Orvosi Hetilap
Volume/Issue:
Volume 164: Issue 24
Gyógyszerrosta: a racionális gyógyszeres terápia meghatározó eleme
Authors:
Zsófia Engi Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Szeged, Szikra u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Zsófia Engi in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Mária Matuz Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Szeged, Szikra u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Mária Matuz in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Gyöngyvér Soós Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Szeged, Szikra u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Gyöngyvér Soós in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Ferenc Hajnal Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Családorvosi Intézet Szeged Magyarország

Search for other papers by Ferenc Hajnal in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Éva Szökő Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerhatástani Intézet Budapest Magyarország

Search for other papers by Éva Szökő in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Réka Viola Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Szeged, Szikra u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Réka Viola in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
,
Dezső Csupor Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Szeged, Szikra u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Dezső Csupor in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
, and
Ria Benkő Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Szeged, Szikra u. 8., 6725 Magyarország

Search for other papers by Ria Benkő in
Current site
Google Scholar
PubMed Close
Pages:
931–941
Online Publication Date:
18 Jun 2023
Publication Date:
18 Jun 2023
Article Category:
Review Article
DOI:
https://doi.org/10.1556/650.2023.32782
Keywords:
deprescribing; potentially inappropriate medications; polypharmacy; optimising medication use;
Keywords (Hungarian):
gyógyszerrosta; potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek; polypharmacia; gyógyszeres terápia racionalizálása;
Open access
Get Permissions

A gyógyszerrosta (az angol deprescribing magyar megfelelője) tervezett, szisztematikus gyógyszerleépítési folyamat, amely egészségügyi szakember felügyeletével zajlik, és lényegében a helyes gyógyszerrendelési gyakorlat részének tekintendő. A gyógyszerrosta nemcsak a teljes gyógyszerelhagyást jelentheti, hanem a dóziscsökkentés folyamata is lehet. Megtervezése során létfontosságú figyelembe venni a terápiás célkitűzéseket, valamint a beteg egészségi állapotát, időbeli életkilátását, értékrendjét és igényeit. A gyógyszerrosta célja betegenként változhat, alapvetően azonban prioritásnak tekinthető a beteg számára fontos célok elérése, a beteg életminőségének javítása. Közleményünkben a nemzetközi szakirodalom alapján áttekintjük a gyógyszerrosta folyamatának lehetséges célpontjait: azokat a nagy egészségügyi kockázatú betegcsoportokat, amelyeknél előnyös lehet a gyógyszerleépítés; a gyógyszereket és gyógyszercsoportokat, amelyek szedése esetén szükség lehet a terápia felülvizsgálatára; valamint összefoglaljuk a folyamat lehetséges színtereit. Ezenkívül kitérünk a folyamat általános lépéseire, előnyeire, kockázataira, és ismertetjük a rendelkezésre álló specifikus irányelveket, algoritmusokat. Részletesen tárgyaljuk a folyamatot segítő és hátráltató tényezőket, mind az egészségügyi szakemberek, mind pedig a betegek szemszögéből, végül pedig kitérünk a nemzetközi kezdeményezésekre és a gyógyszerrosta jövőjére is. Orv Hetil. 2023; 164(24): 931–941.

  • 1

    Farrell B, Mangin D. Deprescribing is an essential part of good prescribing. Am Fam Physician 2019; 99: 7–9.

  • 2

    Thompson W, Jacobsen IT, Jarbøl DE, et al. Nursing home residents’ thoughts on discussing deprescribing of preventive medications. Drugs Aging 2020; 37: 187–192.

  • 3

    Reeve E, To J, Hendrix I, et al. Patient barriers to and enablers of deprescribing: a systematic review. Drugs Aging 2013; 30: 793–807.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 4

    Scott IA, Hilmer SN, Reeve E, et al. Reducing inappropriate polypharmacy: the process of deprescribing. JAMA Intern Med. 2015; 175: 827–834.

  • 5

    Poots AJ, Jubraj B, Ward E, et al. Education around medication review and deprescribing: a survey of medical and pharmacy students’ perspectives. Ther Adv Drug Saf. 2020; 11: 2042098620909610.

  • 6

    Burghle A, Lundby C, Ryg J, et al. Attitudes towards deprescribing among older adults with limited life expectancy and their relatives: a systematic review. Drugs Aging 2020; 37: 503–520.

