Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 24
A női alsó genitalis traktus mikrobiom tulajdonságai és szerepe
Authors:
Márta Marschalkó Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Budapest, Mária u. 41., 1085 Magyarország

Search for other papers by Márta Marschalkó in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
and
Luca Ambrus Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Budapest, Mária u. 41., 1085 Magyarország
Országos Onkológiai Intézet, Dermatoonkológiai Osztály Budapest, Ráth György u. 7–9., 1122 Magyarország

Search for other papers by Luca Ambrus in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
923–930
Online Publication Date:
18 Jun 2023
Publication Date:
18 Jun 2023
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32791
Keywords:
microbiota; bacterial vaginosis; Lactobacillus; lactic acid;
Keywords (Hungarian):
mikrobiota; bakteriális vaginosis; Lactobacillus; tejsav;
Open access

A hüvelyi mikrobiom fontos tényező a patogén mikroorganizmusokkal szembeni védekezésben, az egészséges hüvelyi miliő fenntartásában. A hüvelyi mikrobiom összetételéről, funkcióiról, változásairól az újgenerációs szekvenálási technikák révén rendelkezünk alapvetőn új, széles körű ismeretekkel. Az összefoglaló tanulmány célja a kérdés alapismereteinek összefoglalása. A hüvelyi mikrobiom az életkorral párhuzamosan változik, reproduktív korban éri el funkcionális kiteljesedését. Alkotói a reproduktív korban elsősorban Lactobacillus speciesek, főként L. crispatus, L. iners, L. gasseri, L. jensenii, melyek a fiziológiás stabilitását biztosítják. A hüvelyi mikrobiom a szervezet többi mikrobiomjával szemben alacsony diverzitású, a diverzitás szélesedése patogén állapothoz vezet. A hagyományos, tenyésztéses technikák korában is ismert volt a Lactobacillusok szerepe a tejsavfermentálás során kialakuló savas hüvelyi pH fenntartásában és antimikrobás anyagok termelésében. A közleményben részletesen tárgyaljuk az 5 típusú, különböző bakteriális összetételű hüvelyi közösséget, összetételüket, demográfiai előfordulásukat, a típusváltásokat, a domináló flóra átmeneti változásait, annak jelentőségét, összehasonlítva a nem Lactobacillus dominálta, fiziológiásnak tekinthető flórával. A mikrobiomnak lényeges szerepe van a lokális nyálkahártya-immunitásban, a patogénekkel szembeni védekezésben, a fiziológiás változásokkal szembeni immuntolerancia kialakításában. A bakteriális vaginosis a nem egészséges flóra domináló szerepének klasszikus példája. Bakteriális vaginosisban a Lactobacillus-flóra drámaian csökken, és helyét nagy diverzitású anaerob baktériumok foglalják el. Az állapot az aktuális kellemetlenségek mellett súlyos nőgyógyászati, szülészeti következményekkel járhat: meddőség, vetélés, koraszülés, chorioamnionitis, endometritis, növekszik a fogékonyság a felső genitalis traktusi és húgyúti infekciók, valamint a szexuális úton terjedő fertőzések, HIV-akviráció iránt, emellett a bakteriális vaginosisban szenvedő nők HIV-vírus-átadási képessége partnerük és az újszülött számára növekedett. Orv Hetil. 2023; 164(24): 923–930.

  • 1

    Lamont RF, Sobel JD, Akins RA, et al. The vaginal microbiome: new information about genital tract flora using molecular based techniques. BJOG 2011; 118: 533–549.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 2

    Chen X, Lu Y, Chen T, et al. The female vaginal microbiome in health and bacterial vaginosis. Front Cell Infect Microbiol. 2021; 11: 1–15.

  • 3

    Menyhárt O, Győrffy B, Szabó A. Diagnosis of genetic disorders in childhood with next-generation sequencing. [Gyermekkori genetikai rendellenességek diagnosztikája újgenerációs szekvenálással.] Orv Hetil. 2022; 163: 2027–2040. [Hungarian]

  • 4

    Malla MA, Dubey A, Kumar A, et al. Exploring the human microbiome: the potential future role of next-generation sequencing in disease diagnosis and treatment. Front Immunol. 2019; 9: 1–23.

