoglalo_2019.doc [accessed: Nov 27, 2022]. [Hungarian]
Organisation for Economic Co-operation and Development. Health at a glance: Europe 2022. Available from: https://www.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/health-at-a-glance-europe-2022_507433b0-en [accessed: Dec 29, 2022].
European Centre for Disease Prevention and Control. Seasonal influenza vaccination and antiviral use in EU/EEA member states. 18 Dec 2018. Available from: https://www.ecdc.europa.eu/en/publications-data/seasonal-influenza-vaccination-antiviral-use-eu-eea-member-states [accessed: Jan 4, 2023].
Talic S, Shah S, Wild H, et al. Effectiveness of public health measures in reducing the incidence of COVID-19, SARS-CoV-2 transmission, and COVID-19 mortality: systematic review and meta-analysis. Br Med J. 2021; 375: e068302.
Chu DK, Akl EA, Duda S, et al. Physical distancing, face masks, and eye protection to prevent person-to-person transmission of SARS-CoV-2 and COVID–19: a systematic review and meta-analysis. Lancet 2020; 395: 1973–1987.
Troiano G, Nardi A. Vaccine hesitancy in the era of COVID−19. Public Health 2021; 194: 245–251.
Dhalaria P, Arora H, Singh AK, et al. COVID–19 vaccine hesitancy and vaccination coverage in India: an exploratory analysis. Vaccines 2022; 10: 739.
Fehér Á, Fekete M, Varga JT, et al. Medical students knowledge on vaccinology. [Az orvostanhallgatók vakcinológiai tájékozottsága.] Orv Hetil. 2019; 160: 1193–1199. [Hungarian]
Vezér T, Müller A, Lukács A, et al. Investigation of influenza vaccination behavior and its influencing factors at the University of Szeged. [Influenza vakcinációs magatartás és befolyásoló tényezőinek vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen.] Egészségtudomány 2019; 3–4: 3–31. Available from: https://doi.org/10.29179/EgTud.2019.3-4.3-31 [accessed: Aug 16, 2022]. [Hungarian]
Kun E, Benedek A, Mészner Z. Vaccine hesitancy among primary healthcare professionals in Hungary. [Védőoltásokkal kapcsolatos kételyek és elkötelezettség a magyarországi egészségügyi alapellátásban dolgozók körében.] Orv Hetil. 2019; 160: 1904–1914. [Hungarian]
MacDonald NE, Eskola J, Liang X, et al. Vaccine hesitancy: definition, scope and determinants. Vaccine 2015; 33: 4161–4164.
Mátó V. Attitudes towards vaccination in a group of university students. [Védőoltásokhoz való hozzáállás egyetemi hallgatók egy csoportjában.] Egészségfejlesztés 2022; 63: 23–31. [Hungarian]
Eörsi D, Gács Z, Kun E. Influenza vaccination: Pros and cons? Views of general practitioners and the general population. [Influenza elleni védőoltás: mi szól mellette és ellene? Háziorvosok és a lakosság nézetei.] Orv Hetil. 2022; 163: 222–228. [Hungarian]
Schmid P, Rauber D, Betsch C, et al. Barriers of influenza vaccination intention and behavior. A systematic review of influenza vaccine hesitancy, 2005–2016. PLoS ONE 2017; 12: e0170550.
Ipsos. Three in four adults globally say they would get a vaccine for COVID-19. (Internet.) Available from: https://www.ipsos.com/en-uk/three-four-adults-globally-say-they-would-get-vaccine-covid-19 [accessed: Jan 4, 2023].
Ipsos. Covid-19: expectations and vaccination. (Internet.) Available from: https://www.ipsos.com/en-uk/covid-19-expectations-vaccination-february-2022 [accessed: Jan 4, 2023].
Ugrin I, Dombrádi V, Joó T, et al. Lifelong vaccination strategy as a tool against pandemics in Hungary. [Élethosszan át tartó oltási stratégia mint eszköz a pandémiák elleni védekezésben.] Orv Hetil. 2022; 163. 535–543. [Hungarian]
Brys Z, Albert F, Pénzes M. COVID–19 vaccination refusal in the active Hungarian adult population in December, 2021. [A COVID–19 elleni oltóanyagot elutasítók az aktív korú felnőtt magyar lakosság körében 2021 decemberében.] Orv Hetil. 2022; 163: 1135−1143. [Hungarian]
Mészáros V, Mirnics Z, Kövi Z, et al. Opinions about coronavirus vaccination – the role of healthcare workers in communication in December 2020. [A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében.] Orv Hetil. 2021; 162: 931–937. [Hungarian]
Gautier S, Luyt D, Davido B, et al. Cross-sectional study on COVID-19 vaccine hesitancy and determinants in healthcare students: interdisciplinary trainings on vaccination are needed. BMC Med Educ. 2022; 22: 299.
Jain J, Saurabh S, Kumar P, et al. COVID-19 vaccine hesitancy among medical students in India. Epidemiol Infect. 2021; 149: e132.
Roberts K, Streng A, Göttler D, et al. Medical student self-assessment of knowledge about vaccinations and the quality of vaccination training. Dtsch Ärztebl Int. 2022; 119: 562–563.