  • 7

    Farrell B, Pottie K, Thompson W, et al. Deprescribing proton pump inhibitors: evidence-based clinical practice guideline. Can Fam Physician 2017; 63: 354–364.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 8

    Reeve E, Thompson W, Farrell B. Deprescribing: a narrative review of the evidence and practical recommendations for recognizing opportunities and taking action. Eur J Intern Med. 2017; 38: 3–11.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 9

    UpToDate. Deprescribing. Available from: https://www.uptodate.com/contents/deprescribing/print [accessed: Aug 29, 2022].

  • 10

    Thompson W, Farrell B, Welch V, et al. Should I continue taking my acid reflux medication? Design of a pilot before/after study evaluating a patient decision aid. Can Pharm J (Ott.) 2017; 150: 19–23.

  • 11

    Thompson W, Farrell B. Deprescribing: what is it and what does the evidence tell us? Can J Hosp Pharm. 2013; 66: 201–202.

  • 12

    Todd A, Jansen J, Colvin J, et al. The deprescribing rainbow: a conceptual framework highlighting the importance of patient context when stopping medication in older people. BMC Geriatr. 2018; 18: 295.

  • 13

    Ministry of Human Capacities. National guidelines on the care and treatment of geriatric patients with multimorbidity. [Emberi Erőforrások Minisztériuma. Egészségügyi szakmai irányelv – A multimorbid geriátriai betegek ellátásáról és kezeléséről.] Available from: https://kollegium.aeek.hu/Download/Download/3542 [accessed: Jan 10, 2023]. [Hungarian]

  • 14

    Ulley J, Harrop D, Ali A, et al. Deprescribing interventions and their impact on medication adherence in community-dwelling older adults with polypharmacy: a systematic review. BMC Geriatr. 2019; 19: 15.

  • 15

    Todd A, Husband A, Andrew I, et al. Inappropriate prescribing of preventative medication in patients with life-limiting illness: a systematic review. BMJ Support Palliat Care 2017; 7: 113–121.

  • 16

    Thompson W, Lundby C, Graabaek T, et al. Tools for deprescribing in frail older persons and those with limited life expectancy: a systematic review. J Am Geriatr Soc. 2019; 67: 172–180.

  • 17

    Curtin D, Gallagher P, O’Mahony D. Deprescribing in older people approaching end-of-life: development and validation of STOPPFrail version 2. Age Ageing 2021; 50: 465–471.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 18

    Delgado J, Jones L, Bradley MC, et al. Potentially inappropriate prescribing in dementia, multi-morbidity and incidence of adverse health outcomes. Age Ageing 2021; 50: 457–464.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 19

    Ministry of Human Capacities. National guidelines on the diagnosis, antihyperglycemic treatment and care of diabetes mellitus in adults. [Emberi Erőforrások Minisztériuma. Egészségügyi szakmai irányelv – A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban.] Available from: https://kollegium.aeek.hu/Download/Download/3490 [accessed: Jan 10, 2023]. [Hungarian]

  • 20

    UpToDate. Drug prescribing for older adults. Available from: https://www.uptodate.com/contents/drug-prescribing-for-older-adults [accessed: Sep 27, 2022].

  • 21

    Farrell B, Galley E, Jeffs L, et al. “Kind of blurry”: deciphering clues to prevent, investigate and manage prescribing cascades. PLoS ONE 2022; 17: e0272418.

  • 22

    Sawan M, Reeve E, Turner J, et al. A systems approach to identifying the challenges of implementing deprescribing in older adults across different health-care settings and countries: a narrative review. Expert Rev Clin Pharmacol. 2020; 13: 233–245.

  • 23

    Bentzen N. Wonca International Dictionary for General/Family Practice. Wonca International Classification Committee, Copenhagen, 2003.

  • 24

    Barabás K, Kiss H. Introduction to medical sciences. [Bevezetés az orvostudományba.] Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged, 2021. Available from: https://eta.bibl.u-szeged.hu/5767/1/barabas-kiss_bevezetes_az_orvostudomanyba_2021.pdf [accessed: Jan 10, 2023]. [Hungarian]

  • 25

    European Union of General Practitioners. UEMO position on disease mongering/quaternary prevention. Available from: https://www.uemo.eu/uemo-position-on-disease-mongering-quaternary-prevention/ [accessed: Jan 12, 2023].