  • 5

    Barna I, Nyúl D, Szentes T, et al. Review of the relation between gut microbiome, metabolic disease and hypertension. [A bélmikrobiom, a metabolikus betegségek és a hypertonia kapcsolatának irodalmi áttekintése.] Orv Hetil. 2018; 159: 346–351. [Hungarian]

  • 6

    Fekete S, Szabó D, Tamás L, et al. The role of the microbiome in otorhinolaryngology. [A mikrobiom szerepe a fül-orr-gégészetben.] Orv Hetil. 2019; 160: 1533–1541. [Hungarian]

  • 7

    Oláh Cs, Váradi M, Horváth O, et al. Oncological relevance of gut and urine microbiomes. [A béltartalom és a vizelet mikrobiom-összetételének onkológiai vonatkozásai.] Orv Hetil. 2021; 162: 579–586. [Hungarian]

  • 8

    Szabó D. Peculiarities of microbiome testing. [A mikrobiom vizsgálatának sajátosságai]. Medical Online, May 4, 2016. Available from: http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/a_mikrobiom_vizsgalatanak_sajatossagai [accessed: October 11, 2020]. [Hungarian]

  • 9

    Dominguez-Bello MG, Costello EK, Contreras M, et al. Delivery mode shapes the acquisition and structure of the initial microbiota across multiple body habitats in newborns. Proc Natl Acad Sci U S A 2010; 107: 11971–11975.

  • 10

    Farage M, Maibach H. Lifetime changes in the vulva and vagina. Arch Gynecol Obstet. 2006; 273: 195–202.

  • 11

    Eschenbach DA, Thwin SS, Patton DL, et al. Influence of the normal menstrual cycle on vaginal tissue, discharge, and microflora. Clin Infect Dis. 2000; 30; 901–907.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 12

    Kalia N, Singh J, Kaur M. Microbiota in vaginal health and pathogenesis of recurrent vulvovaginal infections: a critical review. Ann Clin Microbiol Antimicrob. 2020; 19: 1–19.

  • 13

    Mendling W. Normal and abnormal vaginal microbiota. Laboratoriums Medizin 2016; 40: 239–246.

  • 14

    Brotman RM, Shardell MD, Gajer P, et al. Association between the vaginal microbiota, menopause status, and signs of vulvovaginal atrophy. Menopause 2014; 21: 450–458.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 15

    Gil NF, Martinez RC, Gomes BC, et al. Vaginal Lactobacilli as potential probiotics against Candida spp. Braz J Microbiol. 2010; 41: 6–14.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 16

    O’Hanlon DE, Moench TR, Cone RA. Vaginal pH and microbicidal lactic acid when Lactobacilli dominate the microbiota. PLoS ONE 2013; 8: 1–8.

  • 17

    Amabebe E, Anumba DO. The vaginal microenvironment: the physiologic role of Lactobacilli. Front Med (Lausanne) 2018; 5: 1–11.

  • 18

    Aldunate M, Srbinovski D, Hearps AC, et al. Antimicrobial and immune modulatory effects of lactic acid and short chain fatty acids produced by vaginal microbiota associated with eubiosis and bacterial vaginosis. Front Physiol. 2015; 6: 1–23.

  • 19

    Spear GT, French AL, Gilbert D, et al. Human α-amylase present in lower-genital-tract mucosal fluid processes glycogen to support vaginal colonization by Lactobacillus. J Infect Dis. 2014; 210: 1019–1028.

  • 20

    Döderlein A. The vaginal secretion and its importance for puerperal fever. [Das Scheidensekret und seine Bedeutung für das Puerperalfieber.] Zentbl Bakteriol Microbiol Hyg. 1892; 11: 699. [German] Cit: Lamont RF, Sobel JD, Akins RA, et al. The vaginal microbiome: New information about genital tract flora using molecular based techniques. BJOG. 2011; 118: 533–549.

  • 21

    Lauer E, Kandler O. Lactobacillus gasseri sp. nov., a new species of the subgenus Thermobacterium. Zentbl Bakteriol.: I. Abt Originale C: Allgemeine, angewandte und ökologische Mikrobiologie 1980; 1: 75–78.

  • 22

    Ravel J, Gajer P, Abdo Z, et al. Vaginal microbiome of reproductive-age women. Proc Natl Acad Sci U S A 2011; 108(Suppl 1): 4680–4687.

  • 23

    Borgdorff H, Armstrong SD, Tytgat HL, et al. Unique insights in the cervicovaginal Lactobacillus iners and L. crispatus proteomes and their associations with microbiota dysbiosis. PLoS ONE 2016; 11: 1–14.

  • 24

    Janulaitiene M, Paliulyte V, Grinceviciene S, et al. Prevalence and distribution of Gardnerella vaginalis subgroups in women with and without bacterial vaginosis. BMC Infect Dis. 2017; 17: 2–9.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 25

    Redelinghuys MJ, Geldenhuys J, Jung H, et al. Bacterial vaginosis: current diagnostic avenues and future opportunities. Front Cell Infect Microbiol. 2020; 10: 1–20.

  • 26

    Gajer P, Brotman RM, Bai G, et al. Temporal dynamics of the human vaginal microbiota. Sci Transl Med. 2012; 4: 1–21.

  • 27

    Zhou X, Bent SJ, Schneider MG, et al. Characterization of vaginal microbial communities in adult healthy women using cultivation-independent methods. Microbiology 2004; 150: 2565–2573.

  • 28

    Yoshimura K, Morotomi N, Fukuda K, et al. Intravaginal microbial flora by the 16S rRNA gene sequencing. Am J Obstet Gynecol. 2011; 205: 235.e1–e9.

  • 29

    Ravel J, Brotman RM, Gajer P, et al. Daily temporal dynamics of vaginal microbiota before, during and after episodes of bacterial vaginosis. Microbiome 2013; 1: 1–6.

  • 30

    Kim TK, Thomas SM, Ho M, et al. Heterogeneity of vaginal microbial communities within individuals. J Clin Microbiol. 2009; 47: 1181–1189.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 31

    Yamamoto T, Zhou X, Williams CJ, et al. Bacterial populations in the vaginas of healthy adolescent women. J Pediatr Adolesc Gynecol. 2009; 22: 11–18.

  • 32

    Jespers V, Menten J, Smet H, et al. Quantification of bacterial species of the vaginal microbiome in different groups of women, using nucleic acid amplification tests. BMC Microbiol. 2012; 12: 1–10.

  • 33

    Srinivasan S, Hoffman NG, Morgan MT, et al. Bacterial communities in women with bacterial vaginosis: high resolution phylogenetic analyses reveal relationships of microbiota to clinical criteria. PLoS ONE 2012; 7: 1–15.

  • 34

    O’Hanlon DE, Lanier BR, Moench TR, et al. Cervicovaginal fluid and semen block the microbicidal activity of hydrogen peroxide produced by vaginal Lactobacilli. BMC Infect Dis. 2010; 10: 1–8.

  • 35

    O’Hanlon DE, Moench TR, Cone RA. In vaginal fluid, bacteria associated with bacterial vaginosis can be suppressed with lactic acid but not hydrogen peroxide. BMC Infect Dis. 2011; 11: 1–8.

  • 36

    Gong Z, Luna Y, Yu P, et al. Lactobacilli inactivate Chlamydia trachomatis through lactic acid but not H2O2. PLoS ONE 2014; 9: 1–12.

  • 37

    Santiago GL, Cools P, Verstraelen H, et al. Longitudinal study of the dynamics of vaginal microflora during two consecutive menstrual cycles. PLoS ONE 2011; 6: 1–11.

  • 38

    Srinivasan S, Liu C, Mitchell CM, et al. Temporal variability of human vaginal bacteria and relationship with bacterial vaginosis. PLoS ONE 2010; 5: 1–8.

  • 39

    Hickey RJ, Abdo Z, Zhou X, et al. Effects of tampons and menses on the composition and diversity of vaginal microbial communities over time. BJOG 2013; 120: 695–704.

  • 40

    Linhares IM, Giraldo PC, Baracat EC. New findings about vaginal bacterial flora. Rev Assoc Med Bras. 2010; 56: 370–374.

  • 41

    Barrientos-Durán A, Fuentes-López A, de Salazar A, et al. Reviewing the composition of vaginal microbiota: inclusion of nutrition and probiotic factors in the maintenance of eubiosis. Nutrients 2020; 12: 1–30.

  • 42

    Fichorova RN, Anderson DJ. Differential expression of immunobiological mediators by immortalized human cervical and vaginal epithelial cells. Biol Reprod. 1999; 60: 508–514.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 43

    Carias AM, McCoombe S, McRaven M, et al. Defining the interaction of HIV-1 with the mucosal barriers of the female reproductive tract. J Virol. 2013; 87: 11388–11400.