  • 26

    Kuehlein T, Sghedoni D, Visentin G, et al. Quaternary prevention: a task of the general practitioner. Primary Care 2010; 10: 350–354.

  • 27

    The Professional College of General Practitioners and the National Institute of Primary Care. Healthcare protocol of the Ministry of Human Capacities on the List of General Practitioner Competences (1st modified version). [Háziorvosi Szakmai Kollégium és Országos Alapellátási Intézet. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja a Háziorvosi Hatásköri Listáról (1. módosított változat).] Available from: https://kollegium.aeek.hu/Download/Download/173 [accessed: Jan 12, 2023]. [Hungarian]

  • 28

    Varga A, Hajnal F, Nagyvári P, et al. The present and the future of family medicine in 2017, national and international innovations in light of the documentation reforms. [A háziorvoslás 2017-es jelen- és jövőképe, hazai és újszerű nemzetközi megoldások a törzskarton megújítások fényében.] Available from: https://eta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/4248 [accessed: Jan 12, 2023]. [Hungarian]

  • 29

    Reeve E, Shakib S, Hendrix I, et al. Review of deprescribing processes and development of an evidence-based, patient-centred deprescribing process. Br J Clin Pharmacol. 2014; 78: 738–747.

  • 30

    YouTube. The steps involved in deprescribing – shared decision-making with patients. Available from: https://www.youtube.com/watch?v=Ywzhd0cj7Ls [accessed: Aug 17, 2022].

  • 31

    Elwyn G, Frosch D, Thomson R, et al. Shared decision making: a model for clinical practice. J Gen Intern Med. 2012; 27: 1361–1367.

  • 32

    Deprescribing.org. Deprescribing information pamphlets. Available from: https://deprescribing.org/resources/deprescribing-information-pamphlets/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 33

    Stacey D, Légaré F, Lewis K, et al. Decision aids for people facing health treatment or screening decisions. Cochrane Database Syst Rev. 2017; 4: CD001431.

  • 34

    Seppala LJ, Kamkar N, van Poelgeest EP, et al. Medication reviews and deprescribing as a single intervention in falls prevention: a systematic review and meta-analysis. Age Ageing 2022; 51: afac191.

  • 35

    Deprescribing.org. Deprescribing guidelines and algorithms. Available from: https://deprescribing.org/resources/deprescribing-guidelines-algorithms/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 36

    Primary Health Tasmania. Medication management – deprescribing. Available from: https://www.primaryhealthtas.com.au/resources/deprescribing-resources/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 37

    Dutch College of General Practitioners. New module in MDR Polypharmacy in the elderly: Reducing and stopping medication. [Nederlands Huisartsen Genootschap. Nieuwe module bij MDR Polyfarmacie bij ouderen: Minderen en stoppen van medicatie.] Available from: https://www.nhg.org/actueel/nieuws/nieuwe-module-bij-mdr-polyfarmacie-bij-ouderen-minderen-en-stoppen-van-medicatie [accessed: Oct 4, 2022]. [Dutch]

  • 38

    Okeowo D, Patterson A, Boyd C, et al. Clinical practice guidelines for older people with multimorbidity and life-limiting illness: what are the implications for deprescribing? Ther Adv Drug Saf. 2018; 9: 619–630.

  • 39

    Farrell B, Pottie K, Rojas-Fernandez CH, et al. Methodology for developing deprescribing guidelines: using evidence and GRADE to guide recommendations for deprescribing. PLoS ONE 2016; 11: e0161248.

  • 40

    Deprescribing.org. Testimonials. Available from: https://deprescribing.org/resources/patient-and-clinician-stories/ [accessed: Dec 5, 2022].

  • 41

    Canadian Medication Appropriateness and Deprescribing Network. Share your stories. Available from: https://www.deprescribingnetwork.ca/stories [accessed: Dec 5, 2022].

  • 42

    Anderson K, Stowasser D, Freeman C, et al. Prescriber barriers and enablers to minimising potentially inappropriate medications in adults: a systematic review and thematic synthesis. BMJ Open 2014; 4: e006544.

  • 43

    Doherty AJ, Boland P, Reed J, et al. Barriers and facilitators to deprescribing in primary care: a systematic review. BJGP Open 2020; 4: bjgpopen20X101096.

  • 44

    Heinrich CH, Donovan MD. Assessing community pharmacists’ attitudes towards identifying opportunities for deprescribing in clinical practice in Ireland. Int J Pharm Pract. 2022; 30: 28–35.

  • 45

    Peat G, Fylan B, Marques I, et al. Barriers and facilitators of successful deprescribing as described by older patients living with frailty, their informal carers and clinicians: a qualitative interview study. BMJ Open 2022; 12: e054279.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 46

    Tangiisuran B, Rajendran V, Sha’aban A, et al. Physicians’ perceived barriers and enablers for deprescribing among older patients at public primary care clinics: a qualitative study. Int J Clin Pharm. 2022; 44: 201–213.

  • 47

    Crutzen S, Baas G, Abou J, et al. Barriers and enablers of older patients to deprescribing of cardiometabolic medication: a focus group study. Front Pharmacol. 2020; 11: 1268.

  • 48

    Zechmann S, Trueb C, Valeri F, et al. Barriers and enablers for deprescribing among older, multimorbid patients with polypharmacy: an explorative study from Switzerland. BMC Fam Pract. 2019; 20: 64.

  • 49

    Gillespie RJ, Harrison L, Mullan J. Deprescribing medications for older adults in the primary care context: a mixed studies review. Health Sci Rep. 2018; 1: e45.

  • 50

    Ailabouni NJ, Nishtala PS, Mangin D, et al. Challenges and enablers of deprescribing: a general practitioner perspective. PLoS ONE 2016; 11: e0151066.

  • 51

    Hassan D, Versmissen J, Hek K, et al. Feasibility of a protocol for deprescribing antihypertensive medication in older patients in Dutch general practices. BMC Prim Care 2022; 23: 280.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 52

    Vordenberg SE, Weir KR, Jansen J, et al. Harm and medication-type impact agreement with hypothetical deprescribing recommendations: a vignette-based experiment with older adults across four countries. J Gen Intern Med. 2022 Nov 14. doi; 10.1007/s11606-022-07850-5.

  • 53

    Deprescribing.org. Optimizing medication use. Available from: https://deprescribing.org/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 54

    Canadian Medication Appropriateness and Deprescribing Network. Available from: https://www.deprescribingnetwork.ca/canadian-deprescribing-network [accessed: Dec 5, 2022].

  • 55

    Australian Deprescribing Network. Available from: https://www.australiandeprescribingnetwork.com.au/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 56

    US Deprescribing Research Network. Available from: https://deprescribingresearch.org/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 57

    NERD – Network of European Researchers in Deprescribing. Available from: https://deprescribing.eu/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 58

    Deprescribing.org. Deprescribing channel on the IAM medical guidelines app. Available from: https://deprescribing.org/deprescribing-mobile-app-iam-medical-guidelines/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 59

    Deprescribing.org. Deprescribing webinars. Available from: https://deprescribing.org/resources/deprescribing-webinars/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 60

    Deprescribing.org. “Talking About Medications” Workshop. Available from: https://deprescribing.org/medication-workshops/ [accessed: Aug 15, 2022].

  • 61

    Australian Deprescribing Network. Resources for healthcare professionals. Available from: https://www.australiandeprescribingnetwork.com.au/educational-materials-tools-for-healthcare-professionals/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 62

    Reeve E, Low LF, Shakib S, et al. Development and validation of the revised patients’ attitudes towards deprescribing (rPATD) questionnaire: versions for older adults and caregivers. Drugs Aging 2016; 33: 913–928.

    • PubMed
    • Export Citation
  • 63

    Australian Deprescribing Network. Research tools. Available from: https://www.australiandeprescribingnetwork.com.au/925-2/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 64

    Weir K, Jansen J, Bonner C, et al. Medicines conversation guide. The University of Sydney, 2018. Available from: https://ses.library.usyd.edu.au/handle/2123/18330 [accessed: Aug 16, 2022].