  • 44

    Kaushic C. HIV-1 infection in the female reproductive tract: role of interactions between HIV-1 and genital epithelial cells. Am J Reprod Immunol. 2011; 65: 253–260.

  • 45

    Blaskewicz CD, Pudney J, Anderson DJ. Structure and function of intercellular junctions in human cervical and vaginal mucosal epithelia. Biol Reprod. 2011; 85: 97–104.

  • 46

    Anderson DJ, Marathe J, Pudney J. The structure of the human vaginal stratum corneum and its role in immune defense. Am J Reprod Immunol. 2014; 71: 618–623.

  • 47

    Boris S, Suárez JE, Vázquez F, et al. Adherence of human vaginal Lactobacilli to vaginal epithelial cells and interaction with uropathogens. Infect Immun. 1998; 66: 1985–1989.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 48

    Herbst-Kralovetz MM, Quayle AJ, Ficarra M, et al. Quantification and comparison of toll-like receptor expression and responsiveness in primary and immortalized human female lower genital tract epithelia. Am J Reprod Immunol. 2008; 59: 212–224.

  • 49

    Sandler NG, Bosinger SE, Estes JD, et al. Type I interferon responses in rhesus macaques prevent SIV infection and slow disease progression. Nature 2014; 511: 601–605.

  • 50

    Al-Mushrif S, Eley A, Jones BM. Inhibition of chemotaxis by organic acids from anaerobes may prevent a purulent response in bacterial vaginosis. J Med Microbiol. 2000; 49: 1023–1030.

  • 51

    Sakai M, Ishiyama A, Tabata M, et al. Relationship between cervical mucus interleukin-8 concentrations and vaginal bacteria in pregnancy. Am J Reprod Immunol. 2004; 52: 106–112.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 52

    Nikolaitchouk N, Andersch B, Falsen E, et al. The lower genital tract microbiota in relation to cytokine-, SLPI- and endotoxin levels: application of checkerboard DNA-DNA hybridization (CDH). APMIS 2008; 116: 263–277.

  • 53

    Kyongo JK, Jespers V, Goovaerts O, et al. Searching for lower female genital tract soluble and cellular biomarkers: defining levels and predictors in a cohort of healthy Caucasian women. PLoS ONE 2012; 7: 1–12.

  • 54

    Rose WA 2nd, McGowin CL, Spagnuolo RA, et al. Commensal bacteria modulate innate immune responses of vaginal epithelial cell multilayer cultures. PLoS ONE 2012; 7: 1–11.

  • 55

    Doerflinger SY, Throop AL, Herbst-Kralovetz MM. Bacteria in the vaginal microbiome alter the innate immune response and barrier properties of the human vaginal epithelia in a species-specific manner. J Infect Dis. 2014; 209: 1989–1999.

  • 56

    Emődy L. Microbial pathogenicity and virulence: definitions, parables and molecular aspects. [A mikroorganizmusok patogenitása és virulenciája: definiciók, példázatok és molekuláris háttérismeretek.] Orv Hetil. 2021; 162: 1991–1999. [Hungarian]

  • 57

    Spiegel CA, Amsel R, Eschenbach D, et al. Anaerobic bacteria in nonspecific vaginitis. N Engl J Med. 1980; 303: 601–607.

  • 58

    Ling Z, Kong J, Liu F, et al. Molecular analysis of the diversity of vaginal microbiota associated with bacterial vaginosis. BMC Genomics 2010; 11: 1–16.

  • 59

    Nazli A, Chan O, Dobson-Belaire WN, et al. Exposure to HIV-1 directly impairs mucosal epithelial barrier integrity allowing microbial translocation. PLOS Pathog. 2010; 6: 1–20.

  • 60

    Petrova MI, van den Broek M, Balzarini J. et al. Vaginal microbiota and its role in HIV transmission and infection. FEMS Microbiol Rev. 2013; 37: 762–792.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2023  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.8
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.2
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q3 (General Medicine)
SNIP 0.343
Scimago  
SJR index 0.214
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Apr 2024 0 102 89
May 2024 0 180 107
Jun 2024 0 106 93
Jul 2024 0 137 111
Aug 2024 0 76 75
Sep 2024 0 118 118
Oct 2024 0 6 14