  • 65

    Primary Health Tasmania. Connecting care across Tasmania for everyone. Available from: https://www.primaryhealthtas.com.au/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 66

    Primary Health Tasmania. Managing medicines. Available from: https://www.primaryhealthtas.com.au/for-health-professionals/programs/managing-medicines/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 67

    US Deprescribing Research Network. Annual network meeting. Available from: https://deprescribingresearch.org/network-activities/annual-network-meeting/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 68

    US Deprescribing Research Network. Webinars. Available from: https://deprescribingresearch.org/network-activities/investigator-development/webinars/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 69

    US Deprescribing Research Network. Resources for clinicians. Available from: https://deprescribingresearch.org/resources-2/resources-for-clinicians/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 70

    US Deprescribing Research Network. For patients. Available from: https://deprescribingresearch.org/for-patients/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 71

    US Deprescribing Research Network. Grant opportunities. Available from: https://deprescribingresearch.org/network-activities/grant-opportunities/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 72

    US Deprescribing Research Network. Deprescribing literature search strategy. Available from: https://deprescribingresearch.org/deprescribing-literature-search-strategy/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 73

    US Deprescribing Research Network. A repository of IRB and DSMB materials for deprescribing studies. Available from: https://deprescribingresearch.org/network-activities/data-and-resources/irb-dsmp-repository/ [accessed: Aug 16, 2022].

  • 74

    ODIN – Odense Deprescribing INitiative. Available from: https://www.deprescribing-odin.com/#home-section [accessed: Aug 16, 2022].

  • 75

    Twitter. Deprescribing networks on Twitter. Available from: https://twitter.com/search?src=typed_query&q=deprescribing [accessed: Jan 19, 2023].

  • 76

    Woodward MC. Deprescribing: achieving better health outcomes for older people through reducing medications. J Pharm Pract Res. 2003; 33: 323–328.

  • 77

    Reeve E, Gnjidic D, Long J, et al. A systematic review of the emerging definition of ‘deprescribing’ with network analysis: implications for future research and clinical practice. Br J Clin Pharmacol. 2015; 80: 1254–1268.

  • 78

    PubMed. PubMed search results for “deprescribing”. Available from: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/?term=deprescribing [accessed: Jan 12, 2023].

  • 79

    Scott IA, Reeve E, Hilmer SN. Establishing the worth of deprescribing inappropriate medications: are we there yet? Med J Aust. 2022; 217: 283–286.

  • 80

    Thompson W, Reeve E, Moriarty F, et al. Deprescribing: future directions for research. Res Social Adm Pharm. 2019; 15: 801–805.

  • Collapse
  • Expand
Cover Orvosi Hetilap
Orvosi Hetilap
Print ISSN:
0030-6002
Online ISSN:
1788-6120

Főszerkesztő - Editor-in-Chief:
 
Zoltán PAPP (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)

Read the professional career of Zoltán PAPP HERE.

All scientific publications of Zoltán PAPP are collected in the Hungarian Scientific Bibliography.

Főszerkesztő-helyettesek - Assistant Editors-in-Chief: 

  • Erzsébet FEHÉR (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet)
  • Krisztina HAGYMÁSI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)

Főmunkatársak - Senior Editorial Specialists:

  • László KISS (a Debreceni Egyetem habilitált doktora)
  • Gabriella LENGYEL (ny. egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika, Budapest)
  • Alajos PÁR (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)

 A Szerkesztőbizottság tagjai – Members of the Editorial Board:

  • Péter ANDRÉKA (főigazgató, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • Géza ÁCS Jr. (egyetemi tanár Floridában)
  • Csaba BALÁZS (egyetemi tanár, Budai Endokrinközpont, Budapest)
  • Zoltán BENYÓ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Transzlációs Medicina Intézet, Budapest)
  • Dániel BERECZKI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika, Budapest)
  • István BERKES (professor emeritus, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anna BLÁZOVICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Farmakognóziai Intézet, Budapest)
  • Lajos BOGÁR (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Pécs)
  • Katalin DARVAS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, továbbá Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest)
  • Elek DINYA (professor emeritus, biostatisztikus, Semmelweis Egyetem, Budapest)
  • Attila DOBOZY (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Szeged)
  • Zsófia EGYED (osztályvezető főorvos, Uzsoki utcai Kórház, Radiológiai Osztály, Budapest)
  • Levente EMŐDY (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Mikrobióligiai Intézet, Pécs)
  • András FALUS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, Budapest)
  • Sándor FEKETE (ny. osztályvezető főorvos, Dél-pesti Centrum Kórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Budapest)
  • Béla FÜLESDI (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Debrecen)
  • István GERA (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest)
  • Beáta GASZTONYI (egyetemi magántanár, kórházi főorvos, Zala Megyei Kórház, Belgyógyászat, Zalaegerszeg)
  • Béla GÖMÖR (professor emeritus, Budai Irgalmasrendi Kórház, Reumatológiai Osztály, Budapest)
  • János HANKISS (professor emeritus, Markusovszky Lajos Oktató Kórház, Belgyógyászati Osztály, Szombathely)
  • Katalin HEGEDŰS (habilitált egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar, Magatartástudományi Intézet, Budapest)
  • Andor HIRSCHBERG (c. egyetemi tanár, Észak-budai Szent János Centrumkórház, Fül-, Orr-, Gége-, Fej-Nyak és Szájsebészeti Osztály, Budapest)
  • Örs Péter HORVÁTH (professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem, Sebészeti Klinika, Pécs)
  • Béla HUNYADY (egyetemi tanár, Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Belgyógyászat, Kaposvár)
  • Péter IGAZ (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • Ferenc JAKAB (c. egyetemi tanár, Uzsoki Utcai Kórház, Sebészet, Budapest)
  • Zoltán JANKA (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar és Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged)
  • András JÁNOSI (c. egyetemi tanár, Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet, Nemzeti Szívinfartkus Regiszter, Budapest)
  • György JERMENDY (egyetemi tanár, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Belgyógyászat, Budapest)
  • László KALABAY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Családorvosi Tanszék, Budapest)
  • Anita KAMONDI (egyetemi tanár, Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, Neurológiai Osztály, Budapest)
  • János KAPPELMAYER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Debrecen)
  • Éva KELLER (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • András KISS (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, II. Patológiai Intézet, Budapest)
  • Lajos KULLMANN (ny. egyetemi tanár, Országos Rehabilitációs Intézet, Budapest)
  • Emese MEZŐSI (egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika, Pécs)
  • László MÓDIS (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Szemészeti Tanszék, Debrecen)
  • Györgyi MŰZES (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Bálint NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Humángenetikai Tanszék, Debrecen)
  • Endre NAGY (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Belgyógyászati Intézet, Debrecen) 
  • Péter NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest)
  • Viktor NAGY (főorvos, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Zoltán Zsolt NAGY (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György PARAGH (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Belgyógyászati Intézet, Debrecen)
  • Attila PATÓCS (tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Edit PAULIK (intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet, Szeged)
  • Gabriella PÁR (egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, I. Belgyógyászati Klinika)
  • György PFLIEGLER (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Ritka Betegségek Tanszéke, Debrecen)
  • István RÁCZ (egyetemi tanár, főorvos, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Belgyógyászat, Győr)
  • Bernadette ROJKOVICH (osztályvezető főorvos, Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest)
  • Imre ROMICS (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika, Budapest)
  • László Jr. ROMICS (Angliában dolgozik)
  • Ferenc ROZGONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • Imre RURIK (professor emeritus, Debreceni Egyetem, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen)
  • László SÁGODI (egyetemi tanár, Miskolci Egyetem, Preventív Egészségtudományi Tanszék, Miskolc)
  • Péter SCHMIDT (házi gyermekorvos, Győr)
  • Gábor SIMONYI (vezető főorvos, Szent Imre Kórház, Anyagcsere Központ, Budapest)
  • Gábor Márk SOMFAI (egyetemi docens, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • Anikó SOMOGYI (ny. egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • Péter SÓTONYI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet, Budapest)
  • Péter Jr. SÓTONYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika, Budapest)
  • Ildikó SÜVEGES (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest)
  • György SZABÓ (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika, Budapest)
  • György SZEIFERT (egyetemi magántanár, Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Tanszék, Budapest)
  • Miklós SZENDRŐI (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest)
  • Miklós TÓTH (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest)
  • László TRINGER (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest)
  • Tivadar TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, I. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Zsolt TULASSAY (professor emeritus, Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Budapest)
  • János URBANCSEK (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest)
  • Lívia VASAS (ny. könyvtárigazgató, Semmelweis Egyetem, Központi Könyvtár, Budapest)
  • Barna VÁSÁRHELYI (egyetemi tanár, Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Budapest)
  • László VÉCSEI (professor emeritus, Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika, Szeged)
  • Gábor WINKLER (egyetemi tanár, Szent János Kórház, Belgyógyászati Osztály, Budapest)

Nemzetközi szerkesztőbizottság - International Editorial Board:

  • Elnök/President Péter SÓTONYI (Budapest)
  • Ernest ADEGHATE (Al Ain)
  • Ferenc ANTONI (Edinburgh)
  • Maciej BANACH (Łódź)
  • Klára BERENCSI (Rosemont)
  • Angelo BIGNAMINI (Milano)
  • Anupam BISHAYEE (Signal Hill)
  • Hubert E. BLUM (Freiburg)
  • G. László BOROS (Los Angeles)
  • Frank A. CHERVENAK (New York)
  • József DÉZSY (Wien)
  • Peter ECKL (Salzburg)
  • Péter FERENCI (Wien)
  • Madelaine HAHN (Erlangen)
  • S. Tamás ILLÉS (Bruxelles)
  • Michael KIDD (Toronto)
  • Andrzej KOKOSZKA (Warsaw)
  • Márta KORBONITS (London)
  • Asim KURJAK (Zagreb)
  • Manfred MAIER (Wien)
  • Lajos OKOLICSÁNYI (Padova)
  • Amado Salvador PENA (Amsterdam)
  • Guliano RAMADORI (Goettingen)
  • Olivér RÁCZ (Košice)
  • Roberto ROMERO (Detroit)
  • Rainer SCHÖFL (Linz)
  • Zvi VERED (Tel Aviv)
  • Josef VESELY (Olomouc)
  • Ákos ZAHÁR (Hamburg)

Akadémiai Kiadó Zrt. 1117 Budapest
Budafoki út 187-189.
A épület, III. emelet
Phone: (+36 1) 464 8235
Email: orvosihetilap@akademiai.hu

  • Web of Science SCIE
  • Scopus
  • Medline
  • CABELLS Journalytics

2024  
Web of Science  
Journal Impact Factor 0.9
Rank by Impact Factor Q3 (Medicine, General & Internal)
Journal Citation Indicator 0.25
Rank by Journal Citation Indicator Q3 (Medicine, General & Internal)
Scopus  
CiteScore 1.2
CiteScore rank Q2 (General Medicine)
SNIP 0.345
Scimago  
SJR index 0.227
SJR Q rank Q4

Orvosi Hetilap
Publication Model Hybrid
Submission Fee none
Article Processing Charge 900 EUR/article
Printed Color Illustrations 20 EUR (or 5000 HUF) + VAT / piece
Regional discounts on country of the funding agency World Bank Lower-middle-income economies: 50%
World Bank Low-income economies: 100%
Further Discounts Editorial Board / Advisory Board members: 50%
Corresponding authors, affiliated to an EISZ member institution subscribing to the journal package of Akadémiai Kiadó: 100%
Subscription fee 2025 Online subsscription: 962 EUR / 1157 USD
Print + online subscription: 1092 EUR / 1352 USD
Subscription Information Online subscribers are entitled access to all back issues published by Akadémiai Kiadó for each title for the duration of the subscription, as well as Online First content for the subscribed content.
Purchase per Title Individual articles are sold on the displayed price.

Orvosi Hetilap
Language Hungarian
Size A4
Year of
Foundation		 1857
Volumes
per Year		 1
Issues
per Year		 52
Founder Markusovszky Lajos Alapítvány -- Lajos Markusovszky Foundation
Founder's
Address		 H-1088 Budapest, Szentkriályi u. 46.
Publisher Akadémiai Kiadó
Publisher's
Address		 H-1117 Budapest, Hungary 1516 Budapest, PO Box 245.
Responsible
Publisher		 Chief Executive Officer, Akadémiai Kiadó
ISSN 0030-6002 (Print)
ISSN 1788-6120 (Online)

Monthly Content Usage

Abstract Views Full Text Views PDF Downloads
Jan 2025 0 58 20
Feb 2025 0 84 13
Mar 2025 0 79 18
Apr 2025 0 34 18
May 2025 0 27 14
Jun 2025 0 40 11
Jul 2025 0 0